Az egy főre jutó aranytartalék hozzávetőlegesen 9,64 gramm/fő-re nőtt a korábbi 3,2 gramm/fő körüli mennyiségről. Kelet-Közép-Európában ezzel Magyarországon a legmagasabb az 1 főre jutó aranytartalék mennyisége.

 

Az MNB az aranyvásárlásról szóló közleményében kiemelte, hogy a globálisan megugró államadósságok és az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját.


A mostani beszerzés mellett szóltak a koronavírus járvány hatására megjelenő újfajta kockázatok is. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).

Az MNB szerint az arany hitel- és partnerkockázattól mentes eszközként minden gazdasági környezetben hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez, aminek köszönhetően továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett. 

 

  

Emlékezetes, hogy 2018. márciusában az MNB hazahozatta a magyar aranytartalékot, majd októberben megtízszerezte a rendszerváltás óta 3,1 tonnán álló aranytartalékot, amely eseményekről a Conclude több cikkben is beszámolt, például itt és itt.

Indokolt és hosszú távon sokszorosan megtérülő lépésnek tartjuk az MNB mostani aranyvásárlását.


Az MNB korábbi aranytartalék növelésével kapcsolatban elmondtuk, hogy hozzávetőleg 70 tonnás aranytartalékot tartanánk optimálisnak, ezt az MNB a mostani vásárlással felülteljesítette.


Ezzel a vásárlással a magyar aranytartalék devizatartalékokon belüli aránya elérte a World Gold Council által is ideálisnak tartott 10-20%-ot.