Címlap Hírek Feltámadóban az elektronikai szektor aranykereslete

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Feltámadóban az elektronikai szektor aranykereslete
2018. január 08. hétfő, 09:31

Conclude Daily Gold
 
 
A World Gold Council (Arany Világtanács; WGC) legutóbbi elemzésében az arany ipari keresletének növekedését vetíti előre. A szegmens 2010-2016 között a magas árfolyam miatt folyamatosan elmorzsolódó keresletének visszatérését a tárhelyhiány, az autóipar fellendülése, illetve az ún. tiszta technológiák mind nagyobb térnyerése támasztja alá a WGC szerint.
 
 
 
 
  
Sokan talán nem is érzékelik, hogy az arany mennyire része a mindennapjaiknak: használják az okostelefonok érzékelőitől kezdve a mikrochipeken át a legkifinomultabb orvosi diagnosztikai berendezésekig szinte minden elektronikai termékben. Mindazonáltal az elektronikai szektor éveken át egyre kevesebb sárga nemesfémet használt, elsősorban takarékossági okokból, meg azért, mert az aranyat egyre nagyobb arányban helyettesítették – állapítja meg a   WGC. Ám ez megváltozhat a nemesfémpiaci szereplők képviselőit magába tömörítő szervezet előrejelzései szerint: 2016 negyedik negyedévétől az elektronikai szektor aranykereslete növekszik; és az egyre modernebb technológiák támogathatják a piac ezen szegmensét a következő években.
  
 
Az arany a hétköznapokban
 
 
Az emberek többsége mindennap használja az aranyat, anélkül, hogy ezzel tisztában lenne. A sárga nemesfém igénybevétele az elektronikai szektorban az 1970-es évek elejétől folyamatosan nőtt az elektronikai eszközök elterjedésével párhuzamosan. Az okostelefonok és tabletek elterjedésével pedig igazán mindenütt jelen van már a világban. Az elektronikai szektor aranykereslete 2010-ben járt csúcsra, akkor 327 tonnát tett ki. Ám a gyorsan emelkedő aranyár jelentős befolyásolta az elektronikai szektor sárganemesfém-használatát. Ennek tudható be, hogy az e szegmensbe tartozó gyártók 2016-ban már csak 256 tonna aranyat építettek be termékeikbe. 
 
 
A 2010-es csúcsot követően csökkent az elektronikai szektor aranykereslete
 
 
 

 
Miért is használják az aranyat elektronikai cégek?
 

Az arany  fizikai tulajdonságai miatt elektronikai alkalmazások széles köre számára ideális. Ezek a tulajdonságok a következők:

- jól vezeti az elektromos áramot,

- nem rozsdásodik, nem veszíti el a fényét, szemben más, az áramot ugyancsak jól vezető fémekkel, mint a réz vagy az ezüst,

- könnyű, alakítható anyag, amelyet könnyen lehet a szűk huzalokba befolyatni, illetve a vékony rétegekbe tenni.

Leginkább a konnektorok és kapcsolók galvanizált  burkolatában lehet felfedezni az aranyat, valamint a félvezető huzaltekercsekben. Ez a két fő alkalmazási terület dominálja az elektronikai szektor aranykeresletét és a WGC  szakértői arra számítanak, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. 

A villanykapcsolók és konnektorok burkolata az egyetlen nyoma annak, hogy arany van az elektronikus készülékekben. Amikor két aranyfelület érintkezik egymással, az annak köszönhetően létrejövő elektromos kapcsolat egyedülálló stabilitást eredményez, még a rendkívül vékony fémbevonatoknál is nagyobbat. Sok más anyagon képződik ugyanis korrózió, ami rontja az elektromos kapcsolatot és emiatt a készülék működésében zavarokat okozhat.

Az aranyhuzalok egy elektromos készülékben nem láthatók, de majdnem bizonyosan jelen vannak. A huzalok elektromos kapcsolatot hoznak létre a félvezető terminálok és a készülékben lévő vékony fémréteg között. A chipeknek néha több száz huzalkapcsolauk  van, ezek mindegyikében van bizonyos mennyiségű arany.

Csak ez a két alkalmazás több mint ezer tonna aranyat használt fel az elmúlt négy évben.
 
 
Az emelkedő költségek visszavetették a keresletet
 

Az arany az elektronikai szektor által vitathatatlanul leginkább preferált fém. Ám az elektronikai készülékeket gyártók az  utóbbi években egyre növekvő kihívással voltak kénytelen szembenézni: az emelkedő költségekkel. Amit az idézett elő, hogy az arany ára 2005-2011 között megnégyszereződött.

 
Ez arra kényszerítette a mikrochip-gyártókat, hogy – a költségtakarékosság jegyében – limitálják a készülékekbe tett arany mennyiségét. A technológiai fejlődések lehetővé tették a félvezető-gyártóknak, hogy anélkül csökkentsék az arany mennyiségét, hogy ezzel veszélyeztetnék a megbízhatóságot.  Ez két módon befolyásolta a szektor aranykeresletét:
 
- a galvanizált burkolatok vékonyabbá váltak, és az ötvözetek aranytartalmát csökkentették,

- az aranyból készült huzalok is vékonyabbá váltak, miközben a huzalokat újratervezték, annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb aranyat tartalmazzák.

 
Ezzel egy időben az iparág elkezdett arra fókuszálni, hogy hogyan tudja az aranyat más fémekkel teljesen helyettesíteni. Ez nemcsak a galvanizált burkolatokra gyakorolt hatást, hanem  a huzalpiacra is. A félvezető-gyártók szövetsége, a Semiconductor Industry Association szerint míg 2011-ben az aranyhasználat aránya a fémeken belül még 77 százalék volt, addig ma már kevesebb, mint a 40 százaléka, miután a réz (a sárga nemesfém fő konkurense), a palládium-bevonatú réz és az ezüst révén mérséklődött az arany dominanciája.

 
Az aranybevonatú huzalok iránti kereslet elmúlt hat évi csökkenése kiváló példája a K+F által lehetővé tett költségcsökkentéseknek. Ugyanakkor a réz közel sem az ideális huzalanyag: bizonyos körülmények között korrodálódik, miközben keményebb, mint az arany (ezért a huzalozási folyamat alatt károkat okozhat). Ami azonban még ennél is lényegesebb, a rézre való áttérés költséges a félvezető-gyártóknak, jelentős befektetést igényel ugyanis az eszközök és az eljárás módosítása. 

 
Mindazonáltal az aranyár elért egy pontot, ahol a gyártók nem képesek elviselni a költségoldali nyomást, ezért más megoldások után kell nézniük. Nagyrészt a helyettesítés és a megtakarítás kombinációjának köszönhető, hogy az elektronikai szektor kereslete 71 tonnával esett 2010-2016 között. Igaz, a 2017 harmadik negyedévi adatok arra engednek következtetni, hogy az idén ismét több sárga nemesfémet igényeltek, s van számos ígéretes terület, amely nagyobb mértékben használhatja a sárga nemesfémet – hívja fel a figyelmet a WGC.

 
Az elektronikai szektor éves kereslete 2010 után először emelkedett
 
 
 
  

 
Folyamatosan bővülő huzal- és kábelpiac

 
A WGC adatai azt is sugallják, hogy az aranybevonatú huzalok és kábelek iránti kereslet csökkenése is megállt. Ez azzal együtt, hogy ez a technológia marad a meghatározó – a göngyölegek 75-80 százaléka tartalmaz huzalokat, kábeleket –, még bíztatóbb jövőt fest a szektor elé. Bár az nem valószínű, hogy az arany visszaszerzi dominanciáját,  sok elektronikai alkalmazásban továbbra is előnyben részesítik. Számos szektor – mint az autó- vagy a repülőgép-gyártás – nem megy bele teljesítménye csökkentésébe, ezért folytatni fogja az arany használatát a biztonsági szempontból kritikus kompenseknél, mint például a fék- vagy  a navigációs rendszer.

 
Viccesen azt lehet mondani, hogy a világ jelenleg digitális memória hiányban szenved. Ezalatt azt kell érteni, hogy a memóriachipek lényeges összetevői az okostelefonoknak, valamint a számítógépeknek és a vásárlók egyre nagyobb mértékű memóriát igényelnek annak érdekében, hogy egyre nagyobb terjedelmű adatot tudjanak letölteni. Ez kínálatszűkéhez vezetett a piacon, a gyártók teljes kapacitással üzemelnek, hogy ki tudják elégíteni a keresletet. A Samsung Electronics például nemrég jelentette be, hogy a memóriachipek iránti keresletnek köszönhetően értek el negyedéves bevételei rekordot.  

 
Egy egészséges félvezető-ipar

 
Az autóipar növekvő aranyhasználata fűti a félvezetők keresletét. A World Semiconductor Trade Statistics (WSTS) 2017 novemberi előrejelzése szerint a világ félvezető-gyártói 2017-ben 21 százalékkal többet adtak el, összesített árbevételük elérte a 409 milliárd dollárt, amit 2018-ban további 7 százalékkal, 437 milliárd dollárra növelhetnek. A 2017-es éves növekedési ütem 2010 óta a legmagasabb, miután a nagyobb gyártók kétszámjegyű bővülésről adtak számot.

 
Hosszabb távon az aranykereslet növekedését az internethez kapcsolódó készülékek, a virtuális és a valóságot úgymond kiterjesztő hardveres installációk hajtják. Az elektrifikálás (vagyis a villamossággal való feltöltés) és a világ összekapcsolódása töretlenül folytatódik, amiből a félvezető szektor által használt anyagok, mint az arany profitálhatnak.

 
Az okostelefonok és készülékek új generációja  

 
2017 utolsó negyedéve izgalmas időszak volt az okostelefon-gyártók számára. A Samsung Galaxy Note 8 nyomában megjelent az iPhone 8 és az iPhone X, miközben a Google és a Huawei is új készülékeket dobott a piacra. Az okostelefonok új generációja azt jelenti, hogy egyre újabb fajtájú elektronikai eszközök és chipek jelentek meg, amelyek akár még a korábbinál is több aranyat tartalmazhatnak. Az olyan technológiák, mint az arcfelismerő ID, a vezeték nélküli működés (wireless) és az infravörös érzékelők mind egyre fejlettebb félvezetőket kívánnak meg, olyanokat, amelyek arannyal bevont kapcsolókat és huzalokat tartalmaznak. A WGC becslései szerint a mostani okostelefonok fajlagosan 1-1,5 dollár értékű aranyat tartalmaznak.

 
Fejlődő autóipar

 
Fontos változás zajlik az autószektorban: egyre nagyobb teret nyernek a hibrid és a teljesen elektromos személygépkocsik, ami a WGC szerint hosszabb távon jelentős keresletet támaszthatnak a fémek iránt, különösen azok iránt,  amelyek elektromos töltő technológiákhoz kapcsolódnak, mint például a kobalt vagy a lítium.

 
Ezek a változások a WGC szerint az arany keresletét is pozitívan befolyásolhatják. Az autóipar már eddig is a chipek széles körét használta, és az elektrifikálás folytatódásával ez a tendencia csak felerősödik. Az alkalmazások szélesednek, a motor és fékrendszer kezelésén át az autóban meglévő elektromos hálózatig és szórakoztató rendszerig – ezek számos elektromos komponenst igényelnek, mint a LED-ek és a nyomtatott áramkörök. Hosszabb távon pedig az önálló, vezető nélküli járművek még több aranyat igényelhetnek, például az ütközést elkerülő rendszereik kiépítése során.

 
Az arany szerepe a tiszta technológiában 

 
A nanotechnológia megjelenése egy sor új hasznosítási lehetőséget teremtett az arany számára, a világ laboratóriumaiban végzett jelentős kutatás-fejlesztések eredményeként. Az aranyalapú nanotechnológia  kereskedelmileg számos életképes alkalmazási lehetőséget kínál. E tudományos áttörések közül sok hathat pozitívan az arany jövőjére, mindenekelőtt a félvezető-piacon, ahol a tömegtermékekben az arany – ha fajlagosan kis mennyiségekben is, de – jelen van.

 
Hatékony katalizátorok

 
A vegyipar a nemesfémeket mindig is egyfajta katalizátorként használta. A platina, a palládium és az ezüst jelentős mennyiségben felfedezhetők a katalitikus eljárásokban. Mindhárom fémet alkalmazzák a főbb vegyipari eljárásokban, mint a mindennapjainkban használatos műanyagok és anyagok szintetikus előállítása, míg a platina és a palládium a járművek katalizátoraiban segítenek csökkenteni a környezetszennyezést. 

 
Az arany is kiváló katalizátora a nanorészecskéknek. A nemesfémek mellett a vegyiparra specializálódott Johnson Matthey által 2016-ban piacra dobott aranyalapú katalizátor a VCM szintézist javítja. A VCM a PVC-nek – a világ harmadik legtöbbet gyártott szintetikus polimerének – az előfutára, s ipari csővezetékekhez, valamint elektromos kábelek szigeteléséhez használják. Fontos anyag, amelyet általában egy higanyalapú katalizátor használatával szintetizálnak. Az évente gyártott VCM-mennyiség tekintélyes, ez a higany legnagyobb egyedi felhasználásának egyike. Ez az áttörés nyújt lehetőséget a VCM-gyártóknak, hogy alacsonyabb költséggel távolítsák el az előállítás során keletkezett szennyező anyagot. Ez az alkalmazás 1-5 tonnás aranykeresletet generál.

 
De ami még ennél is lényegesebb, hogy ez a gyártókat gazdaságilag életképesebb eljáráshoz juttatja, összhangban a higanyra vonatkozó Minamata Egyezménnyel. Ezen egyezmény szerint 2017 után az új VCM-üzemeknek már nem lesz megengedett, hogy higany-katalizátort használjanak, 2022-től pedig már az összes üzemnek higanymentesen kell működnie.

 
A világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben megjelent kutatás nemrég egy másik aranykatalizátoros áttörésről számolt be a hidrogéncellák  esetében. A hidrogéncellák olyan, a hidrogént üzemanyagként használó erőegységek, amelyek kémiai reakció során állítanak elő elektromosságot, és működésük egyetlen mellékterméke a víz. A környezetbarát üzemanyagcelláknak folyamatos hidrogén ellátásra van szükségük a hatékony működéshez, amihez elengedhetetlen egy olyan katalizátor, ami alacsony hőmérsékleten is ki tudja fejteni a kívánt hatást. A kutatás az aranybázisú katalizátort úgy jellemezte, mint amelyik az elsők között tudja teljesíteni e követelményt. Ez egy sor iparilag fontos alkalmazás számára hordoz magában ígéretes üzleti lehetőségeket.
 
 
Az arany és a gyógyászat

Az arany és a gyógyászat viszonya évezredekre tekint vissza és az elmúlt években a szabályozó hatóságok által jóváhagyott diagnosztikai eszközökben és kezelésekben is tetten érhető.

  
Az Auranofin nevű aranyalapú gyógyszert az 1980-as évek közepén a reumatikus eredetű ízületi gyulladásokra használták, s jelenleg a klinikai kísérletekben tesztelik a hatékonyságát olyan betegségek kezelésében, mint a  petefészek-rák és a vérhas. Emellett több hasonló gyógyszert fejlesztenek, amelyek aranyat tartalmaznak, mint az antibiotikumok, és segítenek növelni a világ mikrobás ellenállóképességét.

 
Eközben az aranyalapú diagnosztikák maradnak a leginkább használatos technológiák a malária és a HIV/AIDS felfedezésében. Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint 312 millió  darab, aranyat tartalmazó tesztert osztottak szét a malária diagnosztizálása érdekében, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezen alkalmazások aranykeresletének volumene alacsony és nem fog hatni az összesített keresleti adatokra. Mégis fontos felhívni erre a figyelmet, mivel kiváló példája annak, hogy néhány részecskényi arany is lehet jelentős hatása az életünkre.


 
Tiszta energia  

 
A nanotechnológia utolsó példái, ami közép- és hosszú távon hathat az aranykeresletre, a napelemes technológiák. E területnek érdekes története van. Az arany régóta összekapcsolódott a festékkel és az üvegáruval. Az 1960-as években jelent meg az arany vékony rétegként a festéken, hogy javítsa az épületek energiahatékonyságát. Kiváló infravörös sugárzás ellen védelmet nyújtó képessége ugyanis segíti megelőzni az épületeket a túlhevüléstől, ami értelemszerűen csökkenti az energiaköltséget. A Torontóban lévő Royal Plazának például mind a 14 ezer ablaka van bevonva aranyréteggel.

 
Az arany és a napelem technológia kapcsolata egyre erősödött az évek során. Az arany nanorészecskéket betették a napelemekbe, hogy még több napenergiát fogjanak fel és konvertáljanak árammá. A Perovszkit az egyik legígéretesebb új napelemes technológiák egyike, ami arany elektródát használ. Bár a perovszkit napelemek egyelőre kísérleti terméknek tekinthetők és élettartamuk még nem éri utol a szilikon alapű technológiát, fejlesztésük szépen halad az iparosítás felé.

 
A napelem ipar potenciális aranykereslete tükrözheti az elektronikai ipar keresletét. Valószínüsíthető, hogy az aranyat nanorészecske vagy bevonatok szintjén használó napelemtechnológiák tömeges alkalmazásra kerülnek a jövőben. Ez ahhoz vezetne, hogy az egységenként ugyan kevés aranyat tartalmazó napelemeket hatalmas számban, egymástól független modulokon alkalmaznák szerte a világon, ami akár jelentős keresletet is támaszhat a nemesfém iránt.
 
 
A jövőben az épületek energiaellátását aranyat tartalmazó napelemekkel odlhatják meg:
 
 

 
Az arany egy különleges fém, amelyért magánszemélyek és közösségek egyaránt  rajonganak. Sárga nemesfémek ezer tonnaszámra biztosítják elektromos készülékek zavartalan működését. A magas aranyárak és a versenyképes technológiák kihívást okoztak az utóbbi években. De kivételes tulajdonságainak köszönhetően az arany továbbra is lényeges alapanyaga az elektronikai szektornak. És az aranyhasználat mértéke jelentős: 2016-ban több sárga nemesfémet használtak az elektronikai alkalmazásokban, mint platinát vagy palládiumot. Csak érzékeltetésül: a technológiákban használt arany mennyisége nagyjából megegyezett azzal, mint amennyit a központi bankok 2010-2016 között vásároltak. Nincs kétség tehát afelől, hogy az elektronikai szektor az aranykereslet fontos forrása.

 
A WGC szerint a keresleti kilátások kedvezőek, a világ végtelennek tűnő elektrifikációja miatt, valamint azért, mert jelentős az igény a komplexebb funkcionalitás és kapcsolódás iránt, ami a félvezető-szektor innovációját hajtja. Rövid- és középtávon a WGC arra számít, hogy a kereslet stablizálódik és számos területen növekedni fog.
A nanotechnológia eredeti területe szintén tartogat lehetőségeket az arany számára, nevezetesen, hogy azt új alkalmazásokban használják. A nanorészecske-alapú technológiák közül számos növelheti az aranykeresletet, különösen a tiszta technológiai szektorban. Ezek valószínűleg hosszabb távú lehetőségek, de végső soron jelentős hatásuk lehet a fontos tudományos kihívásokra és az aranykeresletre.

 
A legfontosabb és legjelentőségteljesebb alkalmazások közül számos nem gyakorol hatást az arany keresletére, de kétségtelenül lényeges szerepet játszik a társadalomban, elsősorban a forrásokban szegény országokban – például a megbízható és költséghatékony orvosi diagnosztikákban. Márpedig ezen technológiák hatását nem szabad alábecsülni.

 
Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.