Címlap Elemzések Monetáris harakiri? – avagy az őrült japán mennyiségi lazítás veszélyei

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Monetáris harakiri? – avagy az őrült japán mennyiségi lazítás veszélyei
2013. április 15. hétfő, 15:14

 

Conclude Daily Gold
 

Őrült mértékű monetáris lazítással próbálja előteremteni Japán a GDP-je több mint kétszeresére rúgó államadóssága és rekord költségvetési deficitje finanszírozásához szükséges összegeket. Ennek – amellett, hogy a jen jelentős leértékelődéséhez vezethet – a sikere igencsak kérdéses.


Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan új elnöke. Forrás: www.straitstimes.com, Conclude Zrt.A tavaly év végétől regnáló új japán kormány a költségvetési kiadások visszafogásával és agresszív monetáris politikával akarja előteremteni az ország egekbe szökő államadósságának fedezéséhez szükséges összegeket, véget vetni a szigetországban több mint egy évtizede uralkodó deflációnak, s lendíteni a gyakorlatilag két évtizede stagnáló gazdaságon. E kormányzati törekvéseket a Bank of Japan március 20-án hivatalba lépett új kormányzója, Haruhiko Kuroda azzal az indoklással támogatta, hogy Japán államadóssága kezelhetetlen szintre nőtt, az több mint a duplája a Felkelő Nap országának 6 ezermilliárd dolláros GDP-jénél.


A japán államadósság finanszírozásához sokáig elegendőek voltak a belföldi megtakarítások. Többek között azon szigetországi sajátosságnak köszönhetően, miszerint a japán cégek külföldön elért nyereségeiket rendszeresen hazautalták. Ám mára a költségvetési túlköltekezés akkora mértékű lett, hogy emiatt a folyó fizetési mérleg hiánya is elszaladt – előidézve ezáltal a szakirodalomban ikerdeficitnek nevezett jelenséget –, s azok finanszírozásához már nem elegendőek a belföldi források. Mivel pedig a külföldi befektetők sem mutatnak hajlandóságot a szükséges többletforrások nyújtására, a Bank of Japan-nek kell államkötvényeket vásárolnia. Ezt a jegybank a 2010 októbere óta működő programja keretében meg is teszi. Eszerint olyan állampapírokat vásárolhat, havonta legfeljebb 2 ezermilliárd jen értékben, amelyek lejáratáig legfeljebb 3 év van hátra. Bár ennél hosszabb lejáratú állampapírokat is vehet, de csak a szokásos nyílt piaci műveletei keretében, az eszközvásárlási programtól elkülönülten.


 

E program révén sem jutott azonban eddig elegendő forráshoz a japán állam, ezért a 2012 decemberében beiktatott új miniszterelnök, Abe Sinzo radikálisabb jegybanki állampapír-vásárlást sürgetett. Ám erre az akkori jegybankelnök, Masaaki Shirakawa nem volt hajlandó, így Sinzónak meg kellett várnia, amíg az ő jelöltje, Haruhiko Kuroda került a jegybankelnöki székbe, ráadásul a kormányzó-helyettesi posztokra is a kabinet elképzeléseit helyeslők kerültek.


 

A Bank of Japan új monetáris politikája tükrözi az új vezetés kormányzati kötődését

 

Előző vezetés

Új vezetés

Kormányzó

Masaaki Shirakawa

- Bank of Japan karrier

- nincs pénzügyminisztériumi tapasztalata

- 3-ról 1 százalékra mérsékelte az inflációs célt, melynek elérését nem kötötte időhöz

- ellenezte a külföldi kötvények vásárlását

 

Haruhiko Kuroda

- az Ázsiai Fejlesztési Bank korábbi elnöke,

- jelentős pénzügyminiszteri tapasztalat

- támogatta a 3 százalékos inflációs célt 2002-ben

- 2 éven belül el kell érni az új, 2 százalékos inflációs célt

- támogatja a külföldi kötvények vásárlását

 

Kormányzó-helyettes (akadémiai háttér)

Kiyohiko Nishimura

- az University of Tokyo korábbi professzora

- óvatos a pénznyomtatásban

Kikuo Iwata

- a Gakushuin University professzora

- 2 éven belül el kell érni a 2 százalékos inflációt

- szükségesnek tartja a japán jegybanktörvény módosítását

- számol a külföldi kötvények vásárlásával

Kormányzó-helyettes (működési háttér)

Hirohide Yamaguchi

- Bank of Japan karrier

- ellenezte a külföldi kötvények vásárlását

Hiroshi Nakaso

- Bank of Japan karrier

- egyetért azzal, hogy a BOJ-nek teljesítenie kell a 2 százalékos inflációs célját, de nem tenne ígéretet arra, mikorra

 

Amit aztán Haruhiko Kuroda bejelentett, azon az egész világ elképedt. Míg az elődje idején bevezetett eszközvásárlási program szerényebb volt az amerikai FED-énél, hiszen aszerint a Bank of Japan évente bruttó értéken – azaz a lejáró papírok megújítását is figyelembe véve – vesz annyi, 1 ezermilliárd dollár értékű eszközt, mint a FED nettó értéken, addig a kormányzattól érkező új vezetés példátlan monetáris lazításba kezd.

A Bank of Japan mérlegfőösszege az utóbbi években jóval kisebb mértékben nőtt, mint a világ legbefolyásosabb központi bankjaié

 

A Bank of Japan mérlegfőösszege az utóbbi években jóval kisebb mértékben nőtt, mint a világ legbefolyásosabb központi bankjaié; Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters; Conclude Zrt.

 

Kuroda monetáris politikája három pilléren nyugszik:

1. ambiciózus, 2 százalékos inflációs cél,

2. amit 2 éven belül kell elérni,

3. évente 60-70 ezermilliárd jen értékű hosszú lejáratú – akár 40 éves – japán államkötvények másodlagos piacon való vásárlásán keresztül pénzt pumpálni a gazdaságba, ami két éven belül a jelenlegi duplájára, 270 ezermilliárdra növelheti a szigetország – készpénzállományból és a jegybanknál elhelyezett tartalékokból álló – monetáris bázisát. Az első alkalommal, április 8-án 1,2 ezermilliárd jen értékű állampapír vásárlására került sor, ebből ezermilliárdnyi 5 és 10 év közötti, 200 milliárdnyi pedig 10 évnél hosszabb lejáratú volt. Áprilisban a jegybank összesen 6,2 ezer, májusban 7,44 ezermilliárd jen értékben tervez 5 évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket venni.

 


A Bank of Japan bejárata. Forrás: Bloomberg, Conclude Zrt.Szemben a FED-del, mely az élelmiszer- és energiaárakat figyelembe nem vevő maginflációra koncentrál, a Bank of Japan csak az élelmiszerek árváltozása nélkül, de az energiaárakkal kalkulált inflációs célt akarja elérni. Ennek azért van jelentősége, mert Japán a világ egyik leginkább energiaimport-függő országa. Üzemanyag-behozatala a tavalyi importjának durván egyharmadát tette ki. És az energia-behozatal – különösen a cseppfolyós földgázé (LNG) – még tovább nőhet a nukleáris erőművek bezárása miatt, aminek következtében az energiaárak is nagyobb súllyal jelennek meg az importárakban. Ez azzal járhat, hogy a Bank of Japan könnyebben teljesítheti ambiciózus inflációs célját. Azt egyébként, hogy a februárban még 0,8 százalékos defláció 2 éven belül 2 százalékos inflációba forduljon át, még Haruhiko Kuroda – ugyancsak az államigazgatásból érkezett – egyik helyettese is túl ambiciózus tervnek minősítette. Ám ha a piac elhiszi, hogy az infláció felmehet 2 százalékra, akkor ez mintegy önbeteljesülésként meg is valósulhat.

Kuroda hosszú távú állampapír-vásárlási ötlete korántsem új. E lehetőséggel a Bank of Japan már a 2001-2006 közötti, a mostaninál kisebb jelentőségű mennyiségi lazítása során is élt.  Akkor öt évbe telt a friss élelmiszerek árváltozása nélkül számított fogyasztóiár-indexet pozitívba fordítani. Úgy tűnik, Kuroda nem akar fél évtizedig várni. Már egy éven belül 1 százalékra akarja feltornászni az inflációt, a második év végére pedig 2 százalékra. Szakértők arra számítanak, hogy az új jegybankelnök hivatali ideje alatt agresszíven végrehajtja az „innovatív, nem-hagyományos anti-deflációs politikáját”, amit már több mint egy évtizede sürget. Ennek érdekében egy meghatározatlan idejű új eszközvásárlási programot is meghirdethet, várhatóan 2014 januárjától. Emellett pedig a Bank of Japan a kockázatosabbnak számító, nem-állami kibocsátású eszközöket is vehet, miközben verbálisan is kísérletet tehet arra, hogy meggyőzze a piacot az inflációs cél elérhetőségéről.

A Bank of Japan mérlegfőösszege és a japán infláció eddig hasonlóan változott, mint a 2001-2006 közötti mennyiségi lazító program alatt

 

A Bank of Japan mérlegfőösszege és a japán infláció eddig hasonlóan változott, mint a 2001-2006 közötti mennyiségi lazító program alatt;   Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters; Conclude Zrt.

 

Az inflációs várakozások máris emelkednek, ezt tükrözik, hogy a nominális hozamok felára nőtt az inflációkövető értékpapírok hozamához képest. Igaz, ez nem túl megbízható adat, miután Japán 2008 októbere óta nem bocsátott ki inflációkövető kötvényeket, az azt megelőzően piacra dobott ilyen kötvények pedig csak alacsony likviditást teremtenek.


 

A japán kabinetiroda által megkérdezett háztartások több mint 70 százaléka számított az árak növekedésére februárban

 

A japán kabinetiroda által megkérdezett háztartások több mint 70 százaléka számított az árak növekedésére februárban; Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters; Conclude Zrt.

 

Szakértők ugyanakkor problémásnak tartják, hogy nem látható, a Sinzo-kormány hogyan tudja finanszírozni adósságát, ráadásul a 2 százalékos inflációs prémiumot tartalmazó hozamok miatt a Bank of Japan korábbinál agresszívabb állampapír-vásárlása még nagyobb adósságokba verheti az államot, ami további leértékelődési nyomás alá helyezheti a jent. A folyó fizetési mérleg romlásával párhuzamosan a jennek is folyamatosan csökkent a menedék szerepe, amit évtizedeken át alapvetően annak köszönhetett, hogy a hazautalt összegek hatására felértékelődött a főbb külföldi devizákkal szemben.

A jen leértékelődése már javában tart, az utóbbi fél évben szinte valamennyi devizával szembeni árfolyama csökkent, a dollárral szemben például mintegy 20 százalékkal kevesebbet ér, sőt még az arannyal szemben is, noha a sárga nemesfém árfolyama az idén zuhanórepülésbe kezdett. 

A japán jen fél év alatt mintegy 20 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben

A japán jen fél év alatt mintegy 20 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben; Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters; Conclude Zrt.

A japán részvények viszont ralliznak, a szigetország államkötvényeivel együtt. Utóbbiak hosszú távú hozamai tíz éve nem látott szintre estek, így reagáltak arra, hogy Kuroda állampapír-vásárlásokkal valósítja meg a mennyiségi lazítást.

A tokiói részvényindex fél év alatt közel másfélszeresére ugrott

 A tokiói részvényindex fél év alatt közel másfélszeresére ugrott; Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters; Conclude Zrt.

Ma még nem lehet látni, hogyan lehet pozitív hatással a monetáris őrület Japánra, a jenre és a világra. A szigetország GDP-je 6 ezermilliárd dollár, több mint 200-szor több mint Ciprusé. Félő, hogy a Bank of Japan intézkedéseinek a világpiacokra lehetnek kellemetlen átgyűrűző hatásai, mindenekelőtt a jen jelentős gyengülésén keresztül. Annak viszont nagy az esélye, hogy a japán deviza elveszíti menedék jellegét. Ezzel szemben az arany – bár kereslete akár nagyobb kilengéseket is produkált a történelem során – menedékeszköz funkciója soha nem szűnt meg, s ebben a következő évtizedekben sem várható változás.

 

 

 

 

Forrás: Merk Investments, Yahoo!, Thomson Reuters, Conclude Zrt.