Most mindenki attól tart és úgy tűnik, egyre jogosabban, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok az alacsony kamattal belesodródik a likvidítási csapdába, illetve, hogy ha a válság egy újabb hulláma eléri a gazdaságot, már nem marad semmi eszköz a hatások enyhítésére.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy inkább csak kitolni sikerült a válság hatásait időben és nem megoldani azt.

A monetáris politika másik eszköze a válság hatásainak tompítására a forgalomban lévő pénz szintjének megemelése, hatalmas likvidítás biztosítása. A képen az amerikai monetáris bázis (egyszerűsítve a forgalomban lévő pénz) mértékének változását láthatjátok.

Azaz az amerikai jegybank hatalmas pénzmennyiséget öntött a piacra, hogy pénzbőséget teremtve ellensúlyozza a gazdaságban található hitelszűkét. Csakhogy ez a hatalmas pénzmennyiség megjelenik valahol és nem feltétlenül ott, ahová szánták, a gazdasági termelésben.

Ennyi rövid bevezető után térjünk rá a jelen cikk mondanivalójára, azaz miért nem biztos, hogy érdemes most akár kötvényt, akár részvényt venni.

Kezdjük a kötvénnyel. A kötvény esetében pénzt adsz kölcsön a kötvény kibocsátójának, aki a futamidő alatt előre meghatározott kamatot fizet neked, majd a futamidő végén (jó esetben) visszafizeti a tőkét is. Jelenleg az amerikai állampapírok kamata 3 éves lejáratra 0,25%, 30 éves lejáratra pedig 2,61% évente, miközben a 2011-es infláció 3%-os volt, a jelenlegi pedig 1,7%. Vagyis még a jelenlegi viszonylag alacsony infláció mellett is nettó bukás kötvénybe tenni a pénzünket.

De ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy például a 30 éves futamidő alatt bármikor visszamehet a kötvényektől elvárt kamat mondjuk a 2007-es 5%-os szintre. Ekkor két választásunk lesz: vagy még tovább kapjuk a 2,61%-ot évtizedekig, miközben mindenki más legalább kétszer ennyi kamatot kap, vagy eladjuk a kötvényünket. Viszont senki nem lesz olyan hülye, hogy teljes áron megvegyen tőlünk egy 2,61%-os kamatozású kötvényt teljes áron, ha vehet 5% kamatozásút is. Ha ez fél év múlva történne, egész pontosan 63,29%-on venné meg tőlünk a kötvényünket, azaz gyorsan elbuktuk a pénzünk 36,71%-át, ha csak 2,39%-kal emelkedik a kamatkörnyezet.

Mi történne akkor, ha az 1981-es 15,2%-os elvárt kamat jönne vissza? Ne felejtsük el, 30 évről beszélünk, annyi idő alatt minden megtörténhet (és jóformán meg is történt)! (Amerikai kötvények historikus kamatai itt). Nos, ebben az esetben a mi kis 2,61%-os kötvényünkért a névérték kemény 18, 36%-át fizetnék ki nekünk. Azaz a befektetett egymillió dollárunkból visszakapnánk 183.600 dollárt. Durva? Sokan valamiért azt gondolják, hogy az állampapírokon és a kötvényeken nem lehet sokat bukni. Pedig csak azokon lehet igazán. És még nem is beszéltünk az államcsődről, vagy a vállalati csődről.

Térjünk át a részvényekre. Miért gondolják sokan, hogy túlértékeltek az amerikai részvények? Ennek oka, hogy az elmúlt években a részvények erősödése szinte mindig együttmozgott a jegybank pénzöntési akcióival, azaz a piacra öntött pénz nagy része a részvény-árfolyamokat hizlalták.

Egyre többen várják, hogy a jegybank elzárja a pénzcsapokat és akkor az áremelkedést okozó felesleges pénz eltűnik a piacról, ezzel kiváltva a részvényárak zuhanását.

Ezen túl két dolog lehetséges: vagy likvidítási csapdába kerül az USA és akkor a gazdaság fog zuhanni, ekkor ezért fognak csökkeni a részvényárak. Vagy emelkedni fog a kamatkörnyezet és akkor nem csak a kötvénytulajdonosok fognak pórul járni, ahogy fentebb leírtam, hanem a részvénytulajdonosok is. Ugyanis amíg 0,25% a banki kamat, megelégszem 6%-os részvénypiaci hozammal. De ha 5% lesz a banki kamat, már 10-11% részvénypiaci hozam kárpótol csak a kockázataimért cserébe. (Ezt hívják kockázati prémiumnak. Kockázatmentes hozam plusz a kockázat miatt elvárt plusz haszon)

Hogyan tud egy részvény, ami eddig 5%-os hozamot termelt (osztalék plusz áremelkedés), hirtelen 10%-ot hozni? A cég nem fog több osztalékot fizetni csak azért, mert nőtt az elvárt hozam. A válasz egyszerű: a meglévő részvények értéke zuhan le, így az újonnan vásárlók ugyanannyi osztalék mellett arányosan már nagyobb hozamot realizálhatnak.

Ezért nem lesz jó kamatemelkedéskor részvényt se tartani. (Ennyit arról a közkeletű tévedésről, hogy a kötvények ára akkor megy fel, amikor a részvényeké le és fordítva.) (Nem mindenki ért azzal egyet, hogy a következő években esni fognak az amerikai részvényárak, de erről most ne nyissunk vitát. Ha esni fognak, a fenti két ok erősen közre fog játszani.)

Nos, ezért mondta a múltkori cikk írója, hogy nem ilyenkor kell beszállni a piacra."

Forrás: http://kiszamolo.hu