Conclude Daily Gold

Májusban megvitatja, novemberben pedig dönthet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arról, hogy a kínai jüant ötödik valutaként – az USA-dollár, az euró, a japán jen és az angol font mellett – is betegyék-e abba a kosárba, mely alapján meghatározzák az IMF elszámolási egysége, az SDR (magyarul: különleges lehívási jogok) értékét.

Kína bizakodik – tolmácsolta a pekingi központi bank helyettes kormányzója múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Csak az a bökkenő, hogy a jüan nem konvertibilis valuta és egy ideig aligha lesz az, márpedig ez előfeltétele annak, hogy tartalékvalutává váljon. Ám ez a szempont valószínűleg nem fog számítani – hívta fel a figyelmet David Lubin, a Citi Research feltörekvő piaci ügyvezető igazgatója.

Fontos érv lehet az SDR-kosárba kerülésnél, hogy Kína 2007 óta a világ legnagyobb exportőre – akkor előzte meg az USA-t –, s azóta részesedése a világ exportjából folyamatosan nő. A jüant már a kínai kereskedelmi forgalom majdnem negyedének elszámolásához használják.

Kína részesedése a világexportból fokozatosan nő (bal oldali grafikon) és a jüant ma már a kínai kereskedelmi forgalom csaknem egynegyedénél használják (jobb oldali grafikon)

Ám a bankok közötti elszámolásokra szolgáló SWIFT-rendszeren belüli fizetésekben a jüan még mindig eltörpül az USA-dollár, az euró, de még az angol font mellett is. Igaz, a jennél már nem sokkal kisebb, míg a kanadai dollárt nemrég beelőzve már az ötödik legjobban használt valuta. Ugyanakkor, még ha a dollárral szemben nagy lemaradással is, de a kereskedelmi finanszírozásban/okmányos hitelezésben már a második legtöbbet használt deviza.

A jüan a második legtöbbet használt valuta a világon a kereskedelmi akkreditívek nyitásakor (jobb oldali grafikon), a SWIFT elszámolási rendszerben viszont még csak az ötödik (bal oldali grafikon)

Így Kína már nagy lépést tett azon ambíciója megvalósulása felé, hogy a jüan nemzetközi valutává váljon. Sikere révén nemcsak a kínai vállalatok finanszírozási költsége csökkenne és segítené őket a külföldi terjeszkedésben, hanem egyúttal támogatná a Sino-centrikus (magyarul: Kína-központú) pénzügyi rend létrehozásában, ami kihívást jelentene a a II. világháború után alapított, nyugati dominanciájú Bretton Woods-i intézményeknek.

De hogyan szolgálná Kína céljainak megvalósulását az SDR-be kerülés? Hiszen Lubin szerint ez nem róna kötelezettséget a világ jegybankjaira, hogy tartsanak jüant a tartalékaik között. Noha azzal, hogy a jüan bekerülne az SDR-kosárba, az SDR-t tartó bankok közvetve így is jüan-kitettséggel rendelkeznének.

Miért fontos még Kínának az SDR kosárba kerülés?. Az IMF szabályai kimondják, hogy a tartalékeszközöket konvertibilis valutákban kell tartani. E szabály szellemében a most jüant tartó bankoknak nem lehet ezt külföldi tartalékaik között lejelenteniük. De ha a jüan bekerül az SDR-kosárba, automatikusan és definitív tartalékvalutává válik. Márpedig, ha a központi bankok -akár közvetve is-de jüant is tartanának tartalékaik között, az jelentős lépés lenne Kína stratégiai céljainak megvalósítása felé.

Az IMF két kritériumot vizsgál: egy ország részesedését a világ exportjában és azt, hogy a valuta mennyire szabadon használható. Míg az első kritériumnak a jüan már most bőven megfelel, a második nem egyenlő a konvertibilitással így elvileg dönthetne az IMF idén Novemberben a jüannal az SDR kosárba bekerüléséről.

A jüan nemzetközivé válását segíthetik a vállalatok is például a Samsung Electronics, mely bejelentette, jüanban is fog kereskedni Dél-Koreában.

Dél-Korea ugyanakkor – csakúgy, mint Japán és Ausztrália – egyelőre nem kíván csatlakozni a Kína vezetésével hamarosan felálló Asian Infrastructure Investment Bankhoz, mely szintén az ázsiai birodalom nemzetközi dominanciájának növelését szolgálja. A trió ugyanis az USA közeli szövetségese, márpedig Washington a Világbankkal konkurálni képes intézményt lát az alapvetően infrastrukturális beruházásokat finanszírozó ázsiai regionális bankban, amelyhez való csatlakozási szándékát 21 – zömében ázsiai – ország között már Nagy-Britannia is bejelentette.

Forrás: Financial Times, Business Insider, Conclude Zrt.