Címlap Elemzések India aranypiaca I. Az aranykereslet mozgatórúgói

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

India aranypiaca I. Az aranykereslet mozgatórúgói
2017. február 13. hétfő, 18:18

 

Most induló 11 részes sorozatunkban a világ legfontosabb aranypiacán, az indiai aranypiacon várható igen jelentős változásokat járjuk körbe a WGC elemzése alapján. Az első rész a változások okait kutatja. 

Az indiai aranykeresletre hosszabb távon ható tényezők 

Hosszú távon két jelentős tényező befolyásolja az indiai aranykeresletet: az emelkedő jövedelmek pozitívan, a növekvő aranyárak negatívan. Szerencsére a jövedelmek hatása az erősebb, márpedig az indiaiak keresete a következő években emelkedhet, amiből félretenni is többet tudnak – állapítja meg a World Gold Council (WGC) legfrissebb elemzésében. Az IMF előrejelzése szerint India egy főre jutó GDP-je 2015-2020 között 35 százalékkal nőhet, miközben a National Council of Applied Economic Research az indiai középosztály megduplázódására számít, annak tábora 2025-ben meghaladhatja az 500 milliót. Bár rövid távon a csapadékosabb monszun szezon növelheti az aranykeresletet, a magasabb importvámok és egyéb állami szigorító intézkedések pedig visszafoghatják azt, a WGC arra számít, hogy az indiaiak aranyvásárlásai 2020-ig erős maradhatnak, azok összességében évente 850-950 tonnát tehetnek ki.

 

A hamarosan 1,5 milliárd főt elérő indiai társadalom aranykeresletére ható hosszú távú tényezők

Az indiai aranykeresletre ható hosszú távú tényezők 2017

 

Az 1990-2015 közötti időszak éves adataiból arra lehet következtetni, hogy az indiaiak aranyékszerek, -rudak és -érmék iránti igényét hosszabb távon két tényező határozza meg. 

• Jövedelmek. A jövedelmek emelkedésével az aranykereslet növekszik, átlagosan az egy főre jutó jövedelmek 1 százalékos gyarapodása az aranykeresletet 1 százalékkal emeli.

• Aranyár. Az arany drágulása visszafogja a sárga nemesfém vételét, átlagosan 1 százalékos áremelkedés hatására az aranykereslet 0,5 százalékkal mérséklődik.

A fenti két összefüggés azt jelzi, hogy a kereslet jobban reagál a jövedelmek változására, mint az árakéra. Ez segít megmagyarázni, hogyan nőhetett az aranykereslet a 2000. évi 700 tonnáról 2010-re 1000 tonnára, annak ellenére, hogy ezen idő alatt az aranyár jelentősen nőtt. Az arany rúpiában kifejezett értékének 137 százalékos növekedését lekörözte az egy főre jutó jövedelmek 78 százalékos emelkedése.

Rövid távú tényezők

Rövid távon a következő tényezők befolyásolhatják az aranykeresletet:

• Infláció. Indiában a fogyasztói árindex 1 százalékos emelkedésének hatására 2,6 százalékkal több arany fogyhat, miután a befektetők a pénzük infláció miatti leértékelődése elleni védekezésként a sárga nemesfémbe menekíthetik pénzeiket.

• Aranyár: rövidtávon 1 százalékos aranyár-emelkedés a keresletet 0,9 százalékkal csökkenti, azaz a hirtelen árfolyammozgásokra a kereslet nagyon rugalmas. Ez fordítva is igaz, azaz ha esik az aranyár, a vevők gyorsan reagálnak. Ezt legjobban a 2012. december 31. és 2013. június 28. közötti események igazolják: míg a rúpiában kifejezett aranyár 20 százalékkal csökkent, az aranykereslet 37 százalékkal nőtt.


Rövid távon az infláció, az aranyár mozgás és a monszuneső hat legjobban az indiai aranykeresletre

Az indiai aranykereslet mozgatói 2017. Rövid távú hatások
 


 Van két további tényező, amelyek befolyásolják az aranykeresletet, noha statisztikailag eddig nem számoltak vele:

• Kedvező csapadék: a csapadék 1 százalékos emelkedésének hatására az aranyból 0,5 százalékkal több találhat gazdára (természetesen az összefüggés csak egy bizonyos határig áll fenn, és a túlzott csapadék már romboló hatású lehet. A 2013-as heves esőzések például annyira megrongálták a termést, hogy csökkentek a hozamok, így a gazdák jövedelme sem emelkedett). Az eső igen fontos az indiai mezőgazdaság számára. Egy jó esős időszak ugyanis növelheti a terméshozamokat, amelyek miatt a vidéki gazdaságok több bevételre tehetnek szert, amiből aranyvételekre is több juthat.

Adórendszer: minden egyéb tényezőt változatlannak feltételezve az importvámok emelkedése 2012-től 1,9 százalékkal vetette vissza az aranyvásárlást.

E tényezők nagyjából 80 százalékban befolyásolták az 1995-2014 közötti indiai aranykeresletet.

 

India népessége

Indiában több mint 700 nyelvet és dialektust beszélnek, és számos vallást követnek. Míg az indiaiak 80 százaléka hindu, India egyúttal a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikhizmus szülőhazája és nagyon sok a muzulmán vallású lakos is.

Érdekes módon a különböző indiai vallási csoportok aranyfogyasztása meglehetősen hasonló. Az indiaiak döntő többsége számára az arany az élet részéve vált, annak birtoklása az életminőségüket fejezi ki.

 India népessége gyorsan növekszik

Míg 1900-ben még 238 millióan voltak, addig 2011-ben már több mint négyszer annyian, 1,2 milliárdnyian. India Kína után a világ második legnépesebb országa. Csak érzékeltetésül: legnépesebb állama, Uttar Pradesh lakossága a 199 millió főt is meghaladja. Uttar Pradesh és a második legnépesebb indiai állam, Maharashtra együttes lélekszáma pedig 312 millió, közel annyi, mint az Egyesült Államoké.


2030-ra Kína és India középosztálya lesz a legnagyobb a világon

2030-ra India középosztálya lesz a legnépesebb a világon

 

Mindazonáltal az indiai népesség növekedésének az üteme lassul. 1991-2001 között még 21,5 százalékos volt a gyarapodás; 2001-2011 között már csak 17,6 százalék.  Ám csak az ütem csökken, a lélekszám növekedése az ENSZ szerint nem áll meg, s India lakosságának összlétszáma 2030-ra eléri az 1,5 milliárdot.

Az indiai gazdaság profitálhat a demográfiai összetételből, abból, hogy az ázsiai ország népessége viszonylag fiatal, lakosainak több mint 45 százaléka 25 év alatti. Ugyanez az arány Kínában és az Egyesült Államokban közelebb van az egyharmadhoz. Az ENSZ szerint a munkaképes, 15-64 év közötti lakosok száma növekedni fog, miután a 0-14 év közöttiek munkaképes korba kerülnek. 

Az valószínűsíthető, hogy a fiatal indiaiak odahaza vállalnak munkát. Márpedig egy kutatás szerint a gazdasági növekedés hatására növekszik az alkalmazottak száma, ahogy az történt Kelet-Ázsiában az 1970-es és 1990-es évek között.

A WGC felmérte, hogy vajon a fiatalabb korosztályban továbbra is megvan e az arany iránti vonzalom. A hatalmas kulturális változások ellenére, a fiatalok egyharmada az aranyat tartja továbbra is legfontosabb befektetési eszköznek. Azonban kétségkívül igaz, hogy ez a szám a 35 év feletti korosztály esetében még 10%-kal magasabb. 


Az indiai lakosság több mint 45%-a 25 év alatti. Ez nagyon emeli az indiai gazdaság növekedését

 Sok feltörekvő fiatal, növekvő jövedelem és aranykereslet

 

India egyre jobban urbanizálódik

India lakosságának 67 százaléka él vidéken, a mezőgazdaságban 263 millióan dolgozhatnak. A Világbank becslése szerint ugyanakkor ennél kétszer több, 600 millió ember megélhetése függ a növénytermesztéstől, illetve az állattenyésztéstől. De ez változóban van. Az urbanizáció hatására a városok lélekszáma növekszik: míg 2001-ben 35 városban éltek legalább egymillióan, addig 2011-ben már 53-ban.

Ugyanakkor India nagyvárosokon kívüli részei is megváltoztak. A népesség növekedése – a jobb infrastruktúrának, a kiterjedtebb köz- és vasúthálózatnak, valamint a javuló távközlési szolgáltatásoknak köszönhetően – a kisebb városokban és az elővárosokban nagyobb volt, mint a metropoliszokban. 

 

Már több mint 53 város rendelkezik millió feletti lakossággal Indiában

Az 1 millió fő fölötti nagyvárosok száma Indiában 2001-2011

 Az urbanizálódó lakosság arany fogyasztási szokásai is mások: a mezőgazdaságból élők továbbra is inkább arany ékszereket vásárolnak, míg a városiak inkább befektetési arany rudakat és érméket. Egy 2016-os WGC felmérés szerint az alkalomhoz kötődő aranyvásárlás továbbra is meghatározó az indiai aranyfogyasztáson belül: esküvő: 24%, születésnap: 15%, vallási fesztiválok: 12%

 

Több jövedelemből aranyvételre is több jut

2015-ben India volt a világ leggyorsabban növekvő gazdasága: GDP-jének 7,3 százalékos gyorsulási üteme még Kínáét is meghaladta, a nyugati országokét pedig bőven lekörözte. 

Az indiai gazdaság növekedéséhez az 1990-es évek liberalizációja vezetett. Azt megelőzően, 1947-től 1991-ig a kormány bürokratikus intézkedéseket hozott, a korrupció virágzott. India GDP-jének éves átlagos növekedése 3-3,5 százalék között mozgott. A rossz gazdaságpolitika az állandó szárazsággal és éhínséggel párosult. A kormánynak hiteleket kellett felvennie, hogy finanszírozza a GDP 75 százalékát kitevő költségvetési hiányát 1990-ben. Az azt követő évben India adósságválságba került.

Emiatt a kormány 1991-ben gazdasági liberalizációs intézkedéseket vezetett be: csökkentette a bürokráciát, enyhítette a behozatali korlátozásokat és megváltoztatta a piacok működését szabályozó előírásokat. Mindezek lendületet adtak a gazdaságnak, aminek eredményeként a GDP éves átlagos növekedése az 1990-es években 5,6 százalék lett, a 2001-2010-es években pedig – mint már említettük – 7,3 százalék.

Az 1990-es évek reformjai hatására több új munkahely jött létre és az indiai háztartások millióinak a jövedelme emelkedett. A Világbank adatai szerint azok aránya, akik naponta kevesebb, mint 2 dollárból élnek, az 1990-es évek eleji 46 százalékról 2011-re 21 százalék környékére esett.

A nagy népesség és az emelkedő jövedelmek együttes eredményeként ma India rendelkezik a világ egyik legnagyobb középosztályával. A National Council of Applied Economic Research (NCAER) 2010-ben úgy becsülte, hogy India középosztálya 2015-16-ban elérhette a 267 milliót. A TNS piackutató csoport szerint pedig az indiai középosztályba tartozók fejenként évente 240-720 ezer rúpia (1,1-3,2 millió forint évente) közötti összeget keresnek. 

India demográfiája és gazdasági pályája alapján e középosztály létszáma tovább növekedhet, az az NCAER előrejelzése szerint 2025-ben elérheti az 547 milliót. A Brookings Institution úgy véli, 2030-ban már India középosztálya lesz a legnagyobb a világon, az még az Egyesült Államokét és Kínáét is meghaladhatja. 

 

A megtakarítási arányok magasak

Az indiai megtakarítási ráta 1980-2014 között 18-ról 32 százalékra emelkedett, ezen belül a csúcsát 2007-ben érte el, 37 százalékon. Az IMF várakozása szerint e ráta  2020-ig 30 százalék körül maradhat. 

 

Behozatali szigorítások és vámok a mérleghiány miatt

Az indiai törvényhozás és a kormány 2013-ban megszigorította az aranybehozatalt. Először importvámokat vezetett be, majd komplex intézkedésekkel próbálta befolyásolni az arany importját és exportját, ami az indiai fizetési mérleg egyre vészesebb mértékeket elérő hiányának tudható be. 

Az 1991-es liberalizáció előtt India a belföldi gazdaságot védő intézkedésektől szenvedett, az ország külkereskedelme az 1990-es évek elején szemmel alig látható volt. A liberalizáció következtében aztán az export GDP-aránya megduplázódott, míg az import még ennél is jobban nőtt. Míg a külkereskedelmi mérleg hiánya az 1990-es évek elején még a 100 milliárd rúpiát sem érte el, addig 2014-15-ben már 8423 milliárdot tett ki, de 2012-13-ban a 10 ezer milliárd rúpiát is meghaladta.


A 1990-es évek elején liberalizálták a kereskedelmet. A kereskedelmi mérleg hiánya folyamatosan növekedett.

Az aranyra kivetett vámot India kereskedelmi deficite idézte elő
 

 

India első számú importterméke a nyersolaj, belföldi fogyasztásának több mint 90 százalékát külföldről szerzi be. Az olaj India importjának közel egyharmadát teszi ki. A második legnagyobb importtermék viszont az arany, melynek behozatala csaknem húsz év alatt jelentősen nőtt: míg 1996-97-ben 24 milliárd rúpiát tett ki, addig 2014-15-ben 2107 milliárdot. E két időszak között az arany átlagban a teljes indiai import 8 százalékát tette ki.


Az importtól való jelentős függősége ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya egészen a 2000-es évek végéig kezelhető volt. Akkor viszont az európai gazdaság lassulása, az olajár felpörgése és az aranybehozatal növekedése hatására a folyó fizetési mérleg hiánya elszaladt. Míg e deficit 2000-2001-ben még kevesebb, mint 116 milliárd rúpia volt, addig 2012-13-ban már 4796 milliárd, ami a GDP 4,7 százalékát tette ki.

 

A teljes importon belül-átlagosan 8%- az arany aránya. 2012-2013-ra kezelhetetlenné vált az indiai folyó fizetési mérleg hiánya.

Az aranyimport növeli India folyó fizetési mérleg hiányát

 

 A kormány az aranyimport szigorításával próbálta csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát, az aranyimportra kivetett vám kulcsát folyamatosan, a 2012. januári 2 százalékról 2013 augusztusára 10 százalékra emelték. Nem sokkal később pedig bevezették a 80:20-as szabályt, ami azt jelentette, hogy a külföldről behozott arany 20 százalékát ékszerként feldolgozva exportálni kellett. Ezen intézkedéseknek azonban felemás hatása lett. Az arany felára nőtt a helyi piacon, ami bizonytalanságot idézett elő és számos potenciális vevőt elriasztott, miközben a csempészet elburjánzott: 2013 harmadik negyedéve és 2014 negyedik negyedéve között mintegy 335 tonna arany került illegálisan az országba. Ezzel szemben a hivatalos aranyimport csökkent. Igaz, a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődött, de az óriás mértékű csempészarany-beáramlás miatt az importkorlátozások létjogosultsága megkérdőjeleződött.

Az infláció hosszú ideje problémát okoz Indiának, 1980 óta egyszer sem ment 10 százalék alá. Az ipari terjeszkedés és a magas élelmiszerárak inflációs nyomást fejtettek ki, ami gazdasági bizonytalanságot okozott. Hogy megőrizzék vagyonuk értékét, az indiaiak elkezdték vásárolni az aranyat.

A mezőgazdaság az indiai gazdaság kulcságazata, különösen vidéken. Mint említettük, a Világbank 600 millióra becsülte azok számát, akik megélhetése a növénytermesztéstől vagy az állattenyésztéstől függ. Az nem meglepő, hogy a monszun időszak is hat az aranykeresletre. Ám e tényezők hatása valószínűleg nem akkora, mint korábban.

India városiasodásával a mezőgazdaság GDP-aránya az 1970-es 45 százalékról 2015-re 17 százalékra csökkent, miután az utóbbi években a szolgáltatóipar, különösen az informatika tört előre.

 

Indiában 3-14% közt volt az infláció az elmúlt években. A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 43%-ról 17%-ra csökkent az elmúlt 45 évben

 India: infláció és a mezőgazdaság aránya a GDP%-ban. 1980-2015

 


Nemcsak India vidéki része függ a mezőgazdaságtól. Az elmúlt években a vidéki területek jobb infrastruktúrát és közlekedési hálózatot fejlesztettek ki, ami lehetővé tette a termelő szektornak, hogy a vidéki gazdaság egyre fontosabb részévé váljon. Egy 2012-es Credit Suisse-jelentés szerint 1999-2009 között az új ipari munkahelyek 70 százaléka vidéken teremtődött, és ez adta az ipar GDP-hez való hozzájárulásának az 55 százalékát.

A politikusok figyelnek arra, hogy a monszun milyen sok gazda jövedelmét befolyásolja és vannak mechanizmusok, amelyek megvédik a jövedelmüket. Az állami tulajdonú Food Corporation of India célja megóvni a gazdákat az élelmiszerárak zuhanásától az ártámogatáson keresztül a fontosabb termények esetén. 2016 elején Narendra Modi kormánya bevezetett egy megújított terménybiztosítási rendszert, azzal a céllal, hogy mérsékeljék a többletköltségeket és az olyan természeti katasztrófák, mint az aszály miatti káraikat megtérítsék.


Változó aranyszektor

A társadalmi és jövedelmi viszonyokat az arany-ipar is leköveti. A korábban szinte kizárólag családi ékszerboltok mellett ma már jelentős arányt képviselnek a professzionális kereskedelmi láncok is. A falusi lakosság továbbra is tisztán aranyból álló ékszert vesz, míg a városiak inkább drágaköves arany ékszereket. A befektetési arany (rudak, érmék) iránt a városi lakosság étvágya nőtt meg jelentősen. Az arany feldolgozó, finomító szektor is óriási változáson ment keresztül az elmúlt 10 évben: ma már 25-30 komoly finomító működik az országban az összesített kapacitásuk eléri az 1450 tonnát évente, és a svájci Pamp cég indiai vegyesvállalata (MMTC-PAMP) megszerezte a londoni good delivery minősítést is. 


Bíztató kilátások

Mindent összefoglalva tehát, az indiai aranykereslet kilátásai igen jók. 

Vannak persze kockázatok is. Az aranyat érintő szabályok legutóbbi időkhöz hasonló szigorítása káros lehet, rövid- és középtávon visszafoghatja a keresletet (elsősorban a küszöbön álló áfa törvény lehet ebből a szempontból jelentős, vajon az aranykereskedelmet hogy fogják szabályozni?).

Viszont ha az egy főre eső jövedelmek a fentiek szerint alakulnak, az indiaiak aranykereslete robosztus maradhat, és a WGC szerint a következő években 850-950 tonna között lehet.


Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.

 

A cikksorozat már megjelent részeit elérheti aranypiaci elemzéseink között IDE KATTINTVA.