Conclude Daily Gold

Az azonosítható felszíni ezüstkészletek immár évek óta nem változnak, 2014 végén 1 808 millió unciát (56 249 tonnát) tettek ki, melyek 22 havi fizikai keresletet képesek kielégíteni, miközben 2005-ben még csak 13 hónapra voltak elegendőek. További 168,5 millió uncia (5 242 tonna) származott a tört ezüstök visszaolvasztásából, ami viszont 13 százalékkal kevesebb az előző évinél, a csökkenés már harmadik éve tart.

A felszíni ezüstkészletek, millió unciában

   *Letétkezelők páncéltermei és tőzsdék raktárai, az ETF-knek allokált készletek kivételével. Forrás: GFMS, Thomson Reuters, Tekintélyes ETF kibocsátók, tőzsdei honlapok, japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium, USGS

A felszíni ezüstkészletek regionális megoszlása 2014-ben (Európa, Észak-Amerika, Ázsia, Egyéb), millió uncia

A világ felszíni (azonosítható) ezüstkészletei

Az ezüstkészletek két kategóriába sorolhatók: a GFMS hivatalos jelentéseiben szereplőkre és azokra, amelyekre a GFMS a bizalmas jelentések és a helyszíni kutatások alapján csak becsléseket ad. A jelentettek az ipari, a tőzsdei és az ETF-k, valamint az egyes kormányok készleteit foglalják magukban, míg a becsültek a letétkezelők páncéltermeiben szunnyadó és a kormányzati ezüsttulajdonok oroszlánrészét adó készleteket.  Az előbbiek 2005-ben csak a teljes azonosítható készletek 17 százalékát adták, 2014-ben viszont már a 45 százalékát, a piaci átláthatóság növekedésének eredményeként, alapvetően az ETF-k megjelenésének hatására.

A 2014 végi 1808 millió unciás (56 249 tonnás) összes azonosítható ezüstkészlet gyakorlatilag 2012 óta azonos mértékű. A szürke nemesfém leértékelődése közepette ugyanis a befektetők nem akartak megválni készleteiktől. Ezen belül az ipari és tőzsdei készletek (az ETF-ek mögöttiek kivételével) ugyanakkor 11, illetve 6 százalékkal estek, míg a páncéltermekben lévők (megint csak az ETF-ket nem számítva) 1 százalékkal gyarapodtak. Az ETF-k mögötti és a kormányzati ezüstkészletek nem változtak. A páncéltermekben letétként lévő – ETF-ekén kívüli – ezüstkészletek a 2014-es teljes azonosítható készlet 51 százalékát tették ki, elmaradva a 2007-es 58 százalékos rekordaránytól.

A felszíni azonosítható ezüstkészletek (ipari, kormányzati, tőzsdei), millió uncia (custodian vaults: páncéltermi letéti készletek)

Azért említésre méltó, hogy az azonosítható ezüstkészletek 2014 végén már 22 havi keresletet voltak képesek kielégíteni, mert 2013-ban még csak 20-at, 2005-ben pedig 13-at. Igaz, az 1990-es évek elején még 39 havi igényt fedezett az ezüstkínálat, jórészt a jóval magasabb kormányzati készleteknek köszönhetően. Ezek azonban az ezüst monetáris szerepének csökkenése és a forgalomban lévő ezüstérmék gyártásának a hanyatlása miatt mérséklődtek. Mint az ábrán is látható, a folyamatos kormányzati eladások mellett az ezüstárak az 1990-es években gyakorlatilag stagnáltak, s csak akkor kezdtek ismét növekedni, amikor a készletek 2005-ben elérték a mélypontjukat, már csak 13 havi keresletet fedezve. 

Az azonosítható ezüstkészletek mekkora havi keresletet fedeznek és az ezüstár

A világ páncéltermeiben őrzött letéti ezüstkészlet

A páncéltermekben letétként kezelt ezüstök állománya 2014 év végén 10,9 millió unciával (338 tonnával) volt magasabb, 922,8 millió uncia (28 703 tonna) az egy évvel korábbinál. Az ázsiai készletek nőttek, 41, 5 millió unciával (1 290 tonnával). A kínai bankok tovább növekvő nemesfém-lízing biznisze több szürke nemesfémet igényelt, India ezüstimportja a megnövekedett befektetési kereslet hatására rekordot döntött, Szingapúr trezorkészletei pedig csaknem megduplázódtak, ami azt jelenti, hogy még mindig van kereslet az új kapacitások iránt a városállamban. Ázsia részesedése a páncéltermekben őrzött ezüstkészletekből 2014-ben már 34 százalék volt, szemben a 2005-ös 29-cel.

A legtöbb ezüst, az összmennyiség 55 százaléka az európai páncéltermekben található, noha azok készletei – az áfa emelés és az intézményi befektetők érdeklődésének lanyhulása miatt –2014-ben 5 százalékkal, 503,2 millió unciára (15 560 tonnára) csökkentek. Az európai ETF-k mögötti ezüstkészletek például 6 százalékkal estek 2014-ben.

Az észak-amerikai páncéltermek ezüstállománya is csökkent 2014 végére, 2 százalékkal, 106,5 millió unciára (3 314 tonnára), miután az év második felében számos befektető likvidálta készleteit, illetve azt az ETF-ek javára csoportosította át, ezt tükrözi vissza utóbbiak 2 százalékkal növekvő állománya.

Összességében a páncéltermek ezüstkészletei – nem számítva az ETF-ekét – 2000-2014 között évi 4,5 százalékos ütemben nőttek. Az ETF-ekével együtt viszont 8 százalékkal, ami kifejezi az ETF-ek növekvő ezüstpiaci szerepét.

A páncéltermek ezüstkészletei* (Európa, Észak-Amerika, Ázsia), millió uncia

*Az ETF-k nélkül.

Ezüst készletek a határidős tőzsdéken

A határidős tőzsdéken forgó fizikai ezüstöt a tőzsde megbízásából páncéltermekben őrzik. Mivel azonban a határidős ügyleteknek csak a 2 százaléka során cserélődik a szürke nemesfém fizikai mivoltában, nem szükséges a teljes nyitott pozícióban érintett mennyiséget tárolni. A COMEX raktáraiban 2014 végén tárolt 175,5 millió uncia (5 460 tonna) ezüst a szürke nemesfémre meglévő nyitott pozíciók mindössze 23 százalékára rúgott. A regisztrált készletnél ez az arány még kisebb, 9 százalékos volt. A rendelkezésre álló és a regisztrált készletek közti különbség, hogy csak az utóbbi használható fel fizikai teljesítésre.

Az amerikai COMEX, a japán TOCOM és a sanghaji SHFE 2014 végi, 179,7 millió unciás (5 588 tonnás) együttes ezüstkészletei 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, ami elsősorban az SHFE-készletek 10,4 millió unciás (325 tonnás) esésének tudható be. Ezt a szűkös kínai ezüstkínálat idézte elő, a termelők ugyanis – az áremelkedésben bízva – visszatartották szürke nemesfémjeiket. Emiatt az SHFE-n az árak jellemzően meghaladták a világpiaci árakat.

Az SHFE ezüstkészletei, millió unciában, az időszak végén

Forrás: SHFE

A tokiói tőzsde ezüstkészletei kisebb mértékűek: bár 2014-ben 30 százalékkal gyarapodtak, 2014 végén még így is csak 200 ezer unciát (5,5 tonnát) tettek ki. Ezzel szemben a COMEX-éi – a minimálisnak tekinthető, 1,6 millió unciás (50 tonnás) növekedés eredményeként – 175,5 millió unciát (5 460 tonnát). Az ETF-k nélküli készletek 158,1 millió unciára (4 918 tonnára) rúgtak 2014 végén, ez 6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 

A COMEX raktáraiban lévő ezüstkészletek, millió unciában és az ezüstár

Míg az ezüst ETF-k több mint fele amerikai befektetők tulajdonában van, az ETF-k mögötti ezüstkészletek 60 százaléka az Egyesült Királyságban lévő páncéltermekben található.

Az ezüst ETF-k tulajdonai, millió unciában  (USA, Japán, Svájc, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália, Hongkong)

A páncéltermek elhelyezkedése szerint (bal ábra)

A befektetők lakóhelye szerint (jobb ábra)

A világ kormányzati ezüstkészletei

A kormányok már 2012-ben és 2013-ban is minimális mértékben adtak el ezüstkészleteikből, 2014-ben pedig még ennyit sem. Míg 2002-11 között az éves átlagos eladásaik 49,4 millió unciát tettek ki (1 535 tonna), addig 2014 végén már csak 78 millió uncia volt az összes készletük (2 432 tonna). A korábbi nagy eladók, Kína és India aktivitása jelentősen csökkent, így gyakorlatilag eltűntek a kormányzati eladásaik.

Nettó kormányzati készletértékesítések (Oroszország, Kína, egyéb), millió uncia

A világ ipari ezüstkészletei

A japán és amerikai forrásból származó ipari ezüstkészletek 2014-ben közel 2 millió tonnával voltak alacsonyabbak, 13,8 millió uncia (430 tonna), mint 2013-ban (15,5 millió uncia, azaz 483 tonna). Ezek nem tartalmazzák a szürke nemesfémből készült, működő csővezetékeket.

Tört ezüst forgalom és készlet

A törtezüst-kínálat immár három éve szűkül, 2014-ben az előző évihez képest nyolcadával, 168,5 millió unciára (5 242 tonnára) csökkent – ez a legalacsonyabb szint e készletek 1996-os mérése óta. E csökkenés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fizikai ezüstpiac 2014-et is deficittel zárta. Az alacsonyabb törtezüst-kínálat mögött – korántsem meglepő módon – az ezüstár-esés áll, melynek 2014-es átlaga 2009 óta először került unciánként 20 dollár alá. Ezzel szemben a rubelben kifejezett ezüstárak – az orosz deviza 2014 utolsó harmadában bekövetkezett jelentős leértékelődése miatt – emelkedtek, ez az oka annak, hogy Oroszországban nőtt a törtezüst-forgalma (hasonlóra csak Törökország és Izrael volt képes).

Tonnában mérve a legnagyobb, 20-25 százalék közötti mértékben az USA törtezüst-forgalma esett vissza, 14 százalékkal, 40,3 millió unciára (1 252 tonnára), mindenekelőtt az elektronikai szektor megtakarítása (az ezüsttartalom egyre kisebb az elektronikai alkatrészekben) következtében – ez már a harmadik egymást követő év volt, amikor csökkenés történt. Értékben viszont India törtezüst-forgalma csökkent a legjobban, csaknem megfeleződött, miután az ár-érzékeny piacon az eladók végig arra vártak, hogy nőjön az ezüstár, azonban ez nem következett be. Ugyanezen okból Kínában is kétszámjegyű csökkenés következett be, ahol a finomítók ültek rá a készleteikre áremelkedést várva.  Ezzel szemben Japánban mindössze 2 százalékos volt a visszaesés, ami részben a szigorúbb környezeti szabályozásnak (melynek keretében a kórházaknak előírták, hogy archiválják a röntgenfelvételeiket és a röntgen filmekből pedig vissza kell nyerni az ezüstöt) és a felszíni készletek növekedésének tudható be.

Az európai törtezüst-forgalom immár második éve csökken, igaz, a 2014-es 10 százalékos visszaesés (53,2 millió unciára, 1 656 tonnára) mértéke elmaradt az egy évvel korábbiétól. A visszaesés több okkal magyarázható, például a fokozatosan szigorodó előírásokkal, melyek növelték a finomítók költségeit, a 2008-ban kitört válság miatt kényszerűségből eladott otthoni nemesfémkészlet leapadásával, valamint azzal, hogy a fotók digitalizálásával és a szkennelés előírásával, annak befejeztéig– különösen a belga és francia kórházakból – csökkent az ezüst visszanyerésre szánt röntgenképek kínálata.

A világ törtezüst-kínálata, millió unciában, 2014-es dolláráron (USA, Európa, Kína, India, egyéb) és a reál ezüstár

A régi tört ezüstök újrahasznosításából származó kínálat, millió uncia

Forrás: GFMS, Thomson Reuters/The Silver Institute

Ezüstpiac I. – A kereslet és a kínálat

Ezüstpiac II. – Árak

Ezüstpiac III. – Befektetési ezüst forgalom 2014

Ezüstpiac IV. – Ezüstbányászat

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Ezüstpiac VI. – Fizikai ezüst kereskedelem

Az ezüstpiac VII. – Ipari felhasználás

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.