Conclude Daily Gold

Az indiai kormány a piaci várakozásokkal ellentétben nem csökkentette, hanem emelte az aranyékszerekre és –rudakra kivetett adót.

Sztrájkra szólították fel tagjaikat az indiai aranyszakmai szövetségek – az India Bullion and Jewellers Association (IBJA) és az All India Gems & Jewellery Trade Federation (GJF) – annak kapcsán, hogy Mumbai 1 százalékos új adót vetett ki a sárganemesfém-eladásokra, noha korábban még a piacon az adó csökkentését tartották elképzelhetőnek. A kormány célja -többek közt- fellendíteni a mezőgazdasági kistermelést és visszaszorítani a vidéki szegénységet – ez a lényege Arun Jaitley pénzügyminiszter Budget 2016 elnevezésű csomagjának, ami szeretné 2021-re megduplázni a kistermelők jövedelmét.

„Az ékszerekre kivetendő 1 százalékos adó a felső- és középosztálytól hozhat sokat” – véli a nemesfémpiaci elemző Metals Focus – „mivel ők az aranyékszerek fő vásárlói, s a többletbevételből a szélesebb tömegek számára hasznos projekteket lehet finanszírozni”.

Csakhogy az adó 90 százalékban az ékszereket gyártó mikro- és kiscégeket sújtja – hívja fel a figyelmet a Puneban lévő PNG Jewellers boltot üzemeltetető Saurabh Gadgil. Az indiai kistermelők szövetsége, a Bhartiya Kisan Union szerint pedig a vidéket felvirágoztatni szándékozó terv előnyeiből pont a kistermelők nem profitálnak.

A pénzügyminiszter ugyanakkor egy 15 milliárd dollár értékű tervet is megszellőztetett, ami a közalkalmazottak és nyugdíjasok alig 10 milliós táborának szól.  Ám az 1500 oldalas Budgetben nincs egyetlen utalás sem arról, miből fogja azt finanszírozni a 2014-ben reformjai és az üzleti szektort támogató megnyilatkozásai alapján megválasztott Narendra Modi kormánya – mondta egy mumbai közgazdász a Mint nevű újságnak.

A Budget ismertetése előtt a piacon még olyan hírek és várakozások terjedtek el, melyek szerint India javuló külkereskedelmi egyenlege miatt a kormánynak módja lesz csökkenteni az aranyrudak importjára érvényes 10 százalékos vámot. Ezzel szemben emelkedne a nyers bánya arany (azaz dore) rudakra kivetett adó, aminek hatására csökkenhet a gyorsan növekvő indiai dore finomítói ipar versenyképessége, különösen azoké, akik az ország északi részén elhelyezkedő Himchal Pradesh és Uttrakhand vámmentes övezetekben működnek.

Úgy tűnik, gyorsan feledésbe merült, hogy India belföldi aranyfinomítói 2012-ben kapacitásaik – a forgalom visszaesése miatti – kihasználatlansága okán már közel voltak a bezáráshoz. Ám a 2013-ban bevezetett dore adókönnyítésnek köszönhetően a kapacitások mára évi 1500 tonna fölé emelkedtek, ez mintegy 1,8-szor magasabb az indiai aranykeresletnél. Egyértelműen a könnyítéseknek tudhatók be a finomítók előretörése, az adóelőny ugyanis lehetővé tette a kis- és közepes finomítóknak, hogy a bányászok közvetlenül nekik szállítsák a nyers rudakat finomításra.

Most viszont az arany dorékra kivetett importvámot 8-ról 10 százalékra emelték, egyúttal az adómentes övezetekben lévő dore finomítók többiekkel szembeni adóelőnyét 1 százalékról 0,75 százalékra faragták.

A dore import növekedése tükrözi az indiai finomítói ipar előretörését

A kormány a fizikai arannyal szemben a papíraranyat szeretné helyzetbe hozni, azáltal, hogy az indiai kormány által kibocsátott (és 2,75% kamatot fizető!) aranykötvények után eltörölné a jövedelem adófizetési kötelezettséget. Hasonló kedvezményben részesítik a megtakarítási aranyszámla programot is, amelynek keretében a háztartások, a templomok és más aranytulajdonosok fizikai aranyaikat kvázi betétként kereskedelmi bankokban helyezik el.

A világ legnagyobb fizikai arany fogyasztójaként India 2015-ben több mint ezer tonna aranyat importált – ahogy arról a Conclude is beszámolt a World Gold Council jelentése alapján –, ez a világ teljes végfelhasználói aranykeresletének egynegyede.

A 2015 novemberében elindított „az aranyat pénzzé tevő program” célja a magántulajdonban lévő, 20 ezer tonnára becsült aranyat bevonni a kereslet kielégítésébe. Az eddigi mérleg azonban meglehetősen sovány, mindössze 1 tonna sárga nemesfémet sikerült ily módon összegyűjteni.  A szuverén aranykötvény programnak az import mérséklése is a célja a fizikai aranyban lévő pénzek felszabadításával, ám eddig ez is csak 0,9 tonnának megfelelő pénzt mozgatott meg. További 3 tonna értékű kötvényt értékesítettek januárban. Példa nélkül áll, hogy a januári aranykötvény kibocsátás az akkori arany árfolyam alatt történt, hogy növeljék annak keresletét.

Forrás: MetalsFocus, Hindubusinessline, Conclude Zrt.