Címlap Elemzések Kakaópiac VII. – Fenntartható kakaótermesztés

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Kakaópiac VII. – Fenntartható kakaótermesztés
2014. szeptember 01. hétfő, 09:29

 

Conclude Daily Gold

Több mint fél évszázada nem látott kakaóhiány alakulhat ki, melyet alapvetően az ázsiai csokoládéigények fűtenek – prognosztizálta a Nemzetközi Kakaó Szövetség (ICCO) statisztikai osztályának vezetője, Laurent Pipitone 2013 decemberében.

Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.


A kakaó felhasználás a tavaly október 1-jétől tartó szezonban mintegy 70 ezer tonnával nőtt és a 2012/13-as szezon óta tartó kínálati hiány 2018-ig biztosan megmarad, amire az adatfelvétel 1960-as megkezdése óta nem volt példa. Bár a kereslettől elmaradó kínálat miatt a Bloomberg News által megkérdezett 14 kakaókereskedő 2014 végére tartotta elképzelhetőnek, hogy a termény tonnánkénti ára eléri a 3200 dollárt, ez már öt hónappal korábban, július végén bekövetkezett, s a legfrissebb rekord augusztus 4-e óta 3237,50 dollár.  



Az utóbbi 50 évben erős volt a korreláció a világgazdaság növekedése és a kakaófogyasztás között

 

Az utóbbi 50 évben erős volt a korreláció a világgazdaság növekedése és a kakaófogyasztás között; Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

 

Ázsia és Csendes-óceánia adja a világ csokoládé-keresletének durván 12 százalékát, e régió egy főre jutó csokifogyasztása az Euromonitor International szerint az idén 200 gramm, szemben az európai 9 kilogrammal és az amerikai 5,5 kilogrammal. A kínaiak csokifogyasztása tavaly 12 százalék körüli mértékben nőhetett, az idén pedig 6-7 százalékkal.

 

Az egy főre jutó átlagos kakaófogyasztás földrészenként 2003-2012 között, kilogrammban

Az egy főre jutó átlagos kakaófogyasztás földrészenként 2003-2012 között, kilogrammban; Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

 

Míg Kínának hosszú időbe beletelhet az európai vagy amerikai fogyasztási szokások átvétele, több cég már most befektet a kínai csokoládéiparba. A szingapúri Temasek Holdings például a szintén szingapúri Cocoa Trees üzletláncben szerzett részesedést, melynek az ázsiai ország több mint 30, csaknem valamennyi repülőterén van outlet-je, s ezek számát meg kívánja háromszorozni.  A cég 1991-ben, mindössze öt fővel alakult, s mára Ázsia legnagyobb csokoládé és édesipari elosztójává és kereskedőjévé vált. 

 

Az egy főre jutó kakaófogyasztás néhány fejlődő országban 2003-2012 között, kilogrammban

Az egy főre jutó kakaófogyasztás néhány fejlődő országban 2003-2012 között, kilogrammban; Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

 

Jelentős aggodalom tapasztalható a kakaótermelés fenntarthatóságával kapcsolatban. Ezek részben a fejlett országok fogyasztóinak erkölcsi fenntartásaiból fakadnak, részben maguknak a kakaótermelőknek a kulturális és tradicionális félelmeiből, azaz, hogy mi lesz az immár harmadik-negyedik generációs családi vállalkozásukkal. Végül sokan vannak, aki egyszerűen csak attól tartanak, hogy a kínálat egyre kevésbé lesz képes lépést tartani a kereslettel. Jürgen Steinemann már idézett nyilatkozatában azt vetítette előre, hogy a kakaókereslet – elsősorban a fejlődő országoknak köszönhetően – 2020-ra már eléri az 5 millió tonnát.  Érthető a Barry Callebaut vezérének az aggodalma, hiszen cége dolgozza fel a világ éves kakaótermésének 25 százalékát.  Sajnálatos módon a kakaószektor nem képes olyan gyorsan reagálni a piaci változásokra, mint például a szója- vagy a kukoricaszektor, miután az újonnan telepített kakaóültetvények általában 5 év múlva fordulnak termőre. Ezért a Barry Callebaut és az iparág többi szereplője a termelékenység növelésén fáradozik.

 

A termelés jövője miatti aggodalmak vezettek már 2010 júniusában ahhoz, hogy a kakaótermelő és –fogyasztó országok a genfi ENSZ-fórumon aláírtak egy nemzetközi kakaómegállapodást a fenntarthatóbb kakaógazdaságról, arról, hogy intézkedéseket hoznak a nemzetközi kakaópiac átláthatóságának javítása érdekében, és mindent megtesznek azért, hogy a termesztési eljárások modernizálásával javuljon a termés minősége. E paktum egyúttal megkísérelte erősíteni az együttműködést a tagországok, a nem-kormányzati szervezetek, a magánszektor, a finanszírozó és fejlesztő ügynökségek között.

 

A vezető márkák tulajdonosai és feldolgozó partnereik fenntarthatósági célokat követnek annak érdekében, hogy:

 

- hosszú távra biztosítsák a magas minőségű kakaókínálatot,

- javuljon a farmerekjövedelmezősége és életük minősége,

- oktatási és egészségügyi programok révén erősödjenek a farmerközösségek,

- bővüljenek a termelő kapacitások és növekedjen a hatékonyság,

- minimalizálják a környezeti hatásokat és a biodiverzitás támogatását.

 

Az iparág szereplői több egyezményt hoztak tető alá és számos kezdeményezést indítottak a fenntarthatóság érdekében. Néhány példa:

 

- PACTS-Cocoa:  a CEMOI, a Petra Foods és a Bloomer Chocolate szövetkezett Nyugat-Afrikában, először Elefántcsontparton, azzal a céllal, hogy javuljon a magas minőségű, erjesztett kakaóbabok kínálata, a helyi termelői közösségek megélhetése.

- GrowCocoa:  a Bloomer Chocolate és az Olam International Ltd. vegyesvállalata, mely a kakaóközösség megélhetésének javítását, a hosszú távú kötelezettségvállalások és a befektetések támogatását tűzte a zászlajára.

- SAFOB:  az Olam és a Bloomer közötti partnerség, mely a fenntartható farmer kezdeményezéseket támogatja Sulawesiben.

 

Kérdés, sikerül-e még időben növekednie a kistermelők termelékenységének, hogy annak révén a kínálatszűke enyhüljön. Indonézia példája bíztató: csokoládé-fogyasztás növekszik, az egy főre eső belföldi fogyasztása a néhány évvel korábbi 0,016 kilogrammról ez év elejére 0,3 kilogrammra nőtt.  A második legnagyobb termelő Ghánában ugyanakkor egyre több kis farmer vágja ki a kakaófákat, mert a gumifát egyszerűbb kezelni és többet fizet.


 

Egy főre eső csokoládé-fogyasztás országonként 2012-ben, kilogrammban

 

Svájc

11,9

Írország

9,9

Egyesült Királyság

9,5

Ausztria

8,8

Belgium

8,3

Németország

8,2

Norvégia

8,0

Dánia

7,5

Kanada

6,4

Franciaország

6,3

Lengyelország

6,1

Oroszország

5,9

Ausztrália

5,9

USA

5,6

Indonézia

0,3

Kína

0,1

India

0,1

 


Minősítés

 

A minősítési helyzet a kakaószektorban kaotikusnak nevezhető, a FairTrade, a Rainforest Alliance és az UTZ Certification tanúsítványai jelentősen átfedik egymást, csak az Organicé különböztethető meg határozottan. E tekintetben is jó példa lehet a pálmaolaj-szektor, melynek szereplőit minősítő RSPO véleménye a vevők és a fogyasztók számára az egyetlen referencia, emiatt világszerte elfogadott. 

 

Pedig a minősítés szerepe rendkívül fontos, a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket felölelő – angol rövidítéssel: FMCG – szektorban dolgozó néhány márkatulajdonos például csak független intézetek által minősített kakaóval hajlandó dolgozni. A Hershey bejelentette, hogy 2020-ra már kizárólag független minősítéssel rendelkező kakaót fog használni. Éles kontraszt, hogy a cég  szerint 2012 végén a kakaóbabok mindössze 5 százaléka volt minősítve.  A Mondelez különített el a legtöbbet, 400 millió dollárt a fenntarthatóságra a következő tíz évre, a Barry Callebaut 2022-ig 46 milliót, a Bloomer 2020-ig 45 millió fordít e célra.

 


Minősítő cégek

 

UTZ Certified: kávétermelői háttérrel FMCG márkák tulajdonosaival – jelesül a Marssal, a Nestlével és a Heinzzel – közösen dolgozik egy hatékony, társadalmi és környezeti szempontból felelős kakaóminősítői programon, ami mind a termelők, mind a piacok igényeinek megfelel. Az UTZ Certified Cocoa nevű program nagyon sikeresen indult – állítja honlapján az UTZ.

 

Rainforest Alliance: a kistermelőknek dolgozik 2006-tól, arra képezi őket, hogyan őrizzék meg a természeti erőforrásokat, növeljék a termelékenységüket, bevételüket és megélhetési színvonalukat. A farmereket évente – szigorú környezeti, társadalmi és gazdasági kritériumok alapján – minősíti, melyek a biodiverzitás védelmét, a dolgozókra és helyi közösségekre tekintettel lévő kultúra támogatását tartják szem előtt. A farmerektől megkövetelik, hogy ültessenek őshonos árnyékoló fákat, tartsanak fenn a vadvilági számára átjárókat az ültetvényeken, őrizzék meg a természeti kincseket, csökkentsék a rovarirtó szerek használatát a biológiai és a természetes alternatívákkal szemben, tartózkodjanak bármilyen tiltott rovarirtó szer használatától.


Míg a Rainforest Alliance nem garantál a farmereknek árfelárat, azt állítja, hogy minőségi tanúsítványa révén a farmerek általában magasabb árakat tudnak érvényesíteni, mert a hitelesített termény iránt nő a kereslet.

 

Fairtrade Certification Mark: az ezzel a jellel ellátott termékek arról biztosítják a fogyasztókat, hogy a kakaótermelőket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel összhangban, rendszeresen auditálják. A Fairtrade kakaószabványai tanúsítják, hogy a termelők olyan szövetkezetekbe vagy szövetségekbe tömörült kis családi gazdaságok, amelyeket ők tulajdonolnak és irányítanak. A Fairtrade minimumárat közvetlenül a termelői szervezeteknek fizetik – amikor a világpiaci árak e minimumár fölé mennek, a piaci ár és a Fairtrade prémium jár. Ez utóbbit a termelői szervezetek társadalmi és gazdasági céloknak megfelelően fektetik be. A környezetvédelmi sztenderdek a mezőgazdasági kemikáliák használatára és a fenntarthatóság támogatására korlátozódnak. A szövetkezetek a vételár legfeljebb 60 százalékáig kaphatnak úgynevezett aratási előfinanszírozási hitelt. Előírás, hogy nem lehet senkit – köztük a gyerekeket – erőszakkal munkára kényszeríteni.

 

Fenntartható Kakaó Kerekasztal: a kakaóipar összes stakeholdere – kakaófarmerek és szövetkezetek, kereskedők, exportőrök, feldolgozók, csokoládégyártók, nagykereskedők, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek, pénzügyi intézmények és adományozó ügynökségek – közötti párbeszéd és fenntarthatóság céljából létrejött kezdeményezés.

 

Fenntarthatóság és szektorstruktúra

A kakaószektor összetétele változáson megy át. A növekvő kakaókereslet, az ültetvények  minőségének javulásával és a 2000 dollár felett stabilizálódó árakkal kombinálva megfelelő ösztönző a nagy növénytermesztő cégeknek arra, hogy a termelésüket újraértékeljék. Különösen amiatt, hogy a kistermelők idősödése elsősorban Afrikában aggodalomra ad okot. A Fenntartható Kakaó Kerekasztal szerint az elefántcsontparti farmerek 38 százaléka 50 évesnél idősebb, miközben gyermekeiknek kevesebb mint 40 százaléka hajlandó továbbvinni a családi vállalkozást. Egy másik jelentés, a KNUST School of Business, a Kwame Nkrumah University of Science & Technology szerint a ghánai farmerek átlagéletkora megközelítőleg 52 év. „A farmerek és közösségeik várakozásai alapján arra lehet következtetni, hogy a kakaótermesztés nem lesz vonzó foglalkozás a következő generációk számára” – állapította meg a kerekasztal jelentése.

 

További probléma az alacsony urbanizáció, melynek arányát az Acropolis nevű cég 2009-ben Elefántcsontparton 44, Ghánában 40, Nigériában 32 százalékra tette. Noha a Szubszaharai Afrika gyors ütemben urbanizálódott 1970-2000 között, azóta e folyamat lelassult, s az ENSZ adatai szerint – a kakaótermelő Kamerun kivételével – a városiasodás dinamikája nem lehet magasabb évi 1-2 százaléknál. Kétségtelen, hogy a farmerkedés nehéz életmód, emiatt vonakodnak a fiatalok – különösen Elefántcsontparton – átvenni a családi gazdaság irányítását.

 

A kakaótermesztésben a jelenlegi kistermelői rendszer lassan a nagyobb ültetvények felé fog eltolódni.  A feldolgozók és az FMCG-márkatulajdonosok könnyebbnek találhatják, hogy minőségi elvárásaikat a nagyobb kereskedelmi gyártópartnerek elégítsék ki, melyekről feltételezhető, hogy a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalásra nagyobb figyelmet fordítanak.

 


Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

 

 

 

Kakaópiac I. – Ingatag alapok

Kakaópiac II. – Befektetési lehetőségek

Kakaópiac III. – A kakaótermelők helyzete

Kakaópiac IV. – A kakaó értéklánc cégei: a felvásárlóktól a csokigyártókig

Kakaópiac V. – A felvásárlás-feldolgozás cégei

Kakaópiac VI. – A kakaókereskedelem rendszere

Kakaópiac VII. – Fenntartható kakaótermesztés

Kakaópiac VIII. – A kakaóbab feldolgozása

Kakaópiac IX. – Kakaófajták és betegségek