Conclude Daily Gold

Megtaláltuk a ciprusi betétmészárlás, finomabban a szigetország 10 milliárd eurós uniós megsegítésének alapjául szolgáló tanulmányt. A Boston Consulting Group szerzőpárosa, David Rhodes és Daniel Stelter 2011. szeptemberi, „Vissza Mezopotámiához?”című tanulmányában vetette fel, milyen módszerrel lehetne a súlyosan eladósodott országok adósságállományát levinni egy fenntartható szintre.

Ez a szerzőpáros szerint a GDP maximum 180 százaléka, amelyet egyenlő, 60-60-60 százalékos arányban kellene megosztani az állami, a vállalati és a magánszektor között. Az adatok mellbevágóak: világszerte összesen 20 ezermilliárd eurós adósságot kellene leírni. Ebből 10775 milliárdnyit az Egyesült Államokban, 7354 milliárdnyit az eurózónában és 1500 milliárdnyit az Egyesült Királyságban! A 180 százalékos GDP-arányos államadósság eléréséhez az eurózónán belül a legtöbb, 1691 milliárd eurós adósságtól Franciaországnak kellene megszabadulnia, míg Spanyolországnak 1324 milliárdostól, Olaszországnak 1247 milliárdostól, Németországnak pedig 828 milliárdostól.

Ha viszont azt nézzük, hogy az egyes szektoroknak mennyivel kellene csökkenteniük adósságukat a 60-60-60 százalékos egyenlő teherviselési arány eléréséhez, akkor a leginkább Írország polgárai félhetnek: nekik az összes megtakarításaikat be kellene dobniuk a közösbe, s még így sem menne le teljesen a magánszektor adóssága a GDP 60 százalékára.  De a görög magánszemélyeknek megtakarításaik 85, a spanyoloknak 74, a portugáloknak 72 százalékának kellene búcsút inteniük. Méghozzá a Boston Consulting Group szerzőpárosának javaslata szerint – s most jön a kísérteties hasonlóság – a százezer euró feletti betétekre kivetett egyszeri adóval. Rhodes és Stelter számításai szerint a 60 százalékos GDP-arányos magánadósság-szint beállításához az angol, a skót, a walesi és az észak-ír bankbetétekre 38,2, az amerikaiakra 22,2, a németekre 17,8 százalék adót kellene kivetni.

Magyarország teljes bruttó adóssága a GDP arányában 2011 végén jóval 180 százalék alatt volt, 132,1 százalék, ebből viszont az államháztartásé 81,4 százalék. Vagyis csak az államháztartás GDP-arányos hiánya volt magasabb a 60 százalékos zsinórmértéknél. Az államháztartás bruttó GDP-arányos hiánya az Államadósság-kezelő Központ Zrt. tájékoztatása szerint 2012 végére 79 százalékra csökkent, miközben a GDP 2012-ben folyó áron 28 276 milliárd forintot tett ki (a Magyar Nemzeti Bank még nem tette közzé Magyarország bruttó adósságának 2012. évi megoszlását). Az államháztartásnak tehát a 60 százalékos GDP-arányos hiányszint eléréséhez 5372 milliárd forintra lenne szüksége. A lakossági bankbetét-állomány január végén soha nem látott mértékre, 7700 milliárd forintra nőtt. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha az államháztartás a magánbetétek lenyúlásából teremtené elő a 60 százalékos adósságrátája beállításához szükséges összeget, ezzel ugyanis a magánbetétek közel 70 százaléka elveszne! Eloszlathatja az ezzel kapcsolatos félelmeket, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján a ciprusi bankok mérlegfőösszege a GDP 7-szeresére, 142 milliárd euróra rúg, míg Magyarországon 110 százalék.

S hogy miért Mezopotámia lett a minta? Az ókori állam újonnan trónra lépett uralkodójának joga volt egyszerűen eltöröltetni az agyagtáblákon vezetett adósságokat. Ha a Boston Consulting Group szerzőpárosának modelljén alapuló ciprusi adósságcsökkentési megoldás uralkodóvá válik, akkor az elektronikus jelek formájában vezetett pénz nem lesz több a letörölhető agyagtábláknál. Ez ellen csak egy módon lehet védekezni: a megtakarításokat nem pénzbe kell menekíteni, hanem például aranyba.

Forrás: Boston Consulting Group, Eurostat, Federal Reserve, Thomson Reuters Datastream, Erste Bank, Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztikai Hivatal, Conclude Zrt.