Conclude Daily Gold

Hosszú távú megállapodásokon, vagy aukciókon, ritkábban pedig áralkukon keresztül jutnak el a nyersgyémántok az eladóktól a vevőkig.

A gyémánt értéknövelésének folyamata akkor kezdődik, amikor a kibányászott darabokat először válogatják szét. Ennek célja meghatározni – amennyire pontosan csak lehetséges – a felszínre hozott nyersgyémántok értékét. A nyersgyémántok minősége ugyanis nagyon eltérő, ezért fontos felbecsülni egy kő megfelelő értékét a szortírozó szakaszban, amely négy különálló, két helyszínen végrehajtott lépésből áll.

A gyémántok szortírozása már a bányászati üzemben elkezdődik, a végső értékelésre pedig a válogató központban kerül sor

Hosszú ideig e válogatás manuálisan történt, minimális technológiai segítséggel. Mára azonban a technológia eljutott arra a szintre, ahol már a szortírozó eljárás nagy része automatizált. Ám akár kézzel, akár géppel történjék is a kiválasztás, ez alapvető jelentőségű a kibányászott gyémántban rejlő értékek meghatározásában. Hiszen a drágakő-minőségű gyémántokat – amelyekből ékszer készíthető – el kell különíteni az ékszerhasznosításra egyáltalán nem alkalmas ipari kövektől (köztük azoktól, amelyek gyémántporként ismertek). A nyersgyémánt-bányászat ipari célú részaránya az utóbbi évtizedben 45-55 százalékra csökkent, és várhatóan e tendencia folytatódik, e ráta 2023-ban 35-45 százalék közé eshet. Az új eszközök lehetővé teszik a nagyon kicsi kövek vágását és csiszolását is, hogy  azokat is be lehessen építeni ékszerekbe. A természetes ipari gyémántok kínálata nagyon kicsit, évente kevesebb mint 1 százalékkal emelkedhet 2023-ig, míg az ékszergyémántoké évi 2-3%-kal.

A gyémántok 40-50 százaléka ipari, de az arány fokozatosan csökkenhet

A gyémántbányász-cégek elemi érdeke, hogy növeljék a drágakő-minőségű kövek arányát a kitermelésen belül, mivel az áruk gyorsabban nőtt, mint az ipari gyémántoké. Az új válogatási és csiszolási technológiák lehetővé tették a gyártóknak, hogy így növeljék bevételeiket.

Miután elkülönítették a drágakő-minőségű gyémántokat az ipariaktól, azokat a válogató központokba szállítják. Az utóbbi években egyébként egyre több kiválogató részleg költözött a gyémánttermelő országokba, engedve a termelő országok kormányainak nyomásának. A De Beers például éppen most költözteti e részlegét Londonból a botswanai Gaboronéba.

A legnagyobb termelők szortírozó központjai általában a bányákhoz és vevőkhöz közel találhatók

Ugyanakkor más gyémántközpontok a nagyobb fogyasztói régiókba költöznek vagy tőkét kovácsolnak azok közelségéből. A világ legnagyobb kiskereskedelmi piaca kapujának számító New York például csökkentette a jelenlétét a nyersgyémánt-piacon az utóbbi években, inkább a helyi kereskedők kiszolgálására, valamint az újrahasznosított gyémántok újravágásra és -csiszolására fókuszál. Mumbai viszont gyorsan növekedett, kihasználva, hogy a világ legnagyobb gyémántfeldolgozó piacához van közel.

A szortírozó központokban a drágakő-minőségű gyémántok egy második értékbecslésen esnek át és négy kritérium – csiszolhatósági hozam, alak, tisztaság és szín – szerint válogatják szét azokat.

A legtöbb termelő hasonló kritériumok alapján válogatja ki a drágakő-minőségű gyémántokat

Számos szortírozó eljárást kézzel – ebből kifolyólag egyénileg –  végzik, ám a legutóbbi technológiai újítások még pontosabb és hatékonyabb válogatást tesznek lehetővé. Az automata ipari szűrők például javítják a mérési folyamatot, míg az újonnan kifejlesztett automata szortírozók forma alapán tudják kiválogatni a köveket. Továbbra is kihívást jelent azonban a tisztaság és a szín, mint válogatási kritérium automatizálása. Bár az új eszközök már fejlesztés alatt vannak, ezeket a gyémántipar még nem adoptálta széles körben. A kiválasztás és az értékbecslés második szintje után a nyersköveket a hozam, a szín és a tisztaság alapján csoportokba rendezhetik, melyet követően már készen állnak arra, hogy a kereskedőkhöz kerüljenek.

A nyersgyémánt szortírozási kritériumok csak részben kötődnek a csiszolt gyémánt osztályozáshoz

Évtizedekig a világ gyémántjainak többségét a De Beers által kontrollált – ma már nem létező – Central Selling Organization-ön keresztül értékesítették, a vevők egy kiválasztott csoportjával tető alá hozott hosszú távú megállapodás keretében. A piaci liberalizáció eredményeként egyre több gyártó adta el termékét a szervezet kiiktatásával, ezáltal új értékesítési csatornákat létrehozva. A hosszú távú szerződések továbbra is fontosak maradtak a nagyobb termelők számára – ezek alapján bonyolódik le a nyersgyémánt-eladások 65 százaléka, ám az aukciók aránya jelentősen, mintegy 30 százalékra emelkedett. A maradék mintegy 5 százaléknyi eladás rövid távú szerződéseken alapul, ezek általában egyszeri megállapodások.

A főbb termelők által alkalmazott nyersgyémánt értékesítési csatornák. Az eladások 50-90%-a hosszú távú szerződéseken alapul   

A hosszú távú szerződések, a nyersgyémánt-piac elsődleges értékesítési csatornáiként fennmaradtak, különösen a nagyobb gyémánttermelők számára, akik üzleti modellje nagy értékesítési volumeneket, tervezhető termelési szinteket és árstabilitást kíván meg. Valójában a tervezhetőség e kontraktusok kulcstényezője, melyek lehetővé teszik, hogy e termelők pontosan felmérjék, az egyes vevők mennyi gyémántot kívánnak vásárolni a kontraktus lejártáig. E szerződések ugyanakkor segítenek kontrollálni az árak volatilitását, miután ezek kevésbé ingadoznak, mint az aukciókéi. Ráadásul a hosszú távú szerződések lehetővé teszik a termelőknek, hogy nagy volumeneket értékesítsenek, viszonylag rövid időn belül, szemben az elhúzódóbb aukciós eljárással. Ugyanakkor a rendszeres gyémántvásárlóknak is előnyösek a hosszú távú szerződések, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy a megrendeléseiket mindig hiánytalanul leszállítják.

A hosszú távú kontraktusokon alapuló értékesítések öt lépésen keresztül teljesülnek

Először a termelő átvilágítja a vevőt. Csak azok a vásárlók kerülhetnek hosszú távú státuszba, akik pénzügyi stabilitása, piaci jelenléte, gyártása, tevékenysége és szabályozottsága megfelelő. A kontraktus két formában jöhet létre: vagy előre rögzített menyiségekkel, meghatározott időre (általában 2-3 évre), vagy a mennyiség megjelölése nélkül, csak a szerződés időtartamát rögzítve.

A szerződés megkötését követően a termelő a vevő igényei szerint dobozokba vagy csomagokba teszi a megrendelt gyémántmennyiséget. Ez összetett folyamat, mert míg a legtöbb vásárló lehetőleg minél több nyersgyémántot szeretne vásárolni, addig a termelőknek csak limitált mennyiség áll rendelkezésre, azt kell szétosztaniuk a vevők között. Emiatt a nyersgyémánt-termelőnek először meg kell becsülnie a saját termelését, a vevői igényeket, azokat összhangba hozni, s ennek eredményét közölni kell a vevővel. Csak ezt követően állítja össze a megrendeléseket a termelő, minden vevő számára az igényelt szortírozású csomagokba. A termelőknek általában 30-170 féle előválogatott zacskót/dobozt kell elkészíteniük vevőnként. A fizikai szállítás két formában történhet. A legtöbbször a válogató központokban történik az átadás-átvétel, miután a megrendelő megtekintette a portékát.

A gyémántokat a vevők általában a szortírozó központokban szokták megtekinteni

A ritkább, nagyobb köveket – általában 2 vagy több karátos gyémántok- a termelő egyeztetés után helyezi a vevő dobozába. Azok a vásárlók, akik nem akarnak vagy tudnak utazni, a dobozokat az irodáikba rendelik. Ez persze azzal jár, hogy a megrendelőnek meg kell bíznia a termelő szortírozó képességében, miután ezekben az esetekben további tárgyalás nélkül kötelesek átvenni a megrendeléseket. A hosszú távú szerződéses vevők száma termelőnként különböző. A dél-afrikai De Beers rendelkezik a legtöbb hosszú távra szerződött vevővel. Viszont az 1970-es években még több mint 300-at számlált  kör mára jelentősen csökkent, jelenleg  81 tagú. Az orosz Alrosa hagyományosan kevésbé függ a hosszú távú szerződésektől, bár az utóbbi években valamelyest jobban épített e csatornára: 2012 végén 37 állandó hosszú távú vevője volt.

A De Beers rendelkezik a legtöbb hosszú távú értékesítési szerződéssel

A nyersgyémántok többségét a kisebb termelők aukciókon értékesítik. Azért preferálják e csatornát, mert így képesek maximalizálni értékesítési áraikat, amikor erős a piaci kereslet. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy amikor a piaci hangulat negatívvá válik, az aukciós eladók jelentős veszteséget szenvedhetnek el.  E kockázat az aukciós értékesítés fő hátránya. Ám még így is sok termelő tartja hasznosnak az aukciókat. Azok ugyanis valós idejű és megbízható információkat adnak az elérhető piaci árakról, amelyhez aztán a hosszú távú szerződéseket is igazíthatják, ugyanakkor az aukció arra is lehetőséget ad, hogy a termelők felfigyeljenek a potenciális hosszú távú vásárlókra. S mivel az aukciók kevesebb kulcspozíciójú vezetőt igényelnek, az kisebb költséggel is járhat. Ugyanakkor a vevők is profitálhatnak az aukciókból, mert úgy juthatnak hozzá nyersgyémántokhoz, hogy nem kell végigmenniük a hosszú távú szerződések megkötését megelőző szigorú procedúrán. Emellett viszonylag precízen beszerezhetik a megbízóik igényeihez leginkább passzoló portfoliót.

Ám ezen előnyökkel szemben jelentős hátrányok állnak szemben. Az aukciók időigénye a 100 millió dollár vagy még annál is értékesebb volumeneket felajánló termelők számára jelentősen költségeket róhatnak. A vevők számára az a kockázat, hogy  a verseny túl magasra veri fel az árat,  és nincs garantálva, hogy az igényelt mennyiséghez hozzájutnak, az eladóknak pedig, hogy nem sikerül teljesíteniük a megrendeléseket.

Az aukciók két formában zajlanak: a zárt aukció során a vevők személyesen licitálnak, míg az online aukciónál az ajánlattétel több fordulón megy keresztül.

Az egyes termelők különböző aukciós stratégiát követnek. A BHP Biliton értékesítési modellje szükségessé teszi, hogy még a hosszú távú gyémántkínálatot is aukciókon keresztül értékesítse – ez üdvözítő stratégia volt a 2000-es években, amikor az árak  felfelé tartottak. A Dominion Diamond viszont, azt követően, hogy 2012-ben megvásárolta a BHP gyémánteszközeit, áttért a hosszú távú szerződéseken alapuló értékesítésre. A De Beers hosszú ideig eleve ez utóbbi módon intézte eladásait, s csak az utóbbi években használja az aukciót, erre Diamdel néven új céget is alapított, mely immár az anyacég értékesítésének egytizedét aukcionálja.

Minden termelőnek vannak különös gyémántjai – olyan kövek, amelyek nem alkalmasak a hosszú távú szerződések teljesítésére, vagy mert méretük eltér a tipikustól vagy mert  a termelő bizonyos okokból nem akarják azokat – sem hosszú távú megállapodások, sem aukciók keretében – eladni. Ezeket általában egyedi szerződésekkel értékesítik, úgy, hogy e gyémántokat szortírozzák és amelyek megtekintését először a rendszeres vásárlóknak kínálják fel. A megtekintést követően a vevő ártárgyalásba kezd az eladóval, s ha megegyeznek, az áru gazdát cserél. A nagyobb termelők általában készleteik mintegy 1 százalékát e csatornán keresztül értékesítik, kivétel, az Alrosa, amelynél ez az arány körülbelül 20 százalék.

Akárhogyan is értékesítenek, a nyersgyémánt-termelők egy nagy kihívással szembesülnek az árazás során. Az árak közvetlenül hatnak a termelők profitabilitására, ami arra készteti őket, hogy a lehető legmagasabb árat próbálják meg realizálni. Ám – mint azt már korábban említettük – jelentős szubjektív elem van az árazásban és a piaci információk hézagosak. Ezért a termelőknek meg kell bízniuk az öt kulcstényezőben, hogy elérjék az optimális árat. Fel kell mérniük a kínálat-kereslet egyensúlyát, a finanszírozási lehetőségeket, a gyémántok összetételét, az aukciókról szerzett árinformációkat és az árak alakulását a középpiacon és a kiskereskedelemben. Hogy e tényezőket ki milyen mértékben veszi figyelembe, az termelőnként eltér, így az egymással összehasonlítható köveknek a különféle árai alakulhatnak ki.

Forrás: Bain & Company, Inc.; Conclude Zrt.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai I.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai II.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai III.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai IV.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai V.- Gyémántpiaci értéklánc

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VI. – A nyersgyémánt piac

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VII. – A nyers gyémántpiactól a csiszolt gyémántokig

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VIII. – Gyémántpiaci kihívások, trendek

A gyémántbiznisz kulisszatitkai IX. – Hosszútávú trend: emelkedő gyémánt árak