Hajsza indult az egy éve meggyilkolt líbiai forradalmi vezető, Moamer el-Kadhafi aranya után. A kormányzat illetékesei csak sejtik, hogy a sivatagban egy pincében rejtette el a felbecsülhetetlen értékű vagyont. Az aranyak pontos helyéről csak néhány egykori bizalmasának és egyik fiának lehet tudomása. Ők azonban egyelőre nem beszélnek.

Moamer el-Kadhafit tavaly október 20-án gyilkolták meg a líbiai lázadók máig nem teljesen tisztázott körülmények között. Sok titkát vitte magával a sírba. Így aranyának pontos helyét is. Pedig a líbiai vezetésnek nagy szüksége lenne a több milliárd eurót érő nemesfémekre, hiszen az óriási nyersanyagkészlettel rendelkező ország gazdasága máig nem heverte ki a tavalyi eseményeket. Így elindult a kutatás az aranyrögök után - adta hírül a libanoni Al-Diyar című lap internetes oldalán.  

A kormányzat illetékesei egyelőre sötétben tapogatóznak. Az az információ ugyanis nem viszi előbbre őket, hogy az arany valahol a sivatagban lapul. Ezt az értesülést egyébként Abdullah Szenusszitól, Kadhafi egykori titkosszolgálati vezetőjétől kapták. A férfit szeptemberben szolgáltatta ki Mauritánia Tripolinak. Az Al-Diyar szerint Szenusszi annyit közölt, hogy csak néhány embernek van pontos tudomása arról, hol is van az arany. Azért sem lesz könnyű a nyomára bukkanni, mert egy kisebb pincébe rejtették el, amelyet külön e célra ástak. A tripoli kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, hogy hajszát indított az aranyrögök felkutatására.

A libanoni lap szerint Szenusszi elmondta, Kadhafi akkortájt halmozta fel hatalmas aranyvagyonát, amikor az ENSZ, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió szankciókat határozott el Tripolival szemben arra hivatkozva, hogy az ország támogatja a terrorizmust. Az intézkedéseket még 1992-ben vezették be az országgal szemben, s 2003-ban oldották fel.

Arról sincs pontos információ, mekkora mennyiségű aranyról lehet szó. Líbiát azonban Kadhafi uralma idején a legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok közé sorolták. A Financial Times még tavaly azt állította, hogy az aranytartalék meghaladhatta a 144 tonnát, amelynek értéke eléri a 4,5 milliárd eurót. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) még ennél is nagyobb mennyiségből indult ki.

Miközben Afrika más erős emberei, így a tavaly februárban megbuktatott Hoszni Mubarak inkább svájci, londoni és New York-i bankokban tartotta a pénzét, Kadhafi sokkal jobban bízott az általa értéktartóbbnak tartott nemesfémben. Talán számot vetett azzal, hogy ha ismét ellene fordul az ENSZ, illetve a Nyugat, külföldi bankszámláit hamar befagyaszthatják.

A líbiai forradalom idején több olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint az aranyakat a nigeri és csádi határszakaszhoz szállították. Így ugyanis az ország esetleges megszállását követően hamar külföldre csempészhették volna a rögöket. Egyes feltételezések szerint amikor Kadhafi tavaly májusban látta, egyre forróbbá válik a lába alatt a talaj, eladta a tartalék húsz százalékát, 29 tonnát, egymilliárd euró értékben. A diktátor a kapott pénzből finanszírozta testőreit, támogatóit.
Nem kizárt, hogy Kadhafi a tuareg törzseket bízta meg az arany őrzésével. Ám ez is csak egy feltételezés a sok közül. Nem kizárt ugyanis, hogy sosem derül fény az aranyrögök titkára.

Aszad árulása segített?

Bassár el-Aszad szíriai elnöknek köszönhetően jutottak tavaly Kadhafi nyomára - állította tegnapi cikkében a Daily Telegraph. A lap szerint a forradalmi vezetőnek a francia titkosszolgálat emberei állítottak csapdát, miután megtudták műholdas mobiltelefonjának számát. A brit lap egy líbiai illetékesre hivatkozva azt közölte, hogy a számot Aszad elnök árulta el, csak azért, hogy saját rezsimjét mentse. Azt remélte ugyanis, hogy a fontos információ közlésével Franciaország enyhít az országa elleni embargón. Akkor még nem sejthette, hogy a szíriai lázadás később az egész országra átterjed.

Forrás: Népszava Online, 2010. 10. 02. 05:48