Az arany iránti világpiaci kereslet az első negyedévben az egy évvel korábbinál 11 százalékkal magasabbra, 981,3 tonnára nőtt, elsősorban a befektetők vásárlásainak köszönhetően. A világ még a biztonságot keresi, de megjelentek a gyógyulás aranyos jegyei is.

Az arany összkereslete a világon az első negyedévben az egy évvel korábbinál 11 százalékkal magasabbra, 981,3 tonnára nőtt a World Gold Council (Arany Világtanács) jelentése szerint, ami 43,7 milliárd amerikai dollárt ért. Az előző negyedévhez képest 100 tonnás keresletnövekedés elsősorban a befektetési szektorban jelentkezett. A WGC azt reméli, hogy ezen a területen a továbbiakban is fennmarad a szolid növekedés.A fizikai arany, a rudak és érmék iránti kereslet még vadabb ütemben nőtt, egy év alatt 52 százalékkal, 366,4 tonnára, ami a 2010-es első negyedévi 8,6 milliárdról az idei 16,3 milliárd dollárra.

Az arany unciánkénti ára január 28-án 1319 dollárra süllyedt, de aztán márciusban ismét csúcsokat döntött, és az emelkedés áprilisban és májusban is folytatódott, s jelenleg 1538 dolláron áll. A befektetési arany iránti keresletet az infláció felpörgése sok országban, az euróövezet hitelezési nehézségei, a közel-keleti és az észak-afrikai politikai bizonytalanság hajtotta fel. Ezek az okok nem szűntek meg, hiszen Indiában és Kínában az inflációs nyomás változatlanul erős, az euróövezetben Görögország térdre kényszerülését kész tényként lehet kezelni, Portugália, Spanyolország, Írország és akár Olaszország is bajba juthat még, és az arab válságot sem sikerült lezárni.

A keresletet továbbra is India és Kína vezeti, hiszen az ékszerészeti célú aranyvásárlások 63 százalékát itt realizálták. Az ágazat egyre több aranyat vesz fel, s az idei első három hónapban 7 százalékkal többet, 556,9 tonnát, mint egy évvel korábban. A kínai ékszerészeti kereslet 21 százalékkal ugrott meg, s új 142,9 tonnás negyedéves rekordot ért el. De India még ennél is többet teljesített: 12 százalékos növekedéssel a fogyasztása 206,2 tonnát tett ki. A második negyedévben e két kulcspiacon az ékszerészeti aranykereslet változatlanul emelkedik.

Az indiai esküvői szezon és az Akshaya Tritiya vagy Akha Teej fesztivál (amelynek kezdőnapja a hindu naptár szerint Vaishakha hónapban a harmadik nap az Amavasi (holdtalanság) után, s idén május 6-ára esett) a hindu hiedelem szerint az a nap, amikor bármibe is kezdünk, az gyümölcsöző lesz. Ez a vagyon gyarapítására is vonatkozik, tehát aranyat is leginkább ezen a napon érdemes venni. A keresleten ez a meggyőződés meg is látszik, s persze a felfelé kúszó árgörbén is. Kínában viszont a folytatódó gazdasági növekedés és az első félévi közösségi ünnepek szállítják a gőzt az ékszerek iránti kereslet növekedéséhez.

Emellett a nemzeti bankok is jelentős mennyiségű aranyat vásároltak a világ számos országában, olyannyira, hogy a 129 tonnás vásárlás (5,7 milliárd dollár értékben) meghaladta a 2010-es teljes forgalmat. A WGC értékelése szerint ez a trend is folytatódni fog, mert különösen a feltörekvő országokban a jegybankok az arany felé fordulnak, mert diverzifikálni akarják a tartalékaikat.

Az idei első negyedév adatai szerint a teljes bányászati teljesítmény 653,9 tonna volt, jóval több a tavalyi 601,6 tonnánál, s a kitermelés emelkedő trendje is folytatódni fog. A teljes aranykínálat azonban 2011 első három hónapjában 4 százalékkal 872,2 tonnára esett az előző évihez képest.

A közel-keleti piacokon azonban meglátszik a térségben eluralkodott politikai bizonytalanság. Egyiptomban például az első negyedévben 39 százalékot, 10,9 tonnára esett. Mivel az ár megemelkedett emiatt a későbbiekben jelentős újrahasznosítási ciklus indulhat meg. A másik nagy arab piacon Szaúd-Arábiában is 19 százalékos volt az esés 13,1 tonnára, ami elsősorban annak a következménye, hogy a vásárlók kisebb súlyú ékszerek keresletére váltottak, még az esküvői szettek esetében is. Az Egyesült Arab Emirátusokban a térség egyetlen piaca volt, ahol emelkedést regisztráltak, elsősorban a turisztikai forgalommal megjelenő vásárlók miatt. Az 5 százalékos piacbővülés 19,8 tonnás forgalmat jelentett. Mivel itt több ékszerészeti fesztivált is rendeznek az év folyamán, a kereslet további növekedésére lehet számítani. Különösen az arab világra jellemző nagy tisztaságú aranytárgyak iránti kereslet emelkedését várják, hiszen az úgynevezett 22 karátos szegmens máris nagyon erős a hazai vásárlóknak köszönhetően. A forgalom 882,5 millió dollárt ért el a negyedévben, 31 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A térség egészében azonban a visszaesés a WGC prognózisa szerint tovább fog húzódni. A térség egészében azonban a visszaesés a WGC prognózisa szerint tovább fog húzódni.

A „nyugati” piacok közül egyedül Oroszországban volt növekedés az ékszereladásoknak köszönhetően. Az előző évi 15,6 tonnáról 7 százalékos emelkedéssel 16,7 tonnára nőtt a forgalom. A 744 millió dolláros forgalom 34 százalékos pénzbeni növekedést takar egy év alatt. A kereslet növekedése egyben azt is mutatja, hogy az orosz belgazdaság javulóban van, nő a GDP és esik a munkanélküliség, amelyek pozitív várakozásokat keltenek a vásárlókban a jövőt illetően. Ám az áremelkedés miatt ezen a piacon is inkább a kisebb súlyú darabokat keresik, s a gyártás és kínálat is ezt az igényt követi.

A többi európai országban folytatódott a visszaesés. Olaszországban, ahol az aranytárgyaknak különösen nagy kultuszuk van, az ékszerészek alternatív termékekkel is megjelentek, s az aranyat ébenfával, kerámiával és bőrrel kombinálva is erőteljesebben kínálják.

Az Egyesült Államokban azonban még nem elég pozitív a jövőkép, így az ékszerészeti arany iránti kereslet még mindig visszaesőben van. Egy év alatt 10 százalékos visszaeséssel 20,5 tonna fogyasztást mértek. Az áremelkedés miatt a 914,4 millió dolláros negyedéves forgalom azonban 12 százalékkal meghaladja az előző évit. Az aranyár emelkedése olyan drámai hatással volt a piacra, hogy 2010 végétől az ékszerészek egy része elkezdett ezüst holmikat is forgalmazni a kieső forgalom pótlására. A tiszta aranytárgyak tervezése pedig a kisebb alapanyag-felhasználást célozta meg. Sőt, egyre nagyobb szerepet követel magának a nagytisztaságú ékszerészeti ezüst (sterling ezüst) a 14 és 9 karátos aranytárgyak helyettesítésében. A 4,7 tonnás összkereslet 11 százalékos csökkenést jelent 2010 első negyedéhez képest. A többi európai országban is hasonló a helyzet. A vásárlók a gyenge gazdasági háttér és a magas aranyárak miatt visszafogták ékszervásárlásaikat.

A technológiai aranykereslet világszerte erős maradt, s csak 0,2 százalékkal esett az előző évhez képest 113,8 tonnára, de 6,7 százalékkal magasabb, mint a 2003 óta számított 106,7 százalékos átlag. A szektor összesen 5,1 milliárd dollár értékű aranyat szívott fel, 25 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A második negyedévben már tapasztalni lehetett a magához térő világgazdaság növekedésének hatásait, ami valószínűleg nem túl gyors, de tartós keresletbővülést eredményez. Például az aranyat alapanyagként használó egyik legnagyobb ágazat képviselője, a Félvezetőipari Szövetség (Semiconductor Industry Association – SIA) adatai szerint a félvezető-eladások 75,8 milliárd dollárt tettek ki az idei első negyedévben, ami 8,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Forrás: HVG