Címlap Elemzések Ezüstpiac VIII. – Ékszerek és ezüstáruk gyártása és kereskedelme

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Ezüstpiac VIII. – Ékszerek és ezüstáruk gyártása és kereskedelme
2015. július 02. csütörtök, 08:50

 

Conclude Daily Gold

A csökkenő ezüstárak, India erős teljesítménye és a nyugat-európai piacok javuló gazdasági helyzete 215,2 millió unciás (6 693 tonnás) új rekordszintre vitték az ezüstékszer-gyártást 2014-ben. Ezen belül az indiai termelés elképesztő mértékben, 47 százalékkal bővült, aminek következtében az ázsiai ország e téren átvette a vezető szerepet Kínától. Utóbbi 46,7 millió unciás (1 452 tonnás) elmúlt évi ezüstékszer-termelése 16,2 millió unciával (503 tonnával) maradt el a 2013. évi rekordszinttől. Az ezüstáruk előállítása kétévi növekedést követően, 2014-ben 60,7 millió unciát (1 888 tonnát) ért el.


Forrás: silverspotprice.com, Conclude Zrt.

A világ ékszergyártása immár második éve emelkedik, s az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal magasabb, 215,2 millió unciás (6 693 tonnás) 2014. évi teljesítmény új csúcs. Ami különösen azért figyelemre méltó, mert az a 2013-as, 35 százalékos növekedést követte. Oka egyértelműen az alacsonyabb ezüstár, valamint a fejlett gazdaságok helyzetének kedvezőbbé válása, ami a fogyasztók hangulatát is javította, ennek hatására növekedtek a kiskereskedelmi eladások. Különösen Indiában, ahol az ezüstgyártás 2014-ben 47 százalékkal haladta meg az előző évit, ezzel szemben az USA-ban „csak” 10 százalékkal nőtt a termelés.

 


Szükség is volt e pozitív fejleményekre, miután Kína és Tajvan ezüstgyártása ellentétes pályát írt le. Előbbié 26 százalékkal csökkent a gyengébb gazdasági növekedés miatt, az utóbbié pedig 13 százalékkal a bizonytalan politikai helyzet és az Európába irányuló export mérséklődése okán.


A világ ezüst ékszerfogyasztása… USA, India, EU-4*, egyéb és a reál ezüstár, 2014-es dollár/uncia átlag

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

… és ezüst ékszergyártása, millió unciában Európa, Ázsia, Észak-Amerika, egyéb

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

*Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország

 

 

Európa ezüst ékszer gyártása

Az európai ezüstékszer-gyártás – a csökkenő ezüstárak és a kontinens két legnagyobb piaca, Olaszország és Törökország kétszámjegyű növekedése következtében – 9 százalékkal nőtt2014-ben, ebben az évszázadban a legnagyobb mértékben, aminek eredményeként négy éve nem látott magas szintet, 34,7 millió unciát (1 080 tonnát) ért el.

Olaszország 12 százalékkal, 17,8 millió unciára (555 tonnára) nőtt ékszergyártása utoljára 2010-ben volt ilyen magas. Amihez a leginkább az olasz ékszerkivitel – becslések szerint az előző évihez képest közel 20 százalékos – növekedése járult hozzá. Az itáliaiak fő exportfelvevő-helyei – különösen a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia – ugyanis százalékban mérve két számjeggyel több ékszerre tartottak igényt.  A Közel-Kelet 27 százalékos keresletnövekedését nagyrészt az Egyesült Arab Emirátusokba irányult export magyarázza. Kelet-Ázsia kereslete 40 százalékkal emelkedett, nagyrészt a Hongkongba tartó ezüstékszer-szállítmányok fokozódásának köszönhetően. E tekintetben csak a szárazföldi Kína volt a kivétel, ahol a gazdasági növekedés lassulása és a pesszimista ezüstár-kilátások hatására a kereslet jócskán visszaesett. Európa többi országába az olaszok 23 százalékkal több ezüstékszert szállítottak. Meghozta a vásárlókedvet, hogy az euróban kifejezett ezüstár 20 százalékkal ment le 2014-ben. Érdekes, hogy háromévi csökkenést követően Oroszország is több ezüstékszert vett a dél-európaiaktól, miután a keleti birodalom lakói a 14 karátos aranyak helyett sok esetben szürke nemesfémet vásároltak.  Eközben az USA gazdaságának magához térése, az ezüst dollárban kifejezett értékének csökkenésével együtt 10 százalékkal dobta meg Olaszország legnagyobb ezüstékszer  vevőjének az igényeit.

Mindeközben maguk az olaszok egyre kevesebb nemesfém ékszert hordanak, főképp az arany ékszerek kereslete esett nagyot, de az ezüstöt is réz ill. bronz ékszerekkel kezdik helyettesíteni.


Az olasz ékszerexport (csak a befejezett daraboké), millió uncia

Dél-Amerika, Kelet-Ázsia, EU-27, USA, Közel-Kelet, egyéb

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

Németország ezüstékszer-gyártása ugyanakkor kis mértékben, 1,5 százalékkal tovább csökkent 2014-ben, a belföldi fogyasztás mérséklődése miatt. Ezzel szemben a kivitel – különösen a többi európai országba, jelesül az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Olaszországba – viszonylag robosztus maradt, s a Távol-Kelet érdeklődését is sikerült fenntartani, hála az ottani erős marketingnek és az ismertebb márkák növekvő eladásainak.

Törökország ékszergyártása 2014-ben kitörő formát futott, a 4,8 millió unciás (149 tonnás) mennyiség 20 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Bár az ezüst még mindig viszonylag kis részét teszi ki a belföldi fogyasztásnak, az arannyal szemben sikerült teret nyernie, miután utóbbinak török lírában kifejezett értéke 3,5 százalékkal nőtt. A belföldi ékszerfogyasztásra az is hatott, hogy a kormány szigorította a hitelkártyás fizetéseket ékszerek vásárlása esetén. Ez kedvezett a leértékelődött ezüstnek, miután a vevők érdeklődése csökkent a drágább tételek iránt. Ugyanakkor a török gyártók külföldön is arattak, a török lírában 7,4 százalékkal csökkenő ezüstáraikkal annyira versenyképesek voltak, hogy exportjuk értéke mintegy 8 százalékkal növelni tudták.

Oroszország 2014-ben a becslések szerint 6 százalékkal több, 2,8 millió uncia (87 tonna) ezüstékszert gyártott, mint 2013-ban, ez utoljára 2011-ben volt ennyi. E növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy az Ukrajnával szembeni fokozódó politikai feszültség, az emiatti nyugati szankciók, a csökkenő energiaárak hatására romlottak a gazdasági feltételek, melyek közepette többen is a 14 karátos aranyékszerek helyett az elérhetőbb árfekvésű ezüstékszereket preferálták, különösen a fiatalabbak. Annak ellenére ugyanis, hogy a rubel 2014 második felében gyengült, ami az abban kifejezett ezüstárakat decemberben az utoljára 2012-ben látott szintekre vitte fel, az éves átlagár még így is 4 százalékkal alacsonyabb volt a 2013-asnál.

Franciaország – Németországhoz hasonlóan – kevesebb ezüstékszert állított elő, 4 százalékkal, igaz, e csökkenés jóval kisebb volt az előző évinél, és nem kizárt, hogy az idén már növekedés következhet.  A franciáknál is a fiatalabbak lelkesedtek a szürke nemesfémből készült ékszerekért, amit a vonzó árazás nagyban elősegített.

A többi európai ország szolid növekedésről számolt be, kivéve Lengyelországot, mely Oroszországba irányuló ékszerexportja szinte teljesen megszűnt, valamint Ciprust, ahol a kereslet a 2013-as drámai csökkenést követően 2014-ben gyorsan visszajött. Az Egyesült Királyságban 2010 óta először kelt el több ezüstékszer az előző évinél, méghozzá 7 százalékkal, 300 ezer uncia (10 tonna).


Észak-Amerika ezüst ékszer gyártása

Az észak-amerikai ezüstékszer-gyártás 21,2 millió unciát (661 tonnát) tett ki 2014-ben, ez 2 százalékkal volt több az előző évinél. Ennek 60 százalékát az USA adta, amelynek a régióban egyedüliként sikerült bővülést elérnie. Ezzel szemben Mexikó és Kanada egy-két számjegyű csökkenést volt kénytelen elszenvedni. A csökkenés oka egyrészt az ezüstárak alászállása volt, amiatt ugyanis számos észak-amerikai gyártó nem volt képes állni a versenyt az alacsonyabb költségprofilú külföldi konkurenseikkel. Másrészt az, hogy a belföldi vásárlók a 2013-ban indult trendnek megfelelően a sárga színű ékszereket részesítették előnyben a fehér színűekkel szemben.

Az USA 12,8 millió uncia (398 tonna) ezüstből készített ékszereket és azok tartozékait, 10 százalékkal többől, mint egy évvel korábban. A sárga ékszerek iránt növekvő kereslet ellenére az ezüstnek is nagy volt a keletje, különösen a nagy gyártók körében. A zömmel az USA-ban gyártató Tiffany például globálisan 5 százalékkal gyarapította nettó árbevételét. Az amerikaiak által megvásárolt ezüstékszerek 22 százaléka készült az USA-ban, aminek az lehet a magyarázata, hogy a belföldi gyártók profitábilisabbnak tartják az aranyékszerek előállítását, mint az ezüstét, az előbbiből dupla annyit készítenek – legalábbis a kiskereskedelmi eladások majdnem 50 százalékát tették ki a hazai gyártású arany ékszerek. Az amerikai üzletekben értékesített ezüstékszerek többségét Thaiföldön, Kínában és Indiában gyártják, ezek tették ki kicsivel több, mint a 80 százalékát az USA 2014-es 52,2 millió unciás (1 623 tonnás) ezüst ékszerimportjának. Ez 7 százalékkal több a 2013. évinél, miközben 2013-ban a növekedési ütem még 23 százalékos volt 2012-höz viszonyítva. Az amerikai import Thaiföldről 12 százalékkal, 21,5 millió unciára (669 tonnára), Indiából 9 százalékkal, 8,7 millió unciára (271 tonnára) emelkedett, ezzel szemben Kínából a 2013-ban még 9 százalékos növekedési ütem 2014-ben 3 százalékra lassult, 10 millió unciára (311 tonnára).



Az USA hivatalos ezüstékszer-importja, millió uncia

 

Olaszországból, Kínából, Thaiföldről, Mexikóból és a világ egyéb országaiból

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

Kanada ékszergyártása immár negyedik éve csökken, 2014-ben 12 százalékkal kevesebb volt, mint a 2013-as, 600 ezer uncia (20 tonna). Az észak-amerikai ország gyártóit kemény verseny elé állították a külföldi beszerzési források, ennek következtében a kanadai lakosság által megvásárolt ezüstékszereknek már csak mintegy 15 százaléka kanadai eredetű.  A kiskereskedelmi forgalom egyébként az egészséges gazdasági feltételek hatására nőtt.

A mexikói ezüstékszer-gyártás 7 százalékkal, 7,8 millió unciára (243 tonnára) csökkent – e negatív tendencia immár három éve tart. A 2014-es visszaesés a romló fogyasztói hangulatnak tudható be. Ám még így is Mexikó adta Észak-Amerika 2014-es ezüstékszer-gyártásának 37 százalékát. Élvezi ugyanis annak előnyét, hogy földrajzilag közel van az ezüstkínálathoz, a mexikóiak vonzódása pedig hagyományosan erős a szürke nemesfémhez. Mexikóban újabban divatba jött az alacsony karátszámú import arany ékszer és ez is konkurenciát támaszt az ezüstnek. . Az import tehát Mexikóban is erős versenyre készteti a belföldi termelőket, miközben az ország exportja 2014-ben gyakorlatilag stagnált az előző évhez képest.


 

Afrika ezüst ékszer gyártása

Az alacsonyabb ezüstár, a javuló politikai és gazdasági környezettel párosulva 9 százalékkal lökte meg Egyiptom ékszeriparát, ami így 2014-ben 900 ezer unciára (27 tonnára) rúgott. Az immár harmadik éve tartó növekedés annak a jele, hogy a piac végképp magához tért a 2011-es politikai felfordulás okozta helyzetből, noha a turizmus továbbra is nyomott maradt.


 

Ázsia ezüst ékszer gyártása

 

Kína ezüstékszer-gyártása – a gazdasági növekedés lassulása és az ezüstár emelkedésébe vetett hit alábbhagyása miatt – jelentősen visszaesett 2014-ben, 26 százalékkal maradt el a 2013-astól. Ez az első alkalom, hogy a World Silver Survey csökkenést regisztrált.  A Thomson Reuters GFMS csapatának becslése szerint a kínai ezüstékszer-gyártás 2014-ben 46,7 millió unciára (1 453 tonnára) ment le, ez 16,2 millió unciával (503 tonnával) volt kevesebb a 2013. évi rekordszintnél. Annak ellenére, hogy a kínai gazdaság még a lassulás ellenére is jelentős mértékben, 7,4 százalékkal nőtt. A korrupcióellenes politika visszavetette az ajándékozásokat, és negatív láncreakciókat eredményezett a gazdaság egészében. Ilyen körülmények közepette az óvatosabbá vált kínaiak kevesebbet költöttek arany-, ezüst- és platinaékszerekre. 2014-ben ékszer gyártói többletkapacitás alakult ki ezüstékszerekből, az átlagos üzem kihasználtsági ráta kevesebb, mint 70 százalékra csökkent.

Mindazonáltal Kína ékszerexportja több mint 34 százalékkal, 48,8 millió unciára (1 518 tonnára) ugrott, miután a lanyha belföldi kereslet láttán a gyártók a javuló teljesítményű nyugati gazdaságokban adták el portékáikat. Az USA és Hongkong maradt Kína két fő kereskedelmi partnere, de Franciaország, Oroszország és Spanyolország kereslete is jelentősnek tekinthető. A 2015 évi kínai belföldi piaci kilátások sem bíztatóak. Bár a nagykereskedők megpróbálnak terjeszkedni vidéken, a kínai tőzsdeláz elszívhatja a szabadon elkölthető forrásokat. Ezért az ezüstékszerek iránti kereslet tovább eshet, noha a csökkenés mértéke elmaradhat a 2014 évitől.

India ékszeripara 47 százalékkal, 62,3 millió unciáig (1 936 tonnáig) szárnyalt. A növekedés immár harmadik éve tart és a 2014 évi rekordszint már meghaladta Kínáét.  Az alacsonyabb árakat kihasználva a kiskereskedők feltöltötték ezüstkészleteiket, ami egyúttal azt is jelzi, hogy várakozásaik szerint az áresésnek már közel az alja. Míg a válságosabb években, 2011, 2012-ben inkább a régi használt ékszereiket újakra cserélték, addig 2014-ben inkább az új ékszereket keresték az indiaiak, ez pedig 40-50 százalékos többlet ezüstkereslettel járt. Az indiaiak – különösen a hinduk –nemcsak vallási okokból és esküvők idején ajándékként vesznek ezüstékszereket, hanem egészségügyi célból is. A lábékszerek, bokaláncok már gyermekkortól kezdve hagyományosan népszerűek, sok nőnek pedig egyszerre több ujját is ezüstékszer díszíti. A hagyományos alkalmakra szánt ékszerek esetében az ár nem annyira befolyásolja az indiaiakat, mint más népeket a vásárlásban.

 

Az indiai ezüstékszer- és ezüstáru-gyártás, millió uncia és a reál ezüstár, 2014-es ezer rúpia/ kilogramm átlagáron

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

Thaiföld 13 százalékkal kevesebb, 18 millió uncia (559 tonna) ezüstöt gyártott 2014-ben, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy a szürke nemesfém dollárban kifejezett ára 20 százalékkal csökkent. E kétszámjegyű visszaesést a 2013-as mérsékelt növekedés előzte meg.  A 2014-es ezüstgyártási volumen már 44 százalékkal van a 2006-os rekordszint alatt. Akkor még Thaiföld volt a világ legnagyobb ezüstgyártója, ám mára már India és Kína is megelőzte. A politikai tüntetések, melyek elfojtására 2014 májusban a hadsereg növelte erejét, hozzájárultak az ezüstpiac gyengélkedéséhez, éppúgy, mint az, hogy a GDP mindössze 0,7 százalékkal nőtt – ez a legalacsonyabb szint a 2011-es árvíz óta. Valójában a thaiföldi ezüstforgalom legnagyobb része poggyászkereskedelem. A nagykereskedők – elsősorban az ázsiai régióból – azért utaznak Thaiföldre, hogy összegyűjtsék az ezüstöt és azt hazaszállítsák. E szokást vetették vissza jelentősen a politikai feszültségek. Emellett a thaiföldi gyártóknak meg kell küzdeniük az elsősorban Kína és Korea felől növekvő konkurenciával. Kedvező ugyanakkor, hogy 2014-ben is folytatódott az az évek óta tartó trend, hogy a márkás ékszerek thaiföldi gyártására szóló megrendelések egyre növekednek.  Sok ismert amerikai és európai nemzetközi divatmárkát Thaiföldön (valamint a többi délkelet-ázsiai országban) állítanak elő, kihasználva, hogy ott olcsóbb a munkaerő. 2014-ben nem következett be jelentős változás az ékszerstílusokban, ám a gyártók a GFMS-nek azt jelezték, a tömegtermékek átlagos súlya mérséklődött. Mostanában az 1-3 gramm közötti tételek dominálják a piacot, miközben néhány éve még a 7-8 grammosok voltak jellemzőek.

 

A thaiföldi ezüstáru- és ezüstékszer-gyártás, millió uncia és a reál ezüstár, 2014-es baht/uncia átlagáron

 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

Az ezüstékszer-gyártás (beleértbe a törtezüstök használatát), millió uncia  

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Európa

Olaszország

31,5

28,2

25,8

22,6

21,3

21,8

16,5

15,1

15,9

17,8

Törökország

5,7

4,8

4,1

4,5

3,9

3,4

3,1

3,4

4,0

4,8

Németország

3,8

3,8

3,9

3,9

3,7

3,8

3,7

3,6

3,4

3,3

Oroszország

1,5

1,6

2,3

2,5

3,0

3,3

2,7

2,6

2,6

2,8

Franciaország

1,5

1,6

1,7

1,6

1,7

1,9

2,2

2,0

1,7

1,6

Spanyolország

1,4

1,3

1,1

1,1

1,2

1,1

1,1

1,0

0,9

0,9

Lengyelország

1,9

1,7

1,9

1,9

1,5

1,3

0,8

0,6

0,6

0,6

Görögország

1,1

1,1

1,0

1,2

1,0

0,9

0,7

0,6

0,5

0,5

Egyesült Királyság

1,0

1,0

0,5

0,4

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

0,3

Svédország

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

Portugália

1,0

0,9

0,7

0,6

0,6

0,6

0,4

0,2

0,2

0,3

Dánia

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

Svájc

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

Hollandia

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

Norvégia

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

a többi ország

0,9

0,8

0,8

0,8

0,6

0,6

0,6

0,6

0,5

0,6

ÖSSZESEN

52,7

48,0

44,9

42,3

40,1

40,3

33,2

31,1

31,8

34,7

Észak-Amerika

USA

14,1

13,5

12,9

12,0

10,7

12,0

11,1

10,3

11,6

12,8

Mexikó

14,0

12,0

12,2

11,8

10,5

10,4

13,9

13,3

8,5

7,8

Kanada

1,2

1,0

0,9

0,8

0,8

0,8

0,8

0,8

0,7

0,6

ÖSSZESEN

29,3

26,4

26,0

24,6

22,0

23,2

25,8

24,3

20,8

21,2

Közép- és Dél-Amerika

Brazília

1,4

1,5

1,5

1,5

1,7

1,9

1,5

1,5

3,0

2,6

Peru

0,3

0,4

0,3

0,4

0,5

0,5

0,5

0,5

0,7

0,7

Kolumbia

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,4

Argentína

0,2

0,3

0,3

0,3

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

a többi ország

1,3

1,4

1,6

1,9

2,4

2,6

1,9

2,0

2,5

2,3

ÖSSZESEN

3,4

3,8

3,8

4,4

5,3

5,6

4,4

4,5

6,9

6,3

Ázsia

India

21,6

11,9

19,4

19,3

20,8

22,7

21,8

23,3

42,3

62,2

Kína

26,7

30,3

34,3

36,1

40,0

46,4

54,4

56,6

62,9

46,7

Thaiföld

32,3

32,5

32,0

29,1

26,7

28,0

22,9

18,9

20,0

18,0

Indonézia

3,7

4,4

4,2

4,2

4,2

4,7

5,5

6,2

6,5

6,2

Dél-Korea

3,9

4,0

4,2

4,1

4,2

4,7

5,2

5,4

5,5

5,0

Japán

2,0

1,9

2,1

2,0

2,1

2,2

2,2

2,3

2,4

2,2

Szaúd-Arábia

0,5

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,8

0,8

0,8

0,8

Malajzia

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,8

0,8

0,8

Mianmar és Laosz

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,7

0,8

0,8

0,8

Egyesült Arab Emirátusok

0,4

0,4

0,5

0,5

0,5

0,6

0,7

0,7

0,8

0,8

Kambodzsa

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,7

0,7

0,8

0,8

0,7

Nepál

1,1

1,0

1,1

1,1

1,2

1,1

1,1

1,2

0,7

0,7

Banglades

0,7

0,7

0,7

0,7

0,8

0,8

0,8

0,8

0,5

0,6

Izrael

0,4

0,4

0,5

0,5

0,4

0,4

0,3

0,3

0,4

0,4

Sri Lanka

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,4

0,4

Pakisztán

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

Tajvan

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

Irán

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

0,3

Hongkong

0,2

0,2

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

Fülöp-szigetek

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

Bahrein

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

0,2

0,2

Szíria

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

Vietnam

1,0

1,1

1,2

1,2

1,4

1,5

1,5

1,5

1,6

0,1

a többi ország

0,7

0,9

1,1

1,0

0,9

1,5

2,1

2,4

2,3

3,4

ÖSSZESEN

99,3

94,1

105,3

104,0

107,4

118,8

123,2

124,0

150,1

150,2

Afrika

Egyiptom

1,4

1,3

1,3

1,3

1,2

1,1

0,5

0,7

0,8

0,9

Marokkó

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

0,2

0,3

0,3

Tunézia

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

a többi ország

0,4

0,4

0,4

0,5

0,4

0,5

0,5

0,5

0,4

0,0

ÖSSZESEN

2,3

2,2

2,3

2,3

2,0

2,0

1,4

1,6

1,7

1,8

Óceánia

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

0,8

0,8

0,8

0,8

A VILÁG ÖSSZESEN

187,6

175,2

182,9

178,2

177,5

190,7

188,8

186,3

212,1

215,2

Forrás: GFMS, Thomson Reuters/The Silver Institute


Dél-Korea 5 millió unciás (156 tonnás) 2014-es ékszergyártása 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, csökkenésre utoljára 2008-ban volt példa. A koreai gazdaság gyengén teljesített, különösen az MV Szewol 2014. áprilisi kompkatasztrófáját követően, mely rontotta a hangulatot és visszafogta a fogyasztók költekezéseit.

Az indonéz ezüstékszer-gyártás a 2013-as rekordszintről 5 százalékkal, 6,2 millió unciára (192 tonnára) csökkent. A belföldi fogyasztás ugyanis több évnyi egészséges növekedést követően mérséklődött, miután számosan visszapártoltak az alacsony tisztaságú fehér aranyhoz. Mégsem mondhatni, hogy az ezüstékszerek piaci részesedése jelentősen csökkent volna. Az ékszerexport pedig még erősödött is, különösen az USA-ba, Szingapúrba és Hongkongba.


Ezüstáruk gyártása és ezüstfelhasználása

A világ ezüstáru-gyártása szerényen, 3 százalékkal nőtt, 60,7 millió unciára (1 887 tonnára). Jórészt az indiai szubkontinens 20 százalékos keresletemelkedésének köszönhetően, mely immár a 61 százalékát szívta fel a globális mennyiségből, szemben a 2013. évi 53 százalékkal. A készletek feltöltéséhez vezetett, hogy az indiai rúpiában kifejezett ezüstárak a 2014-es februári csúcsról lefordulva az év második felére több mint 25 százalékkal csökkentek. Kínában viszont a már említett korrupcióellenes fellépés az ezüstáruk piacát is visszavetette.


 

A világ ezüstáru-gyártása, millió uncia

Ázsia, Európa, Észak-Amerika, egyéb

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.


 

Európa ezüstáru gyártása

Az öreg kontinens ezüstáru-előállítása tovább csökkent, 10,3 millió unciára (322 tonnára), igaz, a 3 százalékos visszaesés 2000 óta a legkisebb mérték. A 2014 év végi szint a 2000-esnek mindössze a 44 százaléka. E zuhanás nagy része a társadalmi változásoknak tudható be, mivel az esküvők és keresztelők hivatalos étkezésein kevesebb ezüstárut használtak, illetve ajándékoztak, és általában az európai fogyasztók új generációi elfordultak ettől a termékcsoporttól. Ezt a folyamatot tetézi az, hogy a valódi ezüst helyett egyre inkább ezüsttel bevont tárgyakat használnak hasonló funkcióban.

Oroszország ezüstáru-gyártása négy éve esik, 2014-benv 5 százalékkal ment lejjebb, 4,4 millió unciára (136 tonnára), annak részeként, hogy csökkent a súlyosabb tárgyak népszerűsége, a vallási és családi ünnepségeken kevesebb ilyen árut ajándékoznak, nehezültek a gazdasági feltételek, nőtt az infláció és csökkent a fogyasztói bizalom. Mindezek következtében az ezüstáru-eladások 2007 óta nem látott szintre mérséklődtek.

Még jobban, 7 százalékkal esett Olaszország gyártása, az alacsonyabb rendelkezésre álló jövedelmek, a hullámzó gazdaság és az USA-ba irányuló gyengébb export miatt. Németország csak 3 százalékkal csökkent, Nagy-Britannia pedig az alacsonyabb ezüstárakat kihasználva – és azt, hogy gazdasága növekedett – egyenesen 5 százalékkal több ezüstárut állított elő.

Még jobban ment Törökországnak, mely a török gyártók versenyképességének növekedése és a 7,4 százalékkal eső líra-ezüstár miatt 14 százalékkal többet gyártott, ez 2010 óta a legmagasabb szint, noha az még így is csaknem a fele a 2003-as rekordnak. Törökországban még a belföldi ezüstáru fogyasztás is növekedett.


 

Észak-Amerika ezüstáru gyártása

Az USA meggyőző, 5 százalékos növekedést követően 700 ezer uncia (21 tonna) ezüstárut állított elő 2014-ben, az erősödő belföldi kereslet, az alacsonyabb árak és a jobb gazdasági feltételek miatt. Az amerikai export is 5 százalékkal emelkedett. Az amerikai ezüstáru-gyártásnak több mint 15 évet követően sikerült növekednie, mégsem biztos, hogy az már egy trendfordulót jelent.


 

Ázsia ezüstáru gyártása

India 20 százalékkal több, 36,1 millió uncia (1 122 tonna) ezüstárut gyártott 2014-ben, mint egy évvel korábban, ez 2001 óta a legmagasabb szint. Ez már a második egymást követő éves termelésnövekedés. A rúpiában kifejezett ezüstárak 28 százalékos csökkenése lendített az előző évit 35 százalékkal meghaladó fogyasztáson. Érdekes, hogy az Indiában eladott ezüstáruk tisztasága fokozatosan nőtt, az már meghaladta a 90 százalékot. Legnépszerűbbek a háztartásban használt ezüst eszközök voltak, melyeket előszeretettel adnak ajándékba is.

A gazdagodó indiai közép és felső osztály tagjai főként a 200 ezer rúpiánál (mintegy 3150 USA-dollárnál) értékesebb darabokat vitték, ezek több mint a negyedével járultak hozzá a keresletnövekedéshez.  A több mint 15 százalékkal bővült exportkereslet szintén jelentős szerepet játszott.

A 2013-ban még rekordszintről beszámolt Kína ezüstáru-előállítása 2014-ben 39 százalékkal csökkent, 6,1 millió unciára (190 tonnára). Ez volt az első éves csökkenés 2009 óta, s 2003-tól kezdve a legalacsonyabb szint, mindenekelőtt a pekingi kormány már említett korrupcióellenes politikájának betudhatóan.  Ezzel szemben a kínai ezüstáruk exportja az alacsony árak miatt erős volt, az több mint 135 százalékkal, 1,9 millió unciára (58 tonnára) emelkedett.

Thaiföld is az alacsony ezüstárakból profitált, ezüstáru-gyártása 5 százalékkal, 1,7 millió unciára (52 tonnára) ment fel. Ez az első növekedés 2007 óta, ami talán trendfordulót jelent. A thai ezüstáru-gyártás ugyanis több mint 60 százalékkal zuhant a 2007-től emelkedő ezüstárak, a fő exportpiacokon végbement társadalmi és fogyasztói trendváltozásnak köszönhetően. Az ország exportja 2014-ben majdnem 20 százalékkal rakétázott, elsősorban az Egyesült Királyság, Oroszország és az USA keresletének köszönhetően.

Izraelben is lendületesen, 6 százalékkal, 800 ezer unciára (23 tonnára) nőtt az ezüstáruk gyártása, ilyen szintre 2008 óta nem volt példa. Európa és az USA különösen vevő volt az ezüst zsidó gyertyatartókra (menóra) és asztali áldásos kelyhekre (kiddus).

Az izraeli ezüstárukat a vevők vastagabb kidolgozásban rendelik a jelenlegi trend szerint, és ez is hozzájárult a megnövekedett ezüstfelhasználáshoz.


A legnagyobb ezüstáru-gyártó országok termelésének alakulása, 2005=100

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

 

Az ezüstáru-gyártás (beleértve a tört ezüstöket), millió uncia

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Európa

Oroszország

2,9

3,0

4,3

5,2

5,5

6,0

5,0

4,8

4,6

4,4

Olaszország

8,0

7,2

6,6

5,5

4,6

4,0

2,8

2,3

2,0

1,9

Törökország

2,6

2,4

2,1

2,2

1,8

1,5

1,3

1,1

1,2

1,4

Németország

3,0

2,9

2,7

2,3

1,6

1,6

1,4

1,1

1,0

0,9

Norvégia

0,9

0,9

0,6

0,7

0,5

0,5

0,4

0,4

0,4

0,4

Görögország

1,5

1,4

1,2

1,0

0,8

0,6

0,5

0,4

0,3

0,3

Svédország

0,5

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

Dánia

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

Egyesült Királyság

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

Franciaország

0,2

0,2

0,2

0,3

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

Finnország

0,2

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

a többi ország

1,1

0,9

0,8

0,6

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

0,1

ÖSSZESEN

21,7

20,3

19,7

19,0

16,3

15,7

12,8

11,3

10,6

10,3

Észak-Amerika

USA

1,5

1,4

1,4

1,0

0,9

0,8

0,8

0,7

0,7

0,7

Mexikó

2,5

2,0

1,4

1,2

0,9

0,7

0,5

0,5

0,6

0,6

Kanada

0,3

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

ÖSSZESEN

4,3

3,6

2,9

2,3

1,9

1,6

1,4

1,3

1,3

1,4

Közép- és Dél-Amerika

Kolumbia

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,1

Peru

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

0,1

0,1

0,1

0,1

a többi ország

0,5

0,6

0,6

0,6

0,6

0,5

0,4

0,3

0,3

0,3

ÖSSZESEN

1,2

1,3

1,3

1,2

1,0

0,9

0,8

0,8

0,7

0,6

Ázsia

India

21,2

16,2

14,9

15,5

16,6

16,9

16,6

15,2

30,0

36,1

Kína

7,2

8,4

9,1

8,7

6,9

7,6

8,3

8,6

10,0

6,1

Thaiföld

4,5

4,3

4,5

4,3

3,7

2,5

1,9

1,8

1,6

1,7

Irán

1,4

1,4

1,4

1,4

1,2

1,2

1,0

0,9

0,9

0,8

Izrael

1,5

1,5

1,4

1,3

1,1

1,0

0,7

0,6

0,7

0,8

Indonézia

0,8

0,7

0,6

0,6

0,7

0,7

0,6

0,5

0,4

0,4

Dél-Korea

0,8

0,7

0,7

0,7

0,6

0,6

0,6

0,5

0,5

0,4

Banglades

0,8

0,8

0,7

0,7

0,7

0,6

0,6

0,5

0,4

0,4

Pakisztán

0,6

0,6

0,6

0,6

0,5

0,5

0,4

0,4

0,3

0,3

Sri Lanka

0,4

0,4

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

0,2

0,2

0,3

Nepál

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

a többi ország

1,3

1,2

1,2

1,2

1,1

1,0

0,9

0,8

0,8

0,7

ÖSSZESEN

40,5

36,4

35,7

35,5

33,5

32,9

32,9

30,0

45,9

48,1

Afrika

ÖSSZESEN

0,6

0,5

0,5

0,5

0,5

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

Óceánia

Ausztrália

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

ÖSSZESEN

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

A VILÁG ÖSSZESEN

68,3

62,1

60,2

58,4

53,2

51,6

47,2

43,7

58,8

60,7


 

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.

 

 

Ezüstpiac I. – A kereslet és a kínálat

Ezüstpiac II. – Árak

Ezüstpiac III. – Befektetési ezüst forgalom 2014

Ezüstpiac IV. – Ezüstbányászat

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Ezüstpiac VI. – Fizikai ezüst kereskedelem

Az ezüstpiac VII. – Ipari felhasználás

Ezüstpiac VIII. – Ékszerek és ezüstáruk gyártása és kereskedelme