A központi bankok viszont visszafogottabbak voltak, mindössze 76 tonnával növelték az aranytartalékaikat, 27 százalékkal kevesebbel, mint 2016 első negyedévében. Nagyrészt amiatt, hogy Kína aranyvásárlási programja szünetelt január-március között, mivel devizatartalékai nyomás alá helyeződtek.

 

 

 

 

„Bár a 2017. első negyedévi aranykereslet elmaradt az egy évvel korábbitól, az összképhez hozzátartozik, hogy a bázis kivételesen magas volt” – jegyezte meg Alistair Hewitt, a WGC piaci elemző részlegének a vezetője. Annak ellenére, hogy az ETF-kbe való beáramlás nem döntött rekordot, azért az aranykészleteik szépen gyarapodtak, különösen a holland és a francia választások kimenetelének bizonytalanságai miatt. A kiskereskedelmi eladások is erősek maradtak, az előző évit 9 százalékkal meghaladva, 11 milliárd dollár fölé mentek. Kína járult hozzá leginkább az aranyrudak és -érmék vételének 30 százalékos növekedéséhez, ami már negyedszerre érte el a 100 tonnás határt, a jüan várható gyengülése és a lassan befagyó ingatlanpiac hatására. Ugyanakkor Alistair Hewitt arra is felhívta a figyelmet, hogy más szegmensek helyzete kevésbé volt rózsás: a központi bankok kereslete csökkent, és az ékszerkereslet is nyomott volt, bár voltak javulásra utaló jelek. Különösen Indiából, ahol a gazdaság fokozatos remonetizációja támogatóan hat az ékszerpiacra.

 

Az aranykínálat 1032 tonnát ért el 2017 első negyedévében, ami 12 százalékkal volt alacsonyabb 2016 azonos időszakáénál. Ebben alapvetően a 21 százalékkal, 283 tonnára eső újrahasznosítás volt a ludas. Igaz, ezzel az újrahasznosítás csak visszaállt a szokásos szintre a 2016 első negyedévi extrém mértékekről, amit az akkori éles árnövekedés váltott ki. Az aranybányászat 764 tonnás mennyisége csak hajszálra maradt el a 2016 első negyedévitől (768 tonna), ami összhangban van azzal a várakozással, hogy a kitermelés stabil maradhat.