Az ezüst éves árfolyam emelkedése elérte a 78 %-ot 2010-ben.
Az ezüst ipari felhasználása 20,7%-al emelkedett 2010-ben.

A Silver Institute minap közzétett elemzése (a World Silver Survey) szerint, a nemesfém ipari felhasználása is stabilan növekedett az elmúlt évben.

Az ezüst árfolyama és a befektetések szintje

Az ezüst átlagára tavaly 20,19 dollár volt, amihez fogható magas árakat csak 1980-ban láthattunk. A 2009-es, átlagár 14,67 dollár volt. Ez a dinamika idén sem csillapodott, hiszen a londoni fixing alapján, 31,86 dolláros szinten áll 2011 első negyedévének átlagára.  Ma pedig már a 40 dolláros unciánkénti álomhatár is megdőlt.

Az ezüst befektetési célú vásárlása tavaly igen meggyőző (40%-os) növekedést mutatott és elérte a 279,3 millió unciás mértéket, ami 5.6 milliárd dollárnyi új befektetést eredményezett a színesfém piacán. Ez a mérték a 2009-es szint duplázódását jelenti.

2010-ben a tőzsdén kereskedett ezüst befektetési alapok szintén dinamikusan növelték a megvásárolt ezüst mennyiségét, így az általuk birtokolt készletek elérték az 582,6 millió unciát (így a készlet a  2009-es mennyiséghez képest 114,9%-al növekedett). A készletnövekedés 40%-át az iShares Silver Trust vásárlásai adták, míg a többi vásárlók közül a legjelentősebbek a Zurcher Kantonalbank (Zürich-i Tartományi Bank), más ETF alapok, illetve a Sprott Physical Silver Trust (Sprott Fizikai Ezüst Alap) voltak.

A lakossági ezüst befektetés megugrása a fizikai ezüstrúd és a befektetési célú ezüstérmék iránt is jelentősen növelte a keresletet. 2010-ben a rúdezüstbe történő befektetések elérték az 55,6 millió unciát. A befektetési ezüstérmék és pénzérmék gyártásához 101,3 millió uncia színesfémet használtak fel, ami 28%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az USA-ban több mint 34,6 millió ún. „SilverEagle” érmét vertek, ami jelentősen túlszárnyalta a 2009-es, addigi rekord 29 milliós darabszámot is. 2010-ben új rekordokat állított fel a többi, nemzetközileg elismert, meghatározó érmetípus is (köztük az ausztrál „Kookaburra” az osztrák ,„Philharmoniker” és a kanadai „Maple Leaf”).

Piaci jelentések és a Conclude Zrt. saját piaci tapasztalatai szerint a szállítási határidők jelentősen kitolódtak, bizonyos érmékben hiány alakult ki, míg a kilós ezüstrudakat 1-2 hónapos szállítási határidőre vállalták csak a gyártók.

Gyártási felhasználás

A bányászati ezüst kínálat és költségek, a földfelszíni ezüst készletek és újrafelhasználás, a termelői fedezeti ügyletek, valamint a kormányzati értékesítések alakulása 2010-ben

Tavaly az ezüstbányák termelése 2,5%-al, 735,9 millió unciára emelkedett, amihez leginkább a mexikói és argentin projektek elindulása járult hozzá. Ez a növekedés az ezüstnek, mint az ólom és cink bányászat melléktermékének növekedésében, illetve a főprofilú ezüstbányák termelésének növekedésében is tetten érhető volt (csökkenést csupán az aranybányászat melléktermékeként kitermelt ezüst mennyiségében láthattunk 4 % értékben). 2010-re a legnagyobb ezüst termelő ország, mára Perut is megelőzve Mexikó lett, őket követi Kína, Ausztrália és Chile. 

A bányászati kitermelési költségek a már működő bányáknál (év/év alapon) viszonylag stabilak maradtak, így 2010-ben 5.27 USD/uncia volt a kitermelési költség míg 2009-ben 5.29 USD/uncia. A tőzsdei ár/kitermelési költség mutató rendkívül magasan áll: 41/5.27=7,77, ami közel 800%-os elméleti profitot jelent az ezüstbányák számára. Nem csoda hogy a bányák ezüst fedezeti ügylet kötési étvágya folyamatosan emelkedik.

Az ezüst földfelszíni készletekből történő értékesítése 142,9 millió unciával növekedett tavaly, amit elsősorban a törtezüst visszaolvasztás növekedése, az ezüstbányák fedezeti pozícióinak kínálati oldalon történő megjelenése, végül  a kormányzati készletek növekvő értékesítése okozott. Az újrafelhasznált ezüst mennyisége 2010-ben 14%-kal haladta meg az előző évi szintet. Ezt az ipari ezüst visszanyerés és az ékszer törtezüst visszaolvasztásának növekedése okozta.

A Silver Institute jelentésében különösen érdekes elem, hogy újra megjelent a kínálati oldalon a fedezeti célú üzletkötés (61,1 millió unciás értékben). A korábbi években a fedezeti ügyletek visszazárása volt a jellemző, így 2009-ben is a keresleti oldalon találjuk 22.3 milliós uncia értékben ezt a sort. Viszont a Silver Institute szerint a főprofilú/elsődleges ezüstbányák még további árfolyam-emelkedésre spekulálva nem kezdtek tőzsdei eladásokba. A Conclude véleménye szerint egy a jelenleginél jóval magasabb szinten komoly termelői eladások várhatóak a határidős piacon, hiszen a bányáknak érdekük a magas árfolyamok mellett kialakuló óriási profit "megfogása". 

A kormányok által értékesített ezüst mennyisége 44,8 millió unciára emelkedett, ami elsősorban az orosz ezüst eladásoknak volt köszönhető, míg Kína és India viszonylag „csöndes” volt az év folyamán.

 

A világ ezüst kereslete és kínálata (millió unciában)

(a kerekítések miatt az összesített számok nem mindig jönnek ki)

Kínálat

Kereslet