Amilyen rossz volt a tavalyi év az arany szempontjából, olyan jó lesz az új év – állítja Dennis Gartman, a CNBC sztárkommentátora, az Amerika-szerte tekintélynek örvendő befektető, portfóliókezelő.

A nekünk adott friss interjúban óva int a túlzott derűlátástól a nyersolaj piacát tekintve. A dollár kapcsán további erősödést, az amerikai gazdaság teljesítményét tekintve viszont stagnálást vár, Európa pedig szerinte recesszióba fulladhat. A legtöbb tőkepiaci fejlemény a frissen megmutatkozó geopolitikai kihívásoktól és az azokra adott válaszoktól függ – legalábbis a www.gartmanletters.com című pénzügyi-gazdasági portál alapító-tulajdonosa szerint.

Zentai Péter: Mit üzen Önnek az új év első kereskedési napja? Feltételezhető, hogy ilyen lesz az egész év: tendenciaszerűen eső árfolyamok a világ tőzsdéin?

Dennis Gartman: A gyengeség, „betegeskedés” az év első munkanapján mindig is rossz ómennek bizonyult. A világ devizapiacaira ez nagyon jellemző korreláció, a globális részvénypiacokra kevésbé. Lélektanilag viszont mindenképpen aggodalomra okot adó szituáció rajzolódott ki most hétfőn. Az első nap fejleményei, a nagy esések, rá fogják nyomni bélyegüket a 2016-os esztendő tőkepiaci kereskedésére.

A kínaiak mondták ki tegnap: nagyobb a baj, mint amit a hivatalos Peking a világ felé közvetít?

Noha nem vagyok annak az iskolának a híve, amely szerint a kínai gazdaság pillanatok alatt képes összeomlani, mégis feltételezem, hogy az ottani gazdaság teljesítménye az idén jóval alatta marad a várakozásoknak: az eddig konszenzusszerűen várt 7 százalék helyett 4, legfeljebb 6 százalékos növekedésre van kilátás Kínában. Ez más nemzetgazdaságok növekedését és más piacok teljesítményét is erősen korlátozhatja.

Leginkább a nyersanyag- és olajpiacét?

A nyersanyagpiacokon még sok időnek kell eltelnie, hogy valós, megalapozott okunk legyen a derűlátásra. Hallatlan mennyiségben áll rendelkezésre nyersolaj – úgyhogy a következőt mondom: 4-6 dolláros hordónkénti elmozdulások, felívelések számítanak az idén a maximumnak. Félelmetes ellenállásba ütközik mind felfelé, mind lefelé. Arra fogadok, erről győzködöm az ügyfeleimet is, hogy még nagyon hosszú időn át 37 dollár körül lesz mind a Brent, mind a WTI olajfajták hordónkénti átlag ára, ehhez igazodóan történhetnek az év folyamán a 4-6 dolláros kilengések mindkét irányban.
Persze a fogyasztók ettől boldogak, meg azok a termelők is, akik a határidős piacon elérhető 44-46 dolláros árral is sokat keresnek.

Arany?

A tavalyi esztendő nagyon rosszul sikeredett az aranyár szempontjából. Az idei viszont – meggyőződésem szerint – sokkal jobb lesz. Még december elején – ahogy ezt akkor a CNBC-n elhangzott kommentáromban jeleztem – komoly arany pozíciók kiépítésébe kezdtem. Ezt folytatom. Akkor a következőt mondtam és ezt ezúttal is megerősítem: véget ért a négy és fél éves arany „medvepiac” és ránk köszönt nagyon hamar a „bika éve”, ha e nemesfém unciánkénti ára eléri az 1080 dollárt, akkor onnan szabad az út felfelé. Nos, hétfőn elértük ezt a határértéket…
Egyébként az európaiaknak különösen a figyelmükbe ajánlom az aranyat, mert meggyőződésem, hogy úgy fog emelkedni, hogy közben a dollár is sokat erősödik az euróval szemben.

Ehhez a Fed-nek azért jócskán kell emelnie az alapkamatot…

Úgy látom az adatok alapján, hogy Amerikában sem az infláció, sem a növekedés nem kap nagy lendületet. Ennél fogva a Fed idén talán kétszer, de lehet, hogy csak egy alkalommal fog kamatot emelni. A Fed leginkább arra fog koncentrálni, hogy az amerikai gazdaság elkerülje a recessziót. Európában azonban reális esélyt látok újabb recesszióra…

Geopolitikai okokra is visszavezethető az Európára vonatkozó borúlátása?

Igen, a geopolitika „mindent visz” az idén a tőkepiacokon. Árnyaltabban fogalmazva: olyan tényezők befolyásolják a piacok/piaci főszereplők viselkedését, mint az Iszlám Állam elleni harc fejleményei, az amerikai elnökválasztás és az Európában esedékes választások eredménye. Engem személy szerint – és vélhetőleg más befektetőket, portfóliókezelőket úgyszintén – aggaszt az oroszok növekvő haditengerészeti aktivitása, illetve Kína terjeszkedési szándéka is a Dél-kínai-tengeren. Nem kevésbé a szélsőjobb és a szélsőbal „reneszánsza” Európában, illetve hogy teret veszítenek az európai mérsékelt-közép erők. Egy komoly befektetőnek „álmatlanságot” okoz az is, hogy két, egymással folyamatosan farkas szemet néző ázsiai nukleáris hatalom, Pakisztán és India között – akár merő véletlenségből, például tévesen kiadott parancs következtében – totális háború robbanhat ki.

Kiemelt kép forrása: www.cnbc.com

Forrás: alapblog.hu