Conclude Daily Gold

Cliff Wachtel a SeekingAlpha népszerű bloggere szerint újabb EU bankválság közeleg. Az adósságban úszó eurózóna-tagállamok – Görögország, Olaszország, Írország, Portugália és Spanyolország – államkötvényeit vásárolják az EU bankjai, ahelyett, hogy a gazdaságot finanszíroznák, amivel deflációba sodorhatják az öreg kontinenst. Ráadásul félő, hogy így sem akadályozhatják meg az újabb bankválságot, aminek kezelésére a csak 2015-ban belépő új bankszanálási mechanizmus sem tűnik alkalmasnak.

Cliff Wachtel szerint egyre jobban látszódik, hogy az eurózóna bankjai a likviditás visszafogásával szép lassan megfojtják az EU-t. Mértéktelen államkötvény-vásárlásaik megakadályozzák a gazdasági növekedést, mivel forrásaikat nem a magáncégek finanszírozására fordítják, ami azért gond, mert azok teremtenek munkahelyeket, beruháznak, fizetnek adót. E tendencia alól csak Németország kivétel. E sajátos forrásallokációval a defláció veszélye is nő. Újabb uniós bankválsággal fenyeget, hogy Görögország, Olaszország, Írország, Portugália és Spanyolország államkötvényeinek aránya az uniós bankrendszer eszközein belül folyamatosan emelkedik. 

 Egyre kevesebb hitel, egyre több államkötvény az EU bankjainál

Az EU legfőbb baja a megengedhetetlen mértékűre duzzadt állami mentés. Minél több államkötvény kerül a piacra, annál nagyobb a kockázat. Az ugyanis a kötvények értékvesztéséhez vezet, aminek következtében az ilyen kötvényeket tulajdonló bankok eszközei és részvényárai esnek, miközben a hitelfelvételi költségeik emelkednek (ha egyáltalán még képesek kölcsönt felvenni), s a fizetőképességük megrendülhet. A pénzügyileg megroggyant uniós kormányoknak és bankoknak már most is túl sok eszközük van lekötve államkötvényekben.

Ha pedig beütne a krach, félő, hogy azt a karácsony előtt elfogadott egységes bankmentő szabályok alkalmazásával sem lehetne kezelni. Sőt Cliff Wachtel, a Market Research, New Media és Training for Caesartrade.com igazgatója egyenesen úgy véli, az új bankszanálási mechanizmussal az EU még instabilabb lesz, mint amilyen most. Pedig az illetékesek azt várják, az új módi majd elősegíti, hogy a bankok fizetésképtelensége ne rengesse meg a kormányok hitelminősítését vagy fizetőképességét, így szinten maradjon az államkötvényeik értéke is. Ez utóbbi számos uniós bank számára is létkérdés, mivel mérlegeikben az EU-államkötvények aránya túl magas ahhoz, hogy e pénzintézetek túléljék e kötvények jelentős leértékelődését. A mostani bankszanálási mechanizmussal a helyzet és a kockázat nem változott: minden egyes tagállamnak csak a saját – gyakran nem megfelelő – forrásai maradnak saját bankjai megmentésére. Az új rendszer nemcsak nem képes csökkenteni a problémák tovaterjedésének kockázatát, hanem valójában növeli azt azzal, hogy első helyen a bank betéteseinek, részvényeseinek és befektetőinek kell viselniük bankjuk veszteségeit. E megoldás a kormányok jó pontokat szerezhetnek a választóknál és az adófizetőknél, de óriási áron: nagyobb kockázatot tesznek a bankrendszerre. E szanálási alap ráadásul csak 2015-tól lesz elérhető (vagyis addig nincs forrás a problémák kezelésére), és túl kicsinek tűnik, hogy egy bankpánik esetén megnyugtassa a piacot.

A fő baj, hogy a források nem a gazdaságba mennek, hanem az államkötvényekbe. A magas hozamú állampapírok vételéhez az Európai Központi Bank (ECB) hosszú távú finanszírozási programja olcsó forrást biztosított, könnyű profitszerzési alkalmat teremtve a kötvényvásárlóknak. A mostani fejlemények csak erősítik e trendet. A küszöbön lévő EU-bank stressz tesztek arra kényszerítik a bankokat, hogy növeljék készpénzállományukat és csak a legkisebb kockázatú hiteligénylőket finanszírozzák. Az ECB is tudja, nincs az a bankmentés, ami megakadályozhatná a pánikot, ha a banki stressz tesztek negatív eredménnyel járnak. Márpedig újabb uniós likviditási problémák jelei olvashatók ki az ECB tavaly év végi jelentéséből, ami elismeri, a kötvénysterilizáció nem volt sikeres.

Az EU kereskedelmi hitelezése immár másfél éve csökken

Mindezek alapján az a következtetés adódik, hogy akinek erős az eurós kitettsége, annak ideje fedeznie az uniós pénz leértékelődésének kockázatát, vagy más eszközökbe – devizákba, illetve a fő menedékeszköz aranyba – tennie a pénzét.

Conclude komment: Ha nem is tudunk mindenben egyetérteni Cliff Wachtel gondolataival, azért a jelenlegi túl erős euró mellett jótékony hatású lehet, ha a médiában ismét felszínre kerül az európai banki portfóliók körüli vita, ami egyúttal tovább presszionálná a döntéshozókat a bankunió irányába.

A valós stabilizáló erővel bíró bankunió csak nagyon hosszú folyamat eredményeként fog megvalósulni.  Az OTP -ha nem szeretne kiesni az európai bankok élcsapatából- valószínűleg nem kerülheti el, hogy a frankfurti felügyelet alá tartozzon. 

Forrás: Cliff Wachtel, Conclude Zrt.

A fent említett részvények, kötvények, állampapírok a Conclude Bróker szolgáltatásaként megvásárolhatóak. Amennyiben megbízást szeretne adni, vagy további információkra van szüksége, kérjük hívja a Conclude csoport központi számát, vagy mobiltelefonszámaink valamelyikét
+36 1 799 7799 | +36 20 257 6442 | +36 20 257 2442