Oroszország már ma is a világ második legnagyobb aranyvásárlója és a harmadik számú -termelője, de még ennél is előrébb léphet, ha Moszkva felkarolja az aranybefektetéseket sújtó – a világon páratlan mértékű – 18 százalékos ÁFA eltörlésére irányuló törekvéseket. Ez a lényege a World Gold Council (WGC) a Gold Investor című kiadványának szeptemberi számában.

Az orosz központi bank, a Central Bank of Russian Federation 2016-ban 201 tonna aranyat vásárolt, lényegesen többet, mint bármelyik másik nemzeti bank.  Az e tekintetben második kínai jegybank, a People’s Bank of China például „csak” 80 tonnával gyarapította készleteit, míg a harmadik kazah nemzeti bank, a National Bank of Kazakhstan 36 tonnával.

Persze az orosz jegybanki vételek mértéke korántsem meglepő, az pontosan beleillik az immár tíz éve tartó tendenciába. Eszerint az orosz jegybank az utóbbi évtizedben több mint 1250 tonnányi sárga nemesfémet vásárolt, aminek eredményeként aranytartalékai immár mintegy 1700 tonnára rúghatnak – ez országos összevetésben a hatodik legnagyobb mennyiség. 

Az „orosz medve” régóta vonzódik a sárga nemesfémhez, de ez csak az utóbbi évtizedben tükröződött a számokban is. Ma már az orosz nemzeti vagyon 17 százaléka aranyból áll. Mi ennek az oka? „Mi mindig is azt az elvet követtük, hogy a tartalékokat diverzifikálni kell. Ebből kiindulva tartunk aranyat a tartalékaink között” – jelentette ki Elvira Nabiullina, a Bank of Russia kormányzója. “A sárga nemesfém ugyanis megfelelő menedék a jogi és a politikai kockázatokkal szemben” – erősítette meg a gyakorlatban már oly sokszor igazolódott közgazdasági tételt a kormányzó első helyettese, Dimitrij Tyulin.

„Hosszabb távon az arany kétségtelenül az egyik leghatékonyabb befektetési eszköz” – említett egy ugyancsak bizonyított másik tényt az orosz pénzügyminisztériumhoz tartozó Gokhran állami intézet.  A világ intézményi és a magánbefektetőinek jelentős mennyiségű aranyvásárlásai is tükrözik, mennyire vonzó az arany. A sárga nemesfém ára az ötszörösére nőtt az elmúlt 15 évben, mely időszak alatt természetesen voltak olyan rövid távú periódusok, amikor a jegyzése ingadozott.

A globális aranypiac változásaira Oroszország is reagál, akként, hogy amikor a piaci feltételek kedvezőek, feltölti a tartalékait.

Oroszország azonban nem csak sok aranyat vásárol, hanem bányászik is. Termelése 1995 óta csaknem megduplázódott és ma már – Kína és Ausztrália mögött – a harmadik legnagyobb aranytermelője. Csak az elmúlt tíz évben több mint 2000 tonna sárga nemesfémet hozott a felszínre. Ebből az idén több mint 300 tonnát, éves kitermelése azonban 2030-ra már a 400 tonnát is elérheti – prognosztizálja Szergej Kasuba, az orosz aranytermelők szövetségének elnöke. A bányászat növekedését számos tényező hajtja. Alapvetően az állami tulajdonú aranybánya-vállalatok privatizációja és a kisebb termelők konszolidációja – ezek együttesen lehetővé teszik az orosz bányacégeknek, hogy a világpiacon labdába rúgjanak. Az orosz aranytermelők szövetségének adatai szerint az öt legnagyobb orosz aranybánya-cég – a Polyus, a Polymetall, a Kinros, a Petropavlovsk és a Nordgold – ma már évente összesen több mint 120 tonna aranyat bányászik, ami Oroszország teljes termelésének a fele.

 A nyolc oroszországi aranyfinomító közül pedig hét szerepel a London Bullion Market Association (LBMA) által vezetett Good Delivery listán, amelyre a szabványnak megfelelő rudakat gyártó cégek kerülnek – ennél több társasággal csak Japán és Kína képviselteti magát. Ám a kapacitások messze meghaladják az éves termelés szintjét. Csak egy példa: a legnagyobb orosz finomító, a Krastsvetmet tavaly mintegy 170 tonna aranyat munkált meg, miközben éves finomítói kapacitása nagyjából 250 tonnára rúg. 

  Mindezek ellenére a magáncélú befektetési arany vásárlás még mindig rendkívül alacsony: mindössze 4 tonna arany származott 2016-ban privát cégektől.  Ugyanez a szám Kínában 285 tonna, Németországban 105 tonna, míg az Egyesült Államokban 93 tonna. Az alacsony oroszországi arány oka a befektetőket diszkrimináló adórendszer. Kizárólag a kormány, a Bank of Russia és a kereskedelmi bankok vásárolhatnak ugyanis sárga nemesfémet ÁFA-mentesen, ezzel szemben a magánszemélyek és az intézményi befektetők aranyrúd-vételeit 18 százalékos ÁFA terheli – ez globális összevetésben a legmagasabb adóteher. 

Nem csoda, hogy az iparági szereplők az ÁFA eltörlését szorgalmazzák, mondván, e könnyítés az oroszországi aranyipar olyan mértékű növekedését idézné elő, amiből a kelet-európai birodalom gazdasága is profitálhat. Anatolij Akszakov, az orosz parlament (a Duma) pénzpiaci bizottságának elnöke idén júliusban egy parlamenti kerekasztal-beszélgetésen vetette fel az aranyrudak magáncélú vásárlásaira kivetett ÁFA eltörlését. Amihez sokan csatlakoztak. Többek között Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes, valamint az aranytermelők szövetsége, a Krastsvetmet, a moszkvai tőzsde, a World Gold Council és a vezető orosz bankok – a Lanta Bank és a Sberbank – képviselői. Az aranytermelők szövetségének szakértője, Marina Tseplyaeva kijelentette: „Az ÁFA eltörlése jelentősen megnövelné az oroszok aranybefektetési hajlandóságát, aminek hatására növekedne a fizikai arany iránti kereslet”.  Ráadásul elemzők szerint az ÁFA eltörése miatt a magánszemélyek hosszabb távon mintegy 50 tonnát vásárolhatnak a sárga nemesfémből, amiből ugyancsak az egész gazdaság profitálhat.

Az adótörvény módosítására az orosz kormánynak kell javaslatot tennie és sokan abban reménykednek, hogy ez meg is történik.

Ma Oroszország a globális aranypiac prominens szereplője, mind a kínálati, mind a keresleti oldalon. A világ harmadik legnagyobb termelőjeként 200 éves aranybányászati múlttal rendelkezik, és a sárga nemesfém legjelentősebb hivatalos vásárlója. A WGC szakérői szerint a belföldi aranybefektetési piac megnyitása sokat lendíthet az orosz aranyiparon, valamint az ország globális aranyszíntéren lévő pozícióján.

A legnagyobb aranytartalékkal rendelkező 10 jegybank (2017. szeptemberben) 

 Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.