Címlap Hírek Indiai adóreform: július 1-jétől még magasabb adó terheli az aranyat, mégis nőhet a kereslet a WGC szerint

Hírlevél feliratkozás

Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

Indiai adóreform: július 1-jétől még magasabb adó terheli az aranyat, mégis nőhet a kereslet a WGC szerint
2017. június 09. péntek, 14:57
 
Conclude Daily Gold 
 
 
Radikálisan változik az adórendszer Indiában július 1-jén: az eddigi sok, államonként eltérő adókulcsot egyetlen, egyszerű, a népes ország egészére vonatkozó adónem, a termékek és szolgáltatások adója (angolul: Goods & Services Tax – GST) váltja fel. Bár eleinte nagy volt a félelem, egyelőre pozitívan reagál a piac: az india aranycégek tőzsdei árfolyama kilőtt, a World Gold Council pedig a piac megtisztulását követően az aranykereslet növekedését várja a világ második legnépesebb országában.
 
 
 
Míg a magánszemélyek adóterhelése nő, addig a vállalatokat érintő változások összességében kedveznek az aranyszektornak. A sárga nemesfém ellátási lánca átláthatóbb és hatékonyabb lehet, miközben az adóreform jelentősen ösztönözheti a gazdasági növekedést, ami az aranykeresletre is támogatóan hathat – állapítja meg a World Gold Council (WGC) a legfrissebb elemzésében.
 
 
Két fontos GST-összetevő hathat az aranyágazatra. Az első az aranytermékekre – például az ékszerekre – kivetett, a 10%-os importvámon felüli 3 százalékos adókulcs. Emellett bevezetnek egy 18 százalékos szolgáltatási adót, ami az arany ellátási láncban szolgáltatást nyújtó cégekre és magánszemélyekre vonatkozik. Azon cégek, akik házon belül állítják elő az aranyékszereket így árelőnybe kerülhetnek a gyártást kiszervezőkkel szemben. A két tétel alapján a WGC arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztók teljes adóterhelése 13,5-14 százalék között lehet.
 
Folyamatosan nőttek az arany terhei Indiában 
 
 

India mostani adórendszere meglehetősen bonyolult, mind a 29 államnak saját adókulcsai vannak, amelyek közül több a legmagasabb állami adókulcsokhoz közelít. A kettős adóztatás gyakori, ami csak felfelé nyomja az értékesítési árakat. Gyakori, hogy az egyes államok úgy kezelik a szomszédos indiai államokból érkező termékeket, mintha azok importból származnának, az oda szállítottakat pedig, mintha azokat exportálnák. Ezen határok eltörlését szolgálja a GST, ami ezáltal a gazdaság növekedését is serkentheti.
 
 
 
Az adórendszer átláthatóbbá válásától a WGC elemzői azt remélik, hogy az indiai fogyasztók jobb minőségű árukkal és fogyasztóbarátabb piaccal fognak találkozni.


A GST fő előnyének azt tartják, hogy az eddig államonként eltérő, roppant bonyolult adórendszert leváltó új adónem utáni terheket a cégek az EU-s HÉA rendszerhez hasonlóan leírhatják vagy visszaigényelhetik, amitől hosszú távon a fogyasztói árak mérséklődését várja a WGC. Igaz, egyesek amiatt aggódnak, hogy az új rendszerrel az érintett cégek csak a profitjukat hizlalják, azonban ennek gátat szabna a túlzott haszonhúzás ellen hozandó jogszabály, ami arra kényszeríti majd a cégeket, hogy a GST-visszaigénylésből származó nyereséget továbbadják a vevőiknek.

 
A várakozások szerint a vásárlók eltérően reagálhatnak a GST-re. A WGC 26 évre visszatekintő elemzése azt mutatja, hogy a magasabb adók hatására mérséklődik az aranykereslet, ugyanakkor az adóemelés hatására az indiai aranyipar képviselői is újragondolhatják a vevőkhöz fűződő nem túl korrekt viszonyukat.

 
Az erősen töredezett, kis cégek által uralt indiai aranyékszerpiacon ugyanis jelenleg bevett gyakorlat az "alulkarátozás" - azaz a vevő megtévesztése azáltal, hogy kevesebb aranyat tesznek az ékszerekbe a meghirdetettnél. A WGC elemzése utal arra, hogy bár a felmérések szerint Indiában a 22 karátos aranyékszerek a legelterjedtebbek, ehhez képest a valóság az, hogy a legtöbb ilyen ékszert ennél alacsonyabb aranytartalommal állítják elő csalárd módon.
 
 
A GST bevezetésétől azt remélik, hogy az ékszerkereskedelem jelentős része kerül a hivatalosan szabályozott területre a szürkezónából, ami megnehezítheti a kis cégeknek a fogyasztók megtévesztését.
 
 
A Bureau of Indian Standards rendeletei is abba az irányba terelik az iparágat, hogy csak fémjellel ellátott ékszereket lehessen értékesíteni. Ez további előrelépést jelent abba az irányba, hogy India aranypiaca szervezettebb és átláthatóbb legyen, ami a vevők számára is előnyösebb, lévén, hogy nőhet a bizalmuk az aranytermékekben, így a sárga nemesfém iránti keresletük is megélénkülhet.
 
Az új adónem az Indiában igen jelentős felvásárlási piacot is átrendezheti: az új szabályozás szerint az ékszerészeknek GST-t kell fizetniük - amit visszaigényelhetnek - a magánszemélyektől történő felvásárlás után, ami az adóhatóság reflektorfényébe helyezi az aranyeladókat. Az adófizetési kötelezettség azonban visszájára sülhet el akkor, ha az ékszerészek és a magánszemélyek inkább a törvényt megkerülve intézik el a felvásárlást, ezzel tovább növelve a szürkezónát. 
 
 
A WGC elemzése kitér a hatalmas indiai aranypiac töredezettségére: az ékszerkereskedők több mint 70%-a kisvállalkozás, és az aranyékszerek 95%-a kisüzemben kerül előállításra. Azonban az utóbbi években a nagyobb kereskedők és gyártók növelték a piaci részesedésüket, a GST bevezetése pedig még inkább felgyorsíthatja a piac konszolidációját.
 
 
Azok a cégek, amelyek most bizonyos tevékenységeket kihelyeznek, és emiatt 18 százalék GST-t kellene leróniuk, megfontolhatják, hogy e tevékenységeiket inkább házon belül oldják meg. Azok a kis ékszerészek pedig, akik eddig hasznot húztak abból, hogy nem fizettek adót, elveszíthetik a nagykereskedőkkel szembeni versenyelőnyüket.
 
 
Az aranyipar pozitívan reagált a 3 százalékos GST-kulcsra, mert a cégek tartottak attól, hogy az magasabb – 5 százalék vagy még annál is több – lehet. A magasabb adókulcs visszavethette volna a vevői keresletet és ami még ennél is fontosabb, hogy a  sok kis, független kereskedő mindent elkövetett volna azért, hogy elkerülje az adófizetést.

 
A 3 százalékos adó kezelhetőnek tűnik, amit a kis- és közepes kereskedők készséggel kifizethetnek. A nagy, szervezett kereskedők adóhatékonysága növekedhet, és könnyedén növelhetik tovább a piaci részesedésüket. Ez utóbbi feltételezés életképességét támaszthatja alá, hogy a tőzsdén jegyzett ékszerészcégek részvényei a GST-adókulcs bejelentését követő kereskedési napon átlagosan 6 százalék körüli mértékben drágultak, amivel felülteljesítők voltak.
 

 
Kilőtt az indiai ékszerészcégek tőzsdén jegyzett árfolyama 
 


De az aranyexport és az indiai gazdaság is növekedhet a GST hatására, azáltal, hogy a cégek GST-mentesen hozhatnának be termékeket külföldről vagy a belföldi tarifaövezetekből. 


Összességében a GST bevezetése radikális lépés India gazdasága szempontjából. Míg ez rövid távon kihívást jelent az aranyszektor számára, addig a WGC hisz abban, hogy az új adó révén a gazdaság növekedése gyorsulhat, az aranyipar átláthatóbb lehet, aminek hasznát a sárga nemesfémet vásárlók élvezhetik. Márpedig ez hosszabb távon hozzájárulhat az indiai aranykereslet növekedéséhez, ami a WGC számításai szerint 2017-ben 650-750 tonna között lehet, 2020-ban viszont már 850-950 tonna között.  

 
Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.