Címlap Elemzések Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei
2015. június 19. péntek, 07:23

 

Conclude Daily Gold

Az azonosítható felszíni ezüstkészletek immár évek óta nem változnak, 2014 végén 1 808 millió unciát (56 249 tonnát) tettek ki, melyek 22 havi fizikai keresletet képesek kielégíteni, miközben 2005-ben még csak 13 hónapra voltak elegendőek. További 168,5 millió uncia (5 242 tonna) származott a tört ezüstök visszaolvasztásából, ami viszont 13 százalékkal kevesebb az előző évinél, a csökkenés már harmadik éve tart.


Forrás: www.etsy.com, Conclude Zrt.

Az idők folyamán kitermelt szürke nemesfémek többsége a mai napig a felszínen marad, kevés használódik el véglegesen és különböző formákban a piac számára a visszanyerési folyamat után ismét elérhetővé válik. Az ezüst java részét ipari célokra felhasználják, vagy pedig rúd vagy érme formában a trezorokban pihentetik. Utóbbiak nagy részét a GFMS regisztrálja, abból a célból, hogy az ármozgásokról és a kereslet alakulásáról minél több információt kapjon. A GFMS által nyilvántartott ezüstrudak a kormányoknál, az iparban, a határidős tőzsdék trezorjaiban, valamint letétként páncéltermekben találhatók, egy részük az ETF-k fedezeteként.

 


A felszíni ezüstkészletek, millió unciában

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Letétkezelők páncéltermei*

533,1

729,0

765,8

651,1

904,1

919,3

969,5

911,1

911,9

922,8

ETF-k

31,0

158,3

213,1

314,7

472,0

601,6

577,5

632,8

635,3

635,5

Tőzsdék*

122,8

106,4

125,9

114,7

93,6

83,4

98,0

159,3

168,1

158,1

Kormányok

316,8

238,3

195,8

165,3

149,7

105,5

93,4

86,1

78,2

78,2

Ipar

11,1

21,8

11,8

17,3

14,4

18,5

17,7

18,3

15,5

13,8

ÖSSZESEN

1014,7

1253,8

1312,4

1263,1

1633,7

1728,3

1756,1

1807,6

1809,0

1808,4

Havi keresletnek való megfelelés

13

16

17

14

23

20

20

23

20

22

   *Letétkezelők páncéltermei és tőzsdék raktárai, az ETF-knek allokált készletek kivételével. Forrás: GFMS, Thomson Reuters, Tekintélyes ETF kibocsátók, tőzsdei honlapok, japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium, USGS

 

A felszíni ezüstkészletek regionális megoszlása 2014-ben (Európa, Észak-Amerika, Ázsia, Egyéb), millió uncia


Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

A világ felszíni (azonosítható) ezüstkészletei


Az ezüstkészletek két kategóriába sorolhatók: a GFMS hivatalos jelentéseiben szereplőkre és azokra, amelyekre a GFMS a bizalmas jelentések és a helyszíni kutatások alapján csak becsléseket ad. A jelentettek az ipari, a tőzsdei és az ETF-k, valamint az egyes kormányok készleteit foglalják magukban, míg a becsültek a letétkezelők páncéltermeiben szunnyadó és a kormányzati ezüsttulajdonok oroszlánrészét adó készleteket.  Az előbbiek 2005-ben csak a teljes azonosítható készletek 17 százalékát adták, 2014-ben viszont már a 45 százalékát, a piaci átláthatóság növekedésének eredményeként, alapvetően az ETF-k megjelenésének hatására.

A 2014 végi 1808 millió unciás (56 249 tonnás) összes azonosítható ezüstkészlet gyakorlatilag 2012 óta azonos mértékű. A szürke nemesfém leértékelődése közepette ugyanis a befektetők nem akartak megválni készleteiktől. Ezen belül az ipari és tőzsdei készletek (az ETF-ek mögöttiek kivételével) ugyanakkor 11, illetve 6 százalékkal estek, míg a páncéltermekben lévők (megint csak az ETF-ket nem számítva) 1 százalékkal gyarapodtak. Az ETF-k mögötti és a kormányzati ezüstkészletek nem változtak. A páncéltermekben letétként lévő – ETF-ekén kívüli – ezüstkészletek a 2014-es teljes azonosítható készlet 51 százalékát tették ki, elmaradva a 2007-es 58 százalékos rekordaránytól.


A felszíni azonosítható ezüstkészletek (ipari, kormányzati, tőzsdei), millió uncia (custodian vaults: páncéltermi letéti készletek)

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

Azért említésre méltó, hogy az azonosítható ezüstkészletek 2014 végén már 22 havi keresletet voltak képesek kielégíteni, mert 2013-ban még csak 20-at, 2005-ben pedig 13-at. Igaz, az 1990-es évek elején még 39 havi igényt fedezett az ezüstkínálat, jórészt a jóval magasabb kormányzati készleteknek köszönhetően. Ezek azonban az ezüst monetáris szerepének csökkenése és a forgalomban lévő ezüstérmék gyártásának a hanyatlása miatt mérséklődtek. Mint az ábrán is látható, a folyamatos kormányzati eladások mellett az ezüstárak az 1990-es években gyakorlatilag stagnáltak, s csak akkor kezdtek ismét növekedni, amikor a készletek 2005-ben elérték a mélypontjukat, már csak 13 havi keresletet fedezve. 


Az azonosítható ezüstkészletek mekkora havi keresletet fedeznek és az ezüstár

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

A világ páncéltermeiben őrzött letéti ezüstkészlet


A páncéltermekben letétként kezelt ezüstök állománya 2014 év végén 10,9 millió unciával (338 tonnával) volt magasabb, 922,8 millió uncia (28 703 tonna) az egy évvel korábbinál. Az ázsiai készletek nőttek, 41, 5 millió unciával (1 290 tonnával). A kínai bankok tovább növekvő nemesfém-lízing biznisze több szürke nemesfémet igényelt, India ezüstimportja a megnövekedett befektetési kereslet hatására rekordot döntött, Szingapúr trezorkészletei pedig csaknem megduplázódtak, ami azt jelenti, hogy még mindig van kereslet az új kapacitások iránt a városállamban. Ázsia részesedése a páncéltermekben őrzött ezüstkészletekből 2014-ben már 34 százalék volt, szemben a 2005-ös 29-cel.

A legtöbb ezüst, az összmennyiség 55 százaléka az európai páncéltermekben található, noha azok készletei – az áfa emelés és az intézményi befektetők érdeklődésének lanyhulása miatt –2014-ben 5 százalékkal, 503,2 millió unciára (15 560 tonnára) csökkentek. Az európai ETF-k mögötti ezüstkészletek például 6 százalékkal estek 2014-ben.

Az észak-amerikai páncéltermek ezüstállománya is csökkent 2014 végére, 2 százalékkal, 106,5 millió unciára (3 314 tonnára), miután az év második felében számos befektető likvidálta készleteit, illetve azt az ETF-ek javára csoportosította át, ezt tükrözi vissza utóbbiak 2 százalékkal növekvő állománya.


Összességében a páncéltermek ezüstkészletei – nem számítva az ETF-ekét – 2000-2014 között évi 4,5 százalékos ütemben nőttek. Az ETF-ekével együtt viszont 8 százalékkal, ami kifejezi az ETF-ek növekvő ezüstpiaci szerepét.


A páncéltermek ezüstkészletei* (Európa, Észak-Amerika, Ázsia), millió uncia

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

   

*Az ETF-k nélkül.

 


Ezüst készletek a határidős tőzsdéken

A határidős tőzsdéken forgó fizikai ezüstöt a tőzsde megbízásából páncéltermekben őrzik. Mivel azonban a határidős ügyleteknek csak a 2 százaléka során cserélődik a szürke nemesfém fizikai mivoltában, nem szükséges a teljes nyitott pozícióban érintett mennyiséget tárolni. A COMEX raktáraiban 2014 végén tárolt 175,5 millió uncia (5 460 tonna) ezüst a szürke nemesfémre meglévő nyitott pozíciók mindössze 23 százalékára rúgott. A regisztrált készletnél ez az arány még kisebb, 9 százalékos volt. A rendelkezésre álló és a regisztrált készletek közti különbség, hogy csak az utóbbi használható fel fizikai teljesítésre.

Az amerikai COMEX, a japán TOCOM és a sanghaji SHFE 2014 végi, 179,7 millió unciás (5 588 tonnás) együttes ezüstkészletei 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, ami elsősorban az SHFE-készletek 10,4 millió unciás (325 tonnás) esésének tudható be. Ezt a szűkös kínai ezüstkínálat idézte elő, a termelők ugyanis – az áremelkedésben bízva – visszatartották szürke nemesfémjeiket. Emiatt az SHFE-n az árak jellemzően meghaladták a világpiaci árakat.


Az SHFE ezüstkészletei, millió unciában, az időszak végén

 

1.

2.

3.

4.

negyedév

2012

n.a.

n.a.

11,4

31,2

2013

35,7

20,0

14,8

14,4

2014

12,3

7,7

2,6

3,9

Forrás: SHFE


A tokiói tőzsde ezüstkészletei kisebb mértékűek: bár 2014-ben 30 százalékkal gyarapodtak, 2014 végén még így is csak 200 ezer unciát (5,5 tonnát) tettek ki. Ezzel szemben a COMEX-éi – a minimálisnak tekinthető, 1,6 millió unciás (50 tonnás) növekedés eredményeként – 175,5 millió unciát (5 460 tonnát). Az ETF-k nélküli készletek 158,1 millió unciára (4 918 tonnára) rúgtak 2014 végén, ez 6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 


A COMEX raktáraiban lévő ezüstkészletek, millió unciában és az ezüstár

  

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

Míg az ezüst ETF-k több mint fele amerikai befektetők tulajdonában van, az ETF-k mögötti ezüstkészletek 60 százaléka az Egyesült Királyságban lévő páncéltermekben található.


Az ezüst ETF-k tulajdonai, millió unciában  (USA, Japán, Svájc, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália, Hongkong)

 

A páncéltermek elhelyezkedése szerint (bal ábra)

A befektetők lakóhelye szerint (jobb ábra)

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.


                                 



A világ kormányzati ezüstkészletei

A kormányok már 2012-ben és 2013-ban is minimális mértékben adtak el ezüstkészleteikből, 2014-ben pedig még ennyit sem. Míg 2002-11 között az éves átlagos eladásaik 49,4 millió unciát tettek ki (1 535 tonna), addig 2014 végén már csak 78 millió uncia volt az összes készletük (2 432 tonna). A korábbi nagy eladók, Kína és India aktivitása jelentősen csökkent, így gyakorlatilag eltűntek a kormányzati eladásaik.


Nettó kormányzati készletértékesítések (Oroszország, Kína, egyéb), millió uncia


Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

A világ ipari ezüstkészletei

A japán és amerikai forrásból származó ipari ezüstkészletek 2014-ben közel 2 millió tonnával voltak alacsonyabbak, 13,8 millió uncia (430 tonna), mint 2013-ban (15,5 millió uncia, azaz 483 tonna). Ezek nem tartalmazzák a szürke nemesfémből készült, működő csővezetékeket.


Tört ezüst forgalom és készlet

A törtezüst-kínálat immár három éve szűkül, 2014-ben az előző évihez képest nyolcadával, 168,5 millió unciára (5 242 tonnára) csökkent – ez a legalacsonyabb szint e készletek 1996-os mérése óta. E csökkenés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fizikai ezüstpiac 2014-et is deficittel zárta. Az alacsonyabb törtezüst-kínálat mögött – korántsem meglepő módon – az ezüstár-esés áll, melynek 2014-es átlaga 2009 óta először került unciánként 20 dollár alá. Ezzel szemben a rubelben kifejezett ezüstárak – az orosz deviza 2014 utolsó harmadában bekövetkezett jelentős leértékelődése miatt – emelkedtek, ez az oka annak, hogy Oroszországban nőtt a törtezüst-forgalma (hasonlóra csak Törökország és Izrael volt képes).

Tonnában mérve a legnagyobb, 20-25 százalék közötti mértékben az USA törtezüst-forgalma esett vissza, 14 százalékkal, 40,3 millió unciára (1 252 tonnára), mindenekelőtt az elektronikai szektor megtakarítása (az ezüsttartalom egyre kisebb az elektronikai alkatrészekben) következtében – ez már a harmadik egymást követő év volt, amikor csökkenés történt. Értékben viszont India törtezüst-forgalma csökkent a legjobban, csaknem megfeleződött, miután az ár-érzékeny piacon az eladók végig arra vártak, hogy nőjön az ezüstár, azonban ez nem következett be. Ugyanezen okból Kínában is kétszámjegyű csökkenés következett be, ahol a finomítók ültek rá a készleteikre áremelkedést várva.  Ezzel szemben Japánban mindössze 2 százalékos volt a visszaesés, ami részben a szigorúbb környezeti szabályozásnak (melynek keretében a kórházaknak előírták, hogy archiválják a röntgenfelvételeiket és a röntgen filmekből pedig vissza kell nyerni az ezüstöt) és a felszíni készletek növekedésének tudható be.

Az európai törtezüst-forgalom immár második éve csökken, igaz, a 2014-es 10 százalékos visszaesés (53,2 millió unciára, 1 656 tonnára) mértéke elmaradt az egy évvel korábbiétól. A visszaesés több okkal magyarázható, például a fokozatosan szigorodó előírásokkal, melyek növelték a finomítók költségeit, a 2008-ban kitört válság miatt kényszerűségből eladott otthoni nemesfémkészlet leapadásával, valamint azzal, hogy a fotók digitalizálásával és a szkennelés előírásával, annak befejeztéig– különösen a belga és francia kórházakból – csökkent az ezüst visszanyerésre szánt röntgenképek kínálata.


A világ törtezüst-kínálata, millió unciában, 2014-es dolláráron (USA, Európa, Kína, India, egyéb) és a reál ezüstár

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

A régi tört ezüstök újrahasznosításából származó kínálat, millió uncia

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Európa

Németország

17,6

15,1

15,1

14,6

12,6

14,9

16,7

21,6

17,3

14,3

Oroszország

8,6

8,4

8,8

8,3

8,4

11,5

11,1

10,9

10,0

10,3

Olaszország

4,3

5,5

5,6

5,9

5,8

6,5

9,7

9,9

8,7

7,9

Egyesült Királyság

11,6

10,9

11,2

10,9

10,2

6,4

11,3

9,8

7,2

5,6

Franciaország

4,1

4,5

4,6

5,1

5,5

6,2

7,0

5,9

5,2

4,9

Törökország

1,3

1,1

1,0

1,1

1,1

1,0

1,2

1,0

1,0

1,5

Csehország

0,6

0,7

0,9

0,9

0,9

1,2

1,6

1,6

1,4

1,4

Ausztria

1,3

1,3

1,2

1,2

1,1

1,1

1,2

1,2

1,2

1,1

Spanyolország

0,4

0,4

0,4

0,5

0,5

0,7

1,3

1,3

1,1

1,0

Lengyelország

0,6

0,7

0,8

0,7

0,7

0,9

1,1

1,2

1,0

0,9

Hollandia

1,4

1,3

1,1

1,1

1,0

1,1

1,2

1,2

0,9

0,8

Svédország

1,0

0,9

0,9

0,9

0,8

0,8

0,9

0,9

0,7

0,6

Belgium

0,7

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,7

0,5

0,5

Dánia

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,4

0,4

Portugália

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,3

Magyarország

0,1

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

0,4

0,3

0,3

Finnország

0,4

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

0,4

0,4

0,3

0,3

Szlovákia

0,1

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

Norvégia

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

Egyéb országok

1,0

0,9

0,9

0,9

0,9

0,9

0,9

0,9

0,8

0,7

ÖSSZESEN

56,2

54,3

55,0

54,5

51,8

56,0

68,2

70,6

58,9

53,2

Észak-Amerika

USA

57,0

53,2

53,6

55,4

54,4

64,8

76,4

68,9

46,9

40,3

Kanada

1,5

1,4

1,6

1,7

1,5

1,6

1,8

1,6

1,1

1,0

Mexikó

2,1

2,3

2,7

3,1

3,2

4,0

4,5

4,7

1,6

0,6

ÖSSZESEN

60,5

57,0

57,9

60,2

59,1

70,4

82,7

75,2

49,6

41,9

Közép- és Dél-Amerika

Brazília

1,0

1,0

1,0

1,0

1,1

1,5

2,5

2,5

2,0

1,9

Uruguay

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,4

0,4

0,4

0,4

Venezuela

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,4

0,3

Egyéb országok

1,6

1,9

1,7

1,6

1,4

1,8

2,2

2,1

1,6

1,0

ÖSSZESEN

3,1

3,4

3,2

3,0

2,9

3,9

5,5

5,4

4,3

3,6

Ázsia

Kína

17,5

20,4

22,5

22,7

25,3

29,2

31,9

30,9

30,1

26,7

Japán

27,4

26,0

25,7

23,7

21,3

20,9

23,0

21,3

20,0

19,6

Dél-Korea

7,3

7,7

7,8

7,7

8,4

9,4

10,0

9,1

8,4

6,9

Tajvan

2,7

2,8

2,9

3,1

3,6

4,1

4,5

4,3

3,6

3,1

India

17,2

22,7

16,1

13,8

15,0

17,9

20,6

24,8

5,4

3,0

Thaiföld

2,2

2,6

2,7

2,9

3,1

3,7

3,7

3,2

2,8

2,2

Szaúd-Arábia

1,6

1,8

1,9

1,9

1,9

2,2

2,3

2,2

2,0

1,9

Izrael

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,5

0,5

0,5

0,4

0,4

Szingapúr

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,6

0,5

0,5

0,4

Indonézia

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,5

0,4

0,4

0,4

Hongkong

0,4

0,4

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,4

0,4

Vietnam

0,3

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

Kazahsztán

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

Üzbegisztán

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

Egyéb országok

1,0

1,1

1,2

1,2

1,3

1,5

1,7

1,6

1,3

0,8

ÖSSZESEN

79,3

87,8

83,4

79,5

82,3

92,0

100,8

100,3

76,3

66,5

Afrika

Marokkó

0,6

0,9

0,9

0,9

1,0

1,0

1,1

1,1

1,0

0,9

Egyiptom

1,4

1,5

1,5

1,7

1,8

2,0

0,9

0,8

0,7

0,6

Egyéb országok

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,7

0,7

0,6

0,6

ÖSSZESEN

2,6

3,0

3,0

3,2

3,4

3,7

2,7

2,6

2,3

2,1

Óceánia

Ausztrália

1,8

1,7

1,7

1,6

1,6

1,6

1,6

1,4

1,3

1,2

ÖSSZESEN

1,8

1,7

1,7

1,6

1,6

1,6

1,6

1,4

1,3

1,2

A VILÁG ÖSSZESEN

203,4

207,1

204,2

202,0

201,2

227,5

261,5

255,5

192,7

168,5

Forrás: GFMS, Thomson Reuters/The Silver Institute

 

Ezüstpiac I. – A kereslet és a kínálat

Ezüstpiac II. – Árak

Ezüstpiac III. – Befektetési ezüst forgalom 2014

Ezüstpiac IV. – Ezüstbányászat

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Ezüstpiac VI. – Fizikai ezüst kereskedelem

Az ezüstpiac VII. – Ipari felhasználás

Ezüstpiac VIII. – Ékszerek és ezüstáruk gyártása és kereskedelme

 

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.