Címlap Aranypiaci elemzések Aranyévek Németországban - a World Gold Council piaci körképe

Hírlevél feliratkozás




Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Goldtresor grammárak *

Betöltés...

Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/USD árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

RSS

Conclude
Aranyévek Németországban - a World Gold Council piaci körképe
2017. október 13. péntek, 11:29


Conclude Daily Gold
 

A tíz éve még "aprócska" német aranypiac hatalmas növekedésen van túl. A 2008 őszén kirobbant gazdasági válság hatására a vagyonukat féltő németek rákaptak az aranyra: 2016-ban a germán megtakarítók egy főre eső aranykereslete már meghaladta a Föld hagyományosan két legnagyobb aranyfogyasztó nemzetéét, Indiáét és Kínáét. Mindezt annak ellenére, hogy időközben helyreállt a pénzügyi bizalom és a német gazdaság is növekedő pályára került. Míg a magánbefektetők az aranyrudakat és -érméket veszik előszeretettel, addig az intézményi befektetők a fizikai aranyfedezetű, tőzsdén kereskedett árupiaci termékeket (ETC) keresik. A World Gold Council (WGC) októberi elemzése körbejárja a német aranypiaci boom hátterét és várható fejlődését.
 
Német aranyrúd a Bundesbank trezorjában 

 
Németország aranybefektetési piaca kiugróan növekedett az elmúlt tíz évben. A sorozatos pénzügyi válságok és a laza monetáris politika hatására a német befektetők aranyba menekítették a vagyonuk egy részét, hogy megőrizzék annak értékét. Erre az igényre reagálva új termékek jelentek meg a piacon, hogy megkönnyítsék az embereknek a sárga nemesfémbe való befektetést. Tavaly például több mint 6 milliárd euró fordult meg az aranybefektetési termékekben Németországban és van még tere a további növekedésnek: a kutatások szerint a magánbefektetők részéről még mindig nagy látens kereslet van.
 

A német befektetési piac jelentősen átalakult az utóbbi tíz évben. 2008 előtt még kicsi volt, a rúd- és érmekereslet alacsony szinteken állt: az átlagkereslet 1995-2007 között mindössze 17 tonnára rúgott és sok éven át több eladó volt a piacon, mint vevő. A 2000-es évek elején számos bank számolta fel nemesfémkereskedési részlegét. A fizikai aranyba fektető, tőzsdén kereskedett árupiaci termékek (angol elnevezésük rövidítésén: ETC-k) piaca 2007 előtt pedig nem is létezett Németországban.


A németek befektetési aranykereslete csúcsot döntött 2016-ban
 
 Minden korábbi rekordot megdöntött a tavalyi német aranykereslet


2009-re azonban a német már a világ egyik legnagyobb aranybefektetési piacává vált. Az éves rúd- és érmekereslet két év alatt megnégyszereződött, a 2007. évi 36 tonnáról 2009-re 134 tonnára nőtt. Ezalatt az aranyfedezetű ETC-piac is meggyőzően bővült. A 2007 elején még zéró kezelt vagyon két évvel később már mintegy 36 tonnát tett ki és az azt követő években még több ilyen alap került a piacra.


Azóta a német aranybefektetési piac virágzik. 2016-ban 6,8 milliárd euró érkezett a német aranybefektetési termékekbe. Németországban évente több mint 100 tonnányi rúd és érme cserél gazdát, miközben a vibráló belföldi ETC-piac növekedőben van: 2017 harmadik negyedévében például a tőzsdére bevezetett ETC-k által kezelt vagyon rekordszintet, 252,1 tonnát ért el, amelynek értéke 9,8 milliárd euróra tehető.


Az ilyen lenyűgöző növekedés két kérdést vet fel: mitől ugrott meg ennyire a piac és meddig tart a szárnyalás?


A 2008 őszén kirobbant globális pénzügyi válság ráirányította a németek figyelmét az aranyra. Míg a világ emésztgette a Lehman Brotherssel történteket, a német befektetőket inkább a saját bankrendszerük állapota aggasztotta. Az addig a német cégek stabil banki partnerének számító regionális pénzintézetek (Landesbankok) meginogtak. Az emberek féltették a megtakarításaikat. Annak érdekében, hogy megelőzze a bankok megrohamozását és a bankrendszer összeomlását, a német kormány 2008. október 5-én garanciát nyújtott az összes magánbanki számlán lévő összegre. Ez egy szélesebb probléma része volt: a bankokat egész Európában az adófizetők pénzén mentették meg.


Ám ezek a mentőcsomagok csupán ragtapaszoknak bizonyultak. A bankok ugyan a felszínen maradtak, de az őket megsegítő országok tovább szenvedtek. Az európai államadósság-válság rávilágított arra, hogy az addig kockázatmentesnek hitt államkötvények mégsem azok. Számos esetben a befektetők buktak rajtuk. A nemzetközi intézmények – az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – alkotta trojka mentőhitellel próbálta megmenteni Görögországot, Írországot, Portugáliát, Spanyolországot és Ciprust. A hitelek feltételeinek teljesítéséhez ezek az országok megszorításokkal próbálják egyensúlyba hozni a gazdaságukat.


Válaszként az európai monetáris politika enyhült. 2012-ben Mario Draghi, az EKB elnöke elkötelezte magát amellett, hogy bármilyen módon, de megvédi az eurót. Az alacsony infláció és a mérsékelt gazdasági növekedés miatt az EKB agresszív mennyiségi lazító programot indított el és a betéti kamatokat a negatív tartományba lökte. 


A kamatvágás megtette a hatását a pénzügyi piacokon. A német állampapírok hozamai egyre lejjebb mentek; a két- és ötéves államkötvényeké 2015 óta negatív. Ugyanezen idő alatt viszont a német tőzsdeindex, a DAX rekordokat döntögetett.


A német állampapír-hozamok esnek, a DAX részvénytőzsde-index emelkedik
 
A csökkenő állampapírhozamok égyaztak meg a részvényárfolyamok emelkedésének 
 

Ebben a helyzetben a német befektetőknek ismét arra kellett figyelniük, hogy a pénzügyi instabilitás ne értéktelenítse el a vagyonukat. Kollektív emlékezetükben felsejlett az 1920-as évek hiperinflációja, de ami talán még ennél is fontosabb volt: azt látták, hogy a vezető valuták gyakran változnak, csak Németországnak nyolc különböző fizetőeszköze volt az elmúlt 100 évben. Nem meglepő, ha a 2008-at követő gazdasági visszaesés közepette a német befektetők az aranyba – amit a WGC kutatása során az egyik befektető mindennek ellenálló valutaként jellemzett – menekítették a vagyonukat, hogy megőrizzék azok értékét.


A magánbefektetők is rájöttek arra, hogy az elmúlt években könnyebbé vált az arany vétele. A bankok régóta állandó szereplők Németország aranypiacán, nagy- és kiskereskedőként is tevékenykednek. De a piac változott. A 2000-es évek elején számos bank kivonult a nemesfémekből, megürült helyüket vállalkozások próbálták meg betölteni azzal a céllal, hogy megkönnyítse a magánbefektetők számára az aranyrudak vételét és tárolását. Ennek érdekében az évek során több termék került a piacra, köztük a rendszeres aranymegtakarítási programok és az aranykölcsönök.


Becslések szerint a német aranyiparban jelenleg 100-150 nem banki rúdkereskedő tevékenykedik. Ezek az aranykereskedők már éltek a digitális forradalom adta lehetőségekkel. A jelentősebb kereskedők többségének van online jelenléte, sőt léteznek kizárólag online elérhető platformok. Becslések szerint a befektetők több mint 200 online áruházban vásárolhatnak aranyat, amivel élnek is: a magánszemélyek ma már a befektetési arany vásárlásánál is legalább annyira használják az elektronikus csatornákat, mint egyéb befektetések esetén.

 
Bár a fizikai aranyfedezetű tőzsdén kereskedett befektetési termékek már 2003-ban megjelentek a világon, több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy azok Németországban gyökeret verjenek. Az első ilyet, a Xetra-Goldot csak 2007 végén dobta piacra a Deutsche Bank, amelyet aztán nem sokkal később a Boerse Stuttgart Securities GmbH követett. A hagyományos, banki csatornákon és az online brókerplatformokon egyaránt kereskedhető aranyfedezetű ETC-k nyomán elérhetőbbé vált az arany mind az intézményi, mind a magánbefektetők számára.
 
Míg globálisan az aranyfedezetű, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) az elterjedtebbek, addig Németországban az aranyfedezetű tőzsdei befektetési eszközöket  kizárólag árupiaci termékkekként (ETC) lehet forgalomba hozni. Az ETF-ekhez képest a legfontosabb különbség az, hogy az ETC-szolgáltató által kibocsátott értékpapír kötvényként funkcionál, aminek megvásárlásával a befektető tulajdonjogot szerez a fedezetül tárolt fizikai aranyon.

Az arany ETC-k fő vonzereje - különösen a magánbefektetők számára -, hogy ezen értékpapírjaikat bármikor fizikai aranyra válthatják át. Ezt az egyik legnagyobb befektetési szolgáltatónak számító Xetra-Gold több mint 900 esetben meg is tette e terméke bevezetése óta, ezek során összességében 4,6 tonna sárga nemesfémet szállított a befektetőknek.


Az utóbbi években az ETC-szolgáltatók az államkötvények és az azokhoz hasonló egyéb invesztíciók hozamának negatívvá válásából profitáltak. 2016 elejétől a tőzsdén jegyzett német arany ETC-k kilőttek, az általuk kezelt vagyon több mint a duplájára, 150 tonnával nőtt, aminek eredményeként 2017. szeptember végén megközelítette a 250 tonnát. 
 

Az aranyfedezetű ETC-k által kezelt vagyon gyorsan növekszik
 
Az aranyfedezetű ETC-kbe egyre gyorsabban áramlott a pénz 
 


De a népszerűséggel a verseny is fokozódott, ami az utóbbi években agresszív díjcsökkentésekhez vezetett. Az ETC-szolgáltatók az ETF-ekétől eltérő díjpolitikát is folytatnak. Néhányan – jelesül a Xetra-Gold és az EUWAX Gold –  kezelési díjaikat nem a kezelt tőkéből vonják le, szemben egy sor, ugyancsak aranyfedezetű ETF-el. A Xetra-Gold esetében a befektetőknek letéti díjat kell fizetniük aranyaik tárolása után. Az EUWAX Gold pedig a befektetőkkel szemben érvényesített vételi és eladási árfolyam különbözetén keres.


E termékek adózásában is vannak érdekes különbségek. 2015 szeptemberétől a Xetra-Golddal elért árfolyamnyereségek után nem kell adót fizetni, ha az abban lévő pénzéhez a befektető legalább 12 hónapig nem nyúl hozzá. Ezzel a Xetra-Gold adózása azonos elbírálás alá került az aranyrudak vásárlásáéval. Ennek feltétele, hogy a termék mögött fedezetként fizikai arany legyen és a befektetők aranyat kapjanak, ha visszaváltják az értékpapírjaikat. E sorok írásakor a Xetra-Gold mellett nincs más aranyhátterű ETC-szolgáltató, amelyik megkapta volna e lehetőséget.


Az arany mára már sok német természetes befektetési formájává vált. A Kantar TNS kutató cég által 2016-ban megkérdezett több mint kétezer német befektető:

• 59 százaléka egyetértett azzal, hogy az arany hosszú távon soha nem veszíti el az értékét,

• 48 százaléka szerint a sárga nemesfém birtoklása révén hosszú távon biztonságban érzik magukat,

• 42 százaléka pedig jobban bízott az aranyban, mint bármelyik valutában.

Amikor pedig azt kérdezték tőlük, miért fektettek az aranyba, a rudakat és érméket vásároltak 57 százaléka azt válaszolta, hogy így kívánták megvédeni a vagyonukat, 28 százalék pedig azért, mert a sárga nemesfém hosszú távon tisztes hozamot hajt.


Mindezek alapján egyértelmű, hogy az arany fontos hosszú távú, vagyonmegőrző szerepet tölt be a német befektetők portfoliójában. Ezt a számok is tükrözik: az egy főre eső német aranyvásárlás 2016-ban volt a legmagasabb a világon, az még a sárga nemesfém két legnagyobb fogyasztója, Kína és India e mutatóját is meghaladta.


Az egy főre eső aranykereslet 2016-ban
 
A teljes fizikai aranykereslet - az ETC-k nélkül 
 

Az aranyba fektető németek összetétele változott az idők során. 15 éve, amikor a piac még sokkal kisebb volt, a befektetők viszonylag jómódúak és középkorúak voltak. Ma viszont a befektetői bázis sokkal szélesebb, immár az aranybefektetők korösszetétele is hasonló a pénzüket egyéb eszközökbe tevőkével. S bár természetesen most is nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magasabb jövedelműek vesznek aranyat, az még mindig fontos a kevésbé tehetősek számára is: a WGC felmérése szerint a sárga nemesfém volt a harmadik legnépszerűbb befektetési termék a körükben.


Az arany rendkívül népszerű befektetés a németeknél
 
 
 


Ugyanakkor Németországon belül régiónként vannak eltérések. Például az ország déli részén az aranykereslet magasabb, elsősorban annak köszönhetően, hogy ott magasabbak az átlagjövedelmek. Emellett vannak nemenkénti különbségek is: a német aranybefektetők 70 százaléka férfi, ez magasabb arány, mint ami az összes befektetési eszközbe invesztálók megoszlását jellemzi.


Az aranyfedezetű ETC-kbe fektetők nem feltétlenül egyeznek meg azokkal, akik rudakat és érméket vesznek. Míg az utóbbiak piacát a magánbefektetők uralják, addig az ETC-ékét az intézményi befektetők. Elemzők becslései szerint az aranyfedezetű ETC-kben kezelt vagyon mintegy kétharmada származik az intézményi befektetőktől, a maradék magánbefektetőktől.


E két befektetői csoport viselkedésében is megfigyelhetők különbségek. A rúd- és érmebefektők mentalitása a “venni és tartani”. Egy aranyiparban dolgozó szerint az aranyvételek és -eladások aránya nagyjából 10:1-es. Az aranyfedezetű ETC-k intézményi befektetői valószínűleg jóval aktívabban kereskednek, reagálva a makrogazdasági és pénzpiaci feltételek változására. Ez részben a termékek természetéből fakad. Az ETC-ket likvid befektetésekként konstruálták meg, hogy azokat könnyen lehessen adni-venni – márpedig e tulajdonság alapvető fontosságú a nagyobb pénzeket mozgatók számára.


Kilátások


Visszatérve az eredeti kérdésre: egyértelmű, hogy a pénzügyi és gazdasági válság ráirányította a német befektetők figyelmét a sárga nemesfémre, ami egy sor új termék bevezetéséhez és piaci fejlesztésekhez vezetett. Ma már könnyebb aranyat vásárolni, mint korábban bármikor.


Fontos megjegyezni, hogy Németország aranypiaca nem függött a gazdasági és pénzügyi krízishelyzetektől. Az utóbbi években a német gazdaság jól teljesített, 2017 augusztusára a munkanélküliségi rátája 5,6 százalékára esett, ez a legalacsonyabb szint Németország 1990-es újraegyesítése óta. Az átlagbér-emelkedés 2017-ben mintegy 4,4 százalékot tett ki, bőven meghaladva a hosszú évek 2,6 százalékos mutatóját. És az emberek várakozásai pozitívak: az Európai Bizottság felmérése szerint a német háztartásoknak a következő 12 hónap pénzügyi helyzetébe vetett bizalma még soha nem volt ilyen magas.


A német háztartások optimistán tekintenek a jövőbe
 
Optimistán a jövőbe: a németek pozitívan ítélik meg pénzügyi helyzetüket és kilátásaikat 
 
 

Ennek ellenére az arany ma egyre nagyobb arányt hasít ki a németek megtakarításai között: felmérések szerint 2016-ban átlagban a 25 százalékát tette ki a befektetéseiknek, míg a nyugdíjmegtakarításaik 23 százaléka szunnyadt sárga nemesfémben.


Ráadásul a piaci kilátások is bíztatóak. Az utóbbi tíz év jelentős növekedése ellenére a WGC-nél úgy vélik, még mindig van tér a további növekedésre. A Kantar TNS kutatása szerint ugyanis még van látens aranykereslet a magánbefektetők körében, ami az aranyrudak és -érmék, valamint az aranyfedezetű ETC-k iránti igények potenciális növekedését vetíti előre.


A német aranykereskedők szerint a befektetési arany rúd és érme piac is jó egészségnek örvend. Miután könnyebbé vált a befektetési arany vásárlás, hatékonyan tudják kiszolgálni a fizikai aranyba fektetőket.
 
Az intézményi befektetőkkel kapcsolatban több a bizonytalanság. Valószínű, hogy az ETC-k kezelt vagyonának jelentős része hosszú távú, stratégiai befektetőktől származik, akik az aranyra az előre nem látható események bekövetkezte elleni fedezeti (hedge) eszközként tekintenek. De a WGC-nél valószínűnek tartják, hogy az e termékekben az elmúlt időszakban bekövetkezett növekedés nagy részét a negatív hozamokra való reakciók vezérelték. Amíg a hozamok nem indulnak el felfelé – mindenekelőtt a két- és ötéves német államkötvényeké nem lesz pozitív – számos befektető a magasabb hozamot ígérő, likvid eszközökbe teheti a pénzét.


Mindazonáltal ez még messzinek tűnik, hiszen az intézményi befektetők több kockázattal is szembesülnek. A Bank of America Merrill Lynch Fund Manager Surveys szerint például az európai befektetők elhibázottnak tartják az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az EKB politikáját, aminek a levét, meglehet, a következő hónapokban kell majd meginni. E jelentésben megkérdezettek mintegy 30 százaléka véli úgy, hogy a kockázatok mérséklése miatt a Fed csökkenteni fogja a mérlegét, ami a globális kötvény- és részvényárfolyamok nagyarányú esését idézheti elő. Márpedig ilyen várakozások mentén nem nehéz belátni, miért is tartják a befektetők a pénzüket az aranyban.
 

Forrás: World Gold Counci, Conclude Zrt.