Conclude Daily Gold

Szemmel láthatóan megindult a helyezkedés az arany körül: Németország és Hollandia után Belgium is azt vizsgálja, hogyan hozhatná haza Londonból aranyrúdjait. Egyre többen szeretnék tisztázni, hogy megvan-e még a kölcsönadott aranyuk. Ha ez tömegessé válik és kiderül, hogy mégse mindegyik aranyat tudják kiadni, abból érdekes helyzet alakulhat ki.

A hollandok azt követően repatriálták néhány hete 122,5 tonnányi sárga nemesfémeiket az USA-ból, hogy Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Front National vezetője nyílt levélben kérte Christan Noyertől, a Banque de France kormányzójától a gallok külföldön tárolt aranyainak hazaszállíttatását, s most Belgiumon a sor. Vajon ki lesz a következő? Nagyon úgy tűnik, az eurózóna többi tagja is előbb-utóbb bejelentheti igényét – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy nemrégen közzétették, tartalékaikon belül növelni kell az arany arányát. Idén május 19-én pedig az Európai Központi Bank és 20 európai jegybank aláírta a negyedik Central Bank Gold Agreement-et, mely kimondja, hogy a szeptember 27-étől számított öt éven belül nem szándékoznak jelentősebb mennyiségű aranyat értékesíteni. 

A kérdés igazából nem is az, hogy Belgium repatriálni fogja-e az aranyait, hanem az, hogy mikor. Hiszen a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta, hogy nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban biztonságban vannak, röviddel azt követően mégis  elindította a repatriálási folyamatot.

Belgium még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy csökkentse adósságát (hasonlóan Magyarországhoz, mely a rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát 3 tonnára leépítette). A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb része Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál.

A legnagyobb aranykészletekkel rendelkező országok tartalékai (tonnában, és az összes tartalékuk arányában) 

Forrás: BullionStar, World Gold Council, Conclude Zrt.