(WGC) Megjelent a nemzetközi arany termék tanács 2010 második félévére vonatkozó prognózisa. Mint megszokhattuk a jelentés nem annyira a várható árfolyamokkal, hanem a piaci trendek felvázolásával és statisztikák közlésével foglalkozik.
Mindenesetre a jelentésből kiszűrhető, hogy a WGC-n belül is az arany árának tartós és folyamatos emelkedését várják, melynek okai az alábbiak:
az év hátralévő részében várhatóan jelentősen meg fog nőni az ékszer arany iránti kereslet az indiai és kínai fogyasztók részéről.
Európában további jelentős lakossági kereslet várható a befektetési arany iránt.
Hosszabb távon India és Kína tovább kívánja növelni az arany arányát az állami tartalékokon belül. A Kínai Nemzeti Bank tovább fogja népszerűsíteni a befektetési aranyat a kínai lakosság körében.
az elektronikai ipar arany felhasználása vissza fog térni a válság előtti szintekre.
A Conclude szerződést
kötött a Das Safe osztrák széfszolgáltatóval.
A Conclude-Das Safe szerződés
értelmében a Conclude a Das Safe trezorján belül kiszolgálhatja
ügyfeleit, azaz a Conclude számára megnyílt a lehetőség, hogy nagyobb
ügyfeleit Bécs belvárosában a lehető legbiztonságosabb körülmények
között szolgálja ki. A Conclude ügyfelei mind anonym, mind névreszóló
széfeket bérelhetnek a széfszolgáltatótól igen kedvező díjak és teljes
biztosítás mellett. A biztosítást a tárolt érték szerint skálázni lehet,
amely rugalmas díjszabást tesz lehetővé. Amennyiben a Conclude
ügyfelei el kívánják adni a Das Safe-ben tárolt befektetési aranyukat,
úgy az ügyfelek az áru mozgatása nélkül értékesíteni tudják az aranyat a
Conclude segítségével euróban vagy forintban.
A trezor terem az
Osztrák Parlament mellett az Auerspergstrasse 1. szám alatt található. A
szolgáltatás egyenlőre 100.000 euró, vagy annak megfelelő forint összeg
feletti adás-vétel esetén vehető igénybe, a részletekről érdeklődjön
kollégánknál a +36-20-257-2442-es telefonszámon.
Tekintse meg az
alábbi videót (kattintson ide vagy a
képre) a széfszolgáltatásról:
(Conclude) Megérkeztek a 2010-es Pandák, és megállapíthatjuk, hogy a kínaiak ismét kitettek magukért. Az érme előlapján hempergőző pandakölykök, míg a hátsó oldalon a pekingi Ég Temploma látható.
A
Panda befektetési arany érme mintegy 28 éve indult világhódító útjára.
Akik „élőben“ meglátják általában azonnal beleszeretnek. A China Gold Corporation
nagyon ügyes marketing fogással minden évben variálja a kibocsátott
sorozat képét, és a darabszámot is korlátozza, így 4-5% numizmatikai
felárat érnek el a színarany áron felül. Egyre többen ékszernek is
hordják. A nagyobb érméket nyakláncon medálként, míg a kisebbeket
fülbevaló díszként viselik. A 2010-es Panda 1 unciás sorozatából a várható darabszám 160.000 darab. Súly: 31,103 átmérő: 32,05 mm,
vastagság: 2,7 mm, tisztaság: 99,9%. Az érmék
kibocsátója a Kínai Nemzeti Bank. Az 5 unciás érméből valószínűleg ismét csak 1000
darabot dobnak majd a piacra, míg a kilós Pandáért megint "sorban kell állni".
A 2009-es Pandákat már csak jóval a korábbi árak fölött tudnánk beszerezni, ezért webáruházunkból kivezettük, de továbbra is veszünk-adunk 2009-es Pandákat, csak sajnos a kínálat esetleges, ezért kérjük érdeklődjenek telefonon.
(Conclude) Sok találgatás jelenik meg mostanában, hogy Kína megveszi-e az IMF által eladni kívánt 191 tonna aranyat. Ugyanakkor a kínai belső aranypiacról alig jutunk információhoz, pedig az ott zajló események hosszabb távon befolyásolhatják az aranykeresletet és kínálatot. Pontos adatokhoz jutni igen nehéz, viszont a trendek felvázolhatóak. A közzétett adatok szerint Kína 2400 milliárd dolláros devizatartalékából 1054 tonna az arany, ez 1100-as dollár/uncia ár mellett mintegy 38 milliárd dollár, azaz a devizatartaléknak mindössze 1,6%-a van aranyban. Az USA aranytartaléka 8133 tonna. Nem tudhatjuk mi jár a kínai vezetők fejében, de nagy valószínűséggel hosszabb távon ebben is szeretnék túlszárnyalni az USA-t. Ha feltételezzük, hogy 10.000 tonna az elérni kívánt cél 10 év alatt, akkor a majdani devizatartalékhoz képest (ez legyen mondjuk 3000 milliárd dollár) a jelenlegi árfolyamszinteket befixálva elérhető a 10%-os arany arány a devizatartalékon belül. A 10%-os arány lélektaninak is nevezhető, mert a fejlett országokban jellemzően e körüli szint alakult ki (az USA ebben is kivétel, mert ott 70% körüli a devizatartalékon belül az arany, de hát könnyű nekik, mert tudnak dollárt nyomtatni). A hiányzó 9000 tonna elképzelhetetlenül hatalmas mennyiség, a világ 4 éves teljes aranytermelésével közel azonos. Ha ezt a szabad piacon akarnák megvenni, akkor ezzel teljesen felborítanák az aranypiacot a mai ár duplájára, triplájára hajtva az árakat, azaz a kívánt felhalmozási szint nem lenne elérhető. Ezért Kína a szabadpiacon csak „csipeget“, azaz ha 1000-1100 dollár körüli árak vannak akkor vásárol. Ezek nem adatok, hanem csak piaci pletykák, és persze várhatunk az utólagos bejelentésekre. Annyira passzív lenne Kína az aranypiacon, mint ahogy a külvilág felé mutatni igyekszik? Korántsem. A jüan világ devizává válásához szükséges aranytartalékszint eléréséhez több út is kínálkozik: Tulajdonrész szerzés bányatársaságokban és koncessziós jogok vétele. Ausztrália, Afrika és valószínűleg a legkézenfekvőbb az alig feltárt, de lelőhelyekben nagyon gazdag Mongólia és Kazakisztán mint célpont.
A kínai aranybányászat fejlesztése. Egy évtizede először ausztrál és kanadai társaságok bevonásával igyekeztek korszerűsíteni a termelést. Később a technológia átvétele után a külföldi tőkebefektetést többé már nem preferálták. A több ezer kis bányatársaság fúziója/felvásárlása folyamatos, ma már „csak“ pár száz bányatársaság van. A 2009-es kitermelés közel 50%-át a top tíz bányatársaság adta. Az utóbbi néhány évben a Londoni „Good Delivery“ Gold listára 5 új kínai bányatársaság is felkerült. A kínai „Aranyváros“ (Zhaojuan City) környékén működő Shandong Zhaojin Gold & Silver Refinery Co Ltd. egymaga évi 35 tonna körüli mennyiséget hoz felszínre. Az aranyat igyekeznek helyben feldolgozni, fejlesztik az ékszeripart valamint „aranyturizmus“ üzletágat is létrehoztak. Az említett társaság alapítója a Shanghai arany tőzsdének is. Ma már Kína a világ legnagyobb arany termelője, éves 330 tonna
körüli kitermeléssel.
A lakosság aranyfelhalmozásának elősegítése és az aranykereskedelem fejlesztése. A tavalyi évtől kezdve állami szinten (tv főműsoridőben) biztatják a lakosságot fizikai arany és ezüst befektetésre. Többezer bankfiókban, üzletben lehet kapni 5 grammos kiszereléstől 1 kilós rudakig befektetési aranyat. A kilós rúd felára a színarany árhoz képest mindössze 2,7-3%. A nemrég alapított Shanghai aranytőzsdén a fizikai arany forgalom már eléri a napi 2,5 milliárd jüant, amely 6500 kiló aranynak felel meg. A tőzsde országszerte 43 nemesfém raktárat hozott létre, ahonnan a környékbeli kereskedőket ki tudják szolgálni. Az 1910 óta aranykereskedelmi központnak számító Hong Kongban a tőzsdének nemesfém kereskedelmi szekciója van, melynek fizikai piacán tael és kiló kiszerelésű aranyrudakkal kereskednek.
A Hongkongi Határidős Tőzsdén újra bevezették az arany határidős kontraktust ill. nagy sikert aratott a SPDR Gold ETF értéktőzsdei bevezetése is. Tavaly szeptemberben indították be a nemesfém letéti központot, ahol 300 tonna aranyat fognak tárolni, elsősorban az arany ETF fedezetéül.
A World Gold Council múlthavi jelentése szerint 2009-ben Kínában már 462 tonna volt az arany felhasználás. Ezen belül a fizikai arany befektetés 17%-kal emelkedett 2009-ben, és az éves kimutatott fizikai arany befektetés 90 tonna körül volt. Azt hisszük nem járunk messze az igazságtól, hogy a valós szám ennél lényegesen magasabb lehetett (akár a közzétett szám többszöröse is).
Az éves aranyfelhasználás Kínában 2009-ben a WGC jelentése szerint és az arany ára jüanban kifejezve (renminbi/uncia).
Az arany teljesítménye dollárban és jüanban (2005-2010)
A charton látható, hogy a jüan folyamatos felértékelése miatt, az arany a jüanhoz képest 45%-kal kevesebbet hozott, mint a dollárhoz képest.
Annak ellenére, hogy a jüan erősen alulértékelt, (az IMF számításai szerint közel 60%-kal) a lakosság tavaly ősztől kezdve buzgó aranyvásárlásba kezdett. Hogy ez volumenében mit jelent, azt csak találgatni lehet de a potenciális felvevő piac óriási. Az egyszerű számtan szerint ha a lakosság 1%-a engedheti meg magának, hogy évente 100 gramm aranyat vegyen, ez 13 millió ember esetében évente 1350 tonnát jelent. Ettől persze még messze vagyunk, a GFMS jelenleg évi 90 tonna befektetési célú aranyfelhasználást mutat ki, de szerintünk a „szürke“ befektetés ennél lényegesen magasabb lehet. A trend nyilvánvaló. Nincs tehát szüksége Kínának arra, hogy túl magas áron kapkodjon az IMF 191 tonnája után. Hiszen a bányák termelnek, a lakosság vásárol és a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül előbb-utóbb úgyis a kínai jegybank, a kínai tőzsdék és a nagy bankok trezorjaiban landol a készlet jelentős része. Ha pedig egyszer majd a hatóság vissza akarja tartani Kínában az aranyat, legfeljebb kiviteli vámot rendelnek el. Végezetül érdemes megnézni ezt a kis videót, amit a hongkongi nemesfém letéti központ egyik tulajdonosával készítettek: az utolsó mondat külön figyelmet érdemel: „Tudja, a kínaiak szeretik az aranyat…“
Végre megjöttek a kínai színarany Pandák!. A Conclude
megkezdte a rendkívül népszerű kínai befektetési aranyérme
forgalmazását.
A
Panda befektetési arany érme mintegy 27 éve indult világhódító útjára.
Akik „élőben“ meglátják általában azonnal beleszeretnek. A China Gold Corporation
nagyon ügyes marketing fogással minden évben variálja a kibocsátott
sorozat képet, és a darabszámot is korlátozza, így 4-5% numizmatikai
felárat érnek el a színarany áron felül. Egyre többen ékszernek is
hordják. A nagyobb érméket nyakláncon medálként, míg a kisebbeket
fülbevaló díszként viselik. A 2009-es Panda 1 unciás sorozatából
160.000 darabot bocsátottak ki. Súly: 31,103 átmérő: 32,05 mm,
vastagság: 2,7 mm, tisztaság: 99,9%. Az érmék
kibocsátója a Kínai Nemzeti Bank. Az 5 unciás érméből mindössze 1000
darabot dobtak piacra, és máris igen magas, közel 50%-os numizmatikai
felárral forognak. Az érmék elülső oldalán bambuszrügyet falatozó
pandakölykök, míg a hátsó oldalon a pekingi Ég Temploma látható.
(Conclude) Az Osztrák Pénzverde a Wiener Philharmoniker befektetési arany érme első forgalomba kerülésének 20 éves évfordulója alkalmából 20 unciás színarany érmét bocsát ki. A Bécsi Filharmonikusok érme, amelyet röviden csak Phil-nek szoktak becézni a világ egyik legnépszerűbb befektetési arany érméje. Ismertsége és népszerűsége egyre növekvő. A Conclude véleménye szerint azáltal, hogy ebből az érméből most egy korlátos darabszámú (3*2009 db) sorozatot bocsátanak ki, melynek mérete már komolyabb befektetésre alkalmas, egy nagyszerű lehetőséggel ajándékozzák meg a befektetőket. Természetesen ez az érme is a befektetési arany kategóriába esik, így Áfa mentes. A termék várhatóan igen jelentős mértékben fog a bennefoglalt színarany ár fölé emelkedni. Jelenleg ezt tartjuk befektetés szempontjából a legjobb kockázat/hozam arányú befektetési arany üzletnek.
A termék korlátos volta miatt már most is csak előjegyzéssel és csak néhány példány mennyiségben lehet hozzájutni. A Conclude a kibocsátóval szerződésben áll, és befoglalt több példányt. A jelentős érdeklődésre való tekintettel az ajánlat várhatóan hamarosan lezárul. Az érme a Conclude webáruházán keresztül előjegyezhető.
A gyönyörű érme a gusztusos díszdobozban ajándéknak is nagyszerű.... További fotókat tekinthet meg a termék galériájában.
A felvételen a legnagyobb forgalomban lévő rúdméretet a 400 unciásat láthatjuk, melynek súlya kb. 12,5 kg. A rudakat egyenként kell lemérni, mert mindnek más és más a súlya. Ezek az un. "London Good Delivery"-re alkalmas rudak. Ezek a legszűkebb árréssel forgalmazott aranyrudak. zene: Kövi Szabolcs: Tündértánc
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!
A világ aranykészlete: A világ felszíni aranykészlete a történelem során kitermelt összes aranyat magában foglalja. Súlya mintegy 167 000 tonna, kb. 5,2 milliárd uncia. ( 1 uncia 31,103 gramm ). Ha mindet egybeolvasztanánk, elférne egy 18x18x18 méteres kockában. Értéke közel 4500 milliárd dollár értéket képvisel (2009 február). Ha ezt összehasonlítjuk az éves kitermelési adatokkal, akkor kiszámolhatjuk, hogy a mai modern eszközökkel is 64 évre volna szükség a felszíni aranykészlet megduplázásához. Bár az aranymosás és bányászat többezer év óta zajlik, mégis a világ teljes felszínre hozott készletének 75%-át az utóbbi száz évben bányászták ki. A felszíni készlet fele ékszerben van, a többi a központi bankok és magánbefektetők trezorjaiban valamint ipari aranyban áll.
Aranytartalékok: A hivatalos aranykészletek java része a nagy jegybankok és az IMF tulajdonában van. A tőzsdei ETF-ek és más befektetési termékek mögé felhalmozott arany készlet egyre nagyobb részesedést jelent az aranytartalékból. A teljes tartalék mintegy 28ezer tonna volt 2008-ban. Ez a valaha kibányászott arany mintegy 17%-át jelenti. Az Usa dollár és az Euró után az arany számít a harmadik legnagyobb pénzügyi tartalékképző eszköznek. A hivatalos tartalékok megoszlásáról lsd. ábra
Arany termelés: az arany éves kitermelését 2500 tonnára (80 millió uncia) becsülik, mely 2008-as árakon kb. 70 milliárd dollár értéket képvisel. A középkorban (Amerika meghódításáig) a Magyar Királyság számított Európa legnagyobb aranykitermelőjének. Mátyás király korában az éves kitermelést 5000 kg-ra becsülték (évi 0,16 millió uncia). A teljes akkori világ kitermelését lehetetlen megbecsülni, de valószínű, hogy 1 millió uncia (31 tonna) alatt volt évente.
Arany kereslet, kínálat, felhasználás: Az arany keresletére az ékszeripar van a legnagyobb hatással. A teljes felhasználás közel 60%-a érkezik innen. Ebből a szempontból India számít a legnagyobb szereplőnek, amelynek oka az indiai esküvői szokásokban keresendő.
Mivel az indiai esküvők java része a száraz évszakra esik, ezért az év végi időszakban jellemzően emelkedik az arany iránti kereslet. 2008-ban a világ aranykeresletének emelkedésében igen jelentős hatása volt az aranyba befektető és felhalmozó ETF alapoknak és más befektetési alapoknak is. Az arany kereslete meghaladja a bányászati kapacitást. A különbséget a jegybanki tartalékok eladása ill. az ipari hulladékból kinyert és a használt ékszerek visszaolvasztásából származó arany fedezi.
Korábban a legnagyobb aranybányák Dél Afrikában voltak, viszont a közelmúltban változott a sorrend. 2009 eleji adat szerint Kína vezet a bányászati kapacitásban (évi 10 millió uncia), és csak második Dél Afrika (9,5 mió unc.), jelentős termelők még: Ausztrália (9,3 mió unc.), USA (8,5 mió unc.), Peru (6 mió unc.), Oroszország (6 mió unc.), Indonézia (5,2 mió unc.), Kanada (3,6 mió unc.).
Arany befektetési formák:
Fizikai aranyrudak, érmék: a nagybani piac szereplői használják a „London Good Delivery“ rudat, melybe 400 uncia színaranyat öntenek, súlya 12,441 kg . Tehetősebb magánbefektetők körében népszerű az 1 kg-os öntött rúd, amely mobiltelefon méretű. A 100 grammos és unciás színarany lapkák már a lakosság jelentős része számára elérhető árban vannak. A színarany befektetési érmék (bullion coin) pedig a kisbefektetők számára is ideális befektetési méretet kínálnak. A különböző fizikai aranyformák egymásba konvertálhatóak, de nem mindegy, hogy milyen finomítói jelű rúddal ill. bizonylattal rendelkezik a befektető. A „Good Delivery List“-en lévő finomítók rúdjain kisebb az átváltási diszkont, mint azokon a finomítói rudakon, melyek nincsenek rajta ezen a listán. Másik figyelembe veendő szempont a rúd vagy lapka mérete. Minél kisebb a rúd (lapka), annál szélesebb az átváltási marzs. Az arany befektetési érmék, a bennük lévő színarany áron felül még némi felárat is tartalmazhatnak (5-10%), mely a verési költséggel és a numizmatikai értékkel függ össze. Arany emlékérmék, régi aranypénzek: ez inkább csak a numizmatikában is járatos befektetőknek javasolt befektetés, mert a számított aranyértéken felül igen jelentős felárat is tartalmazhat az érme, amelynek realitását csak nagy tapasztalattal rendelkező szakértő tud helyesen megbecsülni. Ékszer: az aranyékszerek csak másodsorban tekinthetők befektetésnek, hiszen a másodpiacon legtöbbször csak nagy diszkonttal értékesíthetőek.
Certifikátok: a fizikai aranyról kiállított értékpapírok, melyeket vagy a másodpiacon vagy a tőzsdén forgatnak.
Nemesfém számlák: néhány bank és finomító cég szolgáltatásként „arany számla“ vezetést is kínál, amely hasonlóan működik, mint bármely deviza számla, viszont e mögött lehívható aranyfedezet van.
GoldMoney: jogvédett pénzügyi innováció, arannyal fedezett „aranydeviza“ melyre bankkártya is kibocsátható.
Bányatársaságok részvényei: az „aranybánya“ társaságok részvényeibe fektetés előnye lehet az osztalékfizetés, hátránya viszont hogy a mögötte lévő aranyfedezet és gazdaságosan kitermelhető készlet bizonytalan. A növekvő politikai és környezeti kockázatot is be kell árazni
Befektetési alapok: széles a kínálat a diverzifikált nemesfém bányatársasági részvényektől a fizikai arannyal fedezett tőzsdére bevezetett ETF-ekig. Utóbbiak jelenleg a legnépszerűbbek.
Tőzsdei Derivatív arany termékek: határidős aranykontraktusokat és opciókat adhatunk-vehetünk tőzsdén is. Ez a szektor rendkívül gyorsan növekszik az utóbbi években. Előnye, hogy mind spekulációra, mind pozíció fedezésére kis tőkelekötéssel van lehetőség. Ezenkívűl vannak fizikai leszállítási lehetőséget kínáló kontraktusok is, melyeken keresztül a fizikai arany gyorsan készpénzzé tehető, vagy megfordítva: kedvező áron szerezhető be fizikai arany.
World Gold Council: A WGC-t 1987-ben alapították a világ vezető aranytermelő cégei, abból a célből hogy növeljék az arany iránti keresletet. A tagok főképp kanadai, usa-beli, délfrikai, és ausztráliai bányatársaságok. A WGC gyakran jelentet meg fontos elemzéseket a világ aranypiaci trendjeiről.
OTC aranypiac: az OTC aranypiac 24 órás kereskedésben zajlik telefonon és zárt elektronikus kereskedési rendszereken keresztül. London forgalma kimagasló, a teljes kereskedésből integy 35%, ezenkívül jelentős központ még New York, Zürich, Tokyo, Sydney és Hong Kong.
London Bullion market a London Bullion Market az arany és az ezüst nagykereskedelmi piaca. Az arany piacának legfőbb árképző helye. Az LMBA (London Bullion Market Association) tagjai között folyik a kereskedés, amelyet a Bank of England felügyel. A tagok többsége a nagy nemzetközi bankok és a nemesfém kereskedők, bányák és finomítók közűl kerül ki. 2009 januárjában 11 market-maker, 60 rendes tag és 54 társult tag volt. Az arany OTC piacok közűl a londoni a legjelentősebb. Az LBMA tagjai közűl öten naponta kétszer fixálják az arany árfolyamát. A Gold Fixing londoni idő szerint naponta délelőtt tízkor (GMT 10:00) és délután kettőkor (GMT 14:00) történik telefonon keresztül. A fixinget három devizában kötik meg (USD, EUR és GBP). Az arany forward kamatát (GOFO) is rögzítik. Az OTC aranypiacok közűl az londoni a legnagyobb forgalmú, közelítőleg naponta 20 millió uncia arany forog, mely kb. napi 18 milliárd dollár forgalmat jelent. Ezen a piacon átlagban 4 naponta megfordul a világ éves aranykitermelése. A világ teljes OTC aranyforgalmából London részesedése legalább 35%. http://www.lbma.org.uk/stats/currstat
Arany tőzsdék: bár még mindig az OTC piacokon folyik az aranykereskedés java része, 2008 folyamán a tőzsdei futures és opciós kereskedés volumene mintegy 80%-kal nőtt így a tőzsdék részesedése a teljes arany kereskedésből ma már megközelíti a 20-25%-ot. Az éves forgalom 2008-ra elérte a 6000 milliárd dollárt. Amely mintegy 10szerese a 6 évvel ezelőttinek. Ebből a New Yorki tőzsde részesedése 70-80%, Tokiónak 10-20%, míg az indiai MCX-nek 4-5% jut. Az Isztambuli, Shanghaji, Dubai árutőzsdéken is lehet aranyra kötni. A tőzsdén kereskedett arany kontraktusoknak csak igen kis része kerül fizikailag is leszállításra.
Az aranykereskedelem legnagyobb forgalmú tőzsdéi:
-NYMEX (New York Mercantile Exchange) -COMEX -Zürich -TOCOM (Tokyo Commodity Exchange) -MCX India
ETF-ek, certifikátok: A tőzsdén kereskedett alapok (ETF) közűl 2003-ban indultak az első nemesfémekbe (arany, ezüst) fektető alapok. Az értékpapírosított aranykereskedésből legalább 70% az ETF-ekben zajlik. Népszerűek még a tőzsdén kereskedett certifikátok is. Az ETF piacnak igen jelentős visszahatása van a fizikai aranypiacra is. Az ETF-ek mögé felhalmozott aranykészlet már a nagy jegybankok és az IMF aranykészletét közelíti.
Aranypiac vs. részvénypiac: A világ tőzsdére bevezetett részvényállománya (legalábbis jelenleg 2009 tavaszán) jóval nagyobb értéket képvisel, mint a világ kibányászott aranykészlete, mégis az arany forgalma össszemérhető a teljes részvényforgalommal, amelynek az az oka, hogy arányaiban az aranyban jóval nagyobb a forgalom.