|
Az alábbiakban a
netfolio.hu által közzétett 5 „megdöbbentő” befektetési tippet közöljük
változtatás nélkül.
1. Az EUR/HUF árfolyam 320 fölé kerül
A Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikája
látványosan megváltozott, amióta a kormányhoz hű tagok 2012 augusztusában a
monetáris tanácsban többségbe kerültek. Ekkor kezdődött az a kamatcsökkentési
sorozat, amely az alapkamatot 7%-ról 2,85%-ra hozta le.
Forrás: MNB
Bár az inflációs kockázatok már korábban sem
indokolták a kamatok ezen a szinten tartását, a pénzügyi stabilitást a korábbi
"héja" tagok (elsősorban Simor András, Király Júlia és Karvalits
Ferenc) magasabb prioritásúnak tartották a növekedés ösztönzésénél. A korábbi
(lényegében a forint árfolyam sávának kiszélesítése, azaz 2001 óta követett)
gyakorlat az volt, hogy a forint alapkamata akkora volt, mint az euró kamata
plusz a magyar országkockázati felár - azaz ez a monetáris politika végső soron
a forintárfolyam állandóságát biztosította.
Az új politika célja az, hogy a forint kamata a
lehető legalacsonyabbá váljon, azonban ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a
forint kamata már nem ad fedezetet az országkockázati felárra, ezáltal a forint
egy fokozatosan gyengülő pályára került. Az országkockázati prémiumot ugyanis
most a forint várható leértékelődése biztosítja. Igaz ugyan, hogy az ország 5
éves CDS felára is csökkent ugyanezen időszak alatt, azonban a hosszú távú
állampapírhozamok nem.
Forrás: MNB, netfolio.hu
Ennek a politikának az előnye az, hogy olcsóbban
lehet az államháztartást finanszírozni, a hátránya viszont az, hogy a
megtakarítók számára sokkal kockázatosabbá válik forintot tartani. A magyar
lakosság már észlelte, hogy a bankban tartott pénzéért nem kap megfelelő
mértékű kamatot, azonban első reakcióként helyette befektetési jegyet vásárolt.
Csak idő kérdése azonban, hogy mikor észleli, hogy a most megvásárolt pénzpiaci
alapok sem tudnak magasabb hozamot hozni az alapkamatnál, így a deviza felé fog
fordulni. Az MNB erre a változásra egyrészt késve, másrészt várakozásunk
szerint nem kamatemeléssel fog reagálni, mivel a kamatemelés az egykulcsos
adóhoz hasonlóan "politikai tabuvá" vált. Az eredmény a forint
nagyarányú leértékelődése lesz.
Tipp: EUR/HUFTurbo Long 20 warrant vétel.
2. A magyar állam több bankot államosítani
kényszerül
Részben összefügg a forintgyengüléssel, részben
azonban más (bankadó, végtörlesztés) tényezők következménye az, hogy a bankok
többsége évek óta veszteséges. A működőképesség fenntartásának érdekében ezen
bankok tulajdonosainak folyamatosan tőkét kell emelniük a bankokban. Korábbi tippünkben már jeleztük, hogy az
elsősorban külföldi tulajdonosok eddig ezt megtették, azonban véleményünk
szerint ennek oka egyrészt az volt, hogy ki akarták vonni a forrásoldali
finanszírozást, másrészt az, hogy bíztak abban, hogy egy kormányváltással
csökken a bankrendszerre nehezedő költségvetési és politikai nyomás.
Mivel azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem
várható kormányváltás, a külföldi bankok várhatóan bedobják a törülközőt. A
valószínű forgatókönyv az, hogy vevőt keresnek bankjukra, azonban nem zárható
ki az sem, hogy némelyek megfelelő vevő híján a bank bezárása mellett döntenek.
Sajnos azonban az is elképzelhető, hogy nem
vállalják a tulajdonosok a további tőkeemeléseket, és azt a továbbiakban a
magyar államnak kell megtennie. Könnyen lehet az is, hogy ez éppen a
"baráti" kézben lévő bankok esetében fog bekövetkezni.
Amennyiben ezen fejlemények hatására a betétesek
között pánik tör ki, elképzelhető, hogy az államnak a betétekre is garanciát
kell vállalnia, mint történt ez 2008 őszén. Ennek hatására azonban valószínűleg
az államadósság olyan mértékben megnőne, hogy az államnak nem lenne más
választása, mint hogy újra a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez
forduljon.
3. A
2014-es költségvetés "elszáll", azaz a hiány további intézkedés
nélkül 5-6%-ra nő
A 2014-es költségvetés ugyan szavakban nem
választási, de a gyakorlatban az. Szinte tartalék nélkül tervezték, pedig
mindig van valami, amin egy költségvetés elcsúszhat, és várhatóan el is fog.
A legfőbb kockázati tényező a rezsicsökkentés,
ami több csatornán keresztül is érinti a költségvetést. Az első csatorna az
infláció, ugyanis a tervezettnél alacsonyabb infláció a költségvetés bevételeit
csökkenti. Mivel azonban inflációs hatások késéssel jelentkeznek, a 2013-as
rezsicsökkentés hatásai 2014-ben fejtik ki legnagyobb hatásukat, és
elképzelhető, hogy deflációt, azaz negatív inflációt fognak okozni. Ne
felejtsük, a 2012-es infláció 5,7% volt, a 2013-as pedig 1,7%, azaz az első
rezsicsökkentés hatása 4%-pont volt. Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a második
rezsicsökkentés hatása -2%-os defláció lesz (a költségvetést egyébként 2,4%-os
infláció feltételezésével tervezték)! Ez egy olyan állapot lesz, amire sok
intézmény nincs felkészülve. Gondoljunk csak a nyugdíjasokra: vajon csökkenni
fog-e a nyugdíj a rezsicsökkentés miatt csökkenő infláció miatt? Az olvasó
nyilván kitalálta a választ: nem. A hatás újabb intézkedés nélkül a
költségvetési hiány mértékének 5-6%-osra növekedése lesz.
A másik csatorna, amin keresztül a
rezsicsökkentés a költségvetést érinti, az állami tulajdonú energiacégeknek
veszteségeik ellensúlyozása miatt nyújtandó kompenzáció. A távhőszolgáltatókat
már az első rezsicsökkentésnél is kompenzálni kellett, azonban nemrég történt
meg a FŐGÁZ felvásárlása, és legközelebb már őt is kompenzálni kell. Ha a
rezsicsökkentés fennmarad, az állam kis gömböc módjára fogja az energiacégeket
bekebelezni, és azokat egyre nagyobb mértékben kell majd veszteségeik miatt
kompenzálni - mindaddig, amíg az a bizonyos gömböc - akárcsak a mesében - ki
nem pukkad.
A helyzetet úgy tűnik a kormány is kezdi
felismerni, és a korábban beharangozott harmadik rezsicsökkentést már a
választások utánra ígéri, amikor azt már könnyebb visszavonni.
4. Az OTP árfolyama 3500 forint alá csökken
Tulajdonképpen az imént említett három tényező
(forintgyengülés, bankállamosítás, költségvetés elszállása) bármelyike képes az
OTP árfolyamára negatívan hatni, azonban vannak eddig nem említett hatások is,
amelyek igen negatívak az OTP részvényesek számára.
Miután a lakossági hitelezés évek óta
veszteséges, azok a bankok maradtak nyereségesek, amelyek elsősorban
forrásgyűjtésben és tranzakciókban voltak aktívak. A tranzakciókat az idei
második félévtől kezdve durván megterhelte a megemelt összegű tranzakciós adó,
a forrásgyűjtés nyereségét viszont a jegybanki kamatcsökkentés csappantotta
meg. Az OTP ugyanis gyakorlatilag nulla kamatot fizet a nála elhelyezett
pénzre, és a jegybanki kamatot kapja meg nyereségként, ami az idén
lefeleződött. Mivel a banki eszközök folyamatosan járnak le, azaz
"árazódnak át", a hatás csak lassan érvényesül, de az OTP legutóbbi
negyedéves jelentésében már egyértelműen látható (lásd a következő táblázatot -
az eredménycsökkenésben a lakossági források kiáramlása is szerepet játszik).
Az OTP némileg csökkentheti ezt a hatást azzal, ha jegybanki betétek helyett
hosszú távú állampapírokat vásárol, azonban ezzel kamat- és likviditási
kockázatát is jelentősen megnöveli, amit az MNB bizonyára nem fog jó szemmel
nézni.
Forrás: OTP időközi vezetőségi negyedéves beszámoló, 2013 harmadik negyedév
A pontot az i-re pedig a havi kétszeri ingyenes
készpénzfelvétel fogja feltenni - ami csökkenti a bankok képességét a kieső
jövedelmek pótlására. Elmondható tehát, hogy 2014-ben gyakorlatilag nem marad
jövedelmező banki tevékenység - nem csoda, hogy egyes bankok már a kisebb összegű
bankszámlák felmondását is megkezdték.
Tipp: OTP
Turbo Short 03 certifikát vétel.
5. A Richter ára 5000 forint fölé kerül
Hogy ne lehessen minket túlzott pesszimizmussal
vádolni, a tipp végére egy vételi ajánlást is tartogatunk. A Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. nemrég visszavásárolta a Richter részvényre átváltható
kötvényeket. Mivel ezek lejárata eredetileg 2014 szeptemberében lett volna, ez
az akció csak akkor érte meg az MNV számára, ha attól tartott, hogy a
kötvényeket át fogják váltani részvényekre és a részvényeket nem akarta eladni.
Erre megítélésünk szerint elsősorban a szektortárs EGIS felvásárlása miatt
következtetett, de elképzelhető, hogy a menedzsment valamilyen eddig nem
publikus belső információval is rendelkezik.
A visszavásárolt kötvény 17,8 eurós, azaz 306 forintos
euróval számolva mintegy 5450 forintos áron jogosított a részvények vételére,
míg a helyette nemrég kibocsátott, 2019-ben lejáró kötvény 19,21 eurós, azaz
5828 forintos áron jogosít a részvények vételére.
Emellett a Richter a kibocsátás bejelentése óta
folyamatosan veszi saját részvényeit, igaz a munkavállalói részvényvásárlási
programja keretében.
Tipp: Richter Turbo Long 02 warrant vétel.
Conclude kommentár:
Részünkről a tippeket nem tartjuk megdöbbentőnek, viszont azt annál
inkább, hogy miért nincs nemesfém vásárló erő a magyar piacon? Ismét komoly pániknak kell kitörnie ahhoz,
hogy a magyar befektetők nemesfémeket helyezzenek a portfóliójukba? És miért
mindig a pánik kellős közepén, a piac tetején? Forrás: netfolio.hu
|
