Címlap Hírek Baljós jelek a magyar pénzpiaci égbolton

Hírlevél feliratkozás




Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Goldtresor grammárak *

Betöltés...

Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

RSS

Conclude
Baljós jelek a magyar pénzpiaci égbolton
2014. január 30. csütörtök, 10:47

 

Az alábbiakban a netfolio.hu által közzétett 5 „megdöbbentő” befektetési tippet közöljük változtatás nélkül.


1. Az EUR/HUF árfolyam 320 fölé kerül
 

A Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikája látványosan megváltozott, amióta a kormányhoz hű tagok 2012 augusztusában a monetáris tanácsban többségbe kerültek. Ekkor kezdődött az a kamatcsökkentési sorozat, amely az alapkamatot 7%-ról 2,85%-ra hozta le.


Forrás: MNB


Bár az inflációs kockázatok már korábban sem indokolták a kamatok ezen a szinten tartását, a pénzügyi stabilitást a korábbi "héja" tagok (elsősorban Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc) magasabb prioritásúnak tartották a növekedés ösztönzésénél. A korábbi (lényegében a forint árfolyam sávának kiszélesítése, azaz 2001 óta követett) gyakorlat az volt, hogy a forint alapkamata akkora volt, mint az euró kamata plusz a magyar országkockázati felár - azaz ez a monetáris politika végső soron a forintárfolyam állandóságát biztosította. 
Az új politika célja az, hogy a forint kamata a lehető legalacsonyabbá váljon, azonban ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a forint kamata már nem ad fedezetet az országkockázati felárra, ezáltal a forint egy fokozatosan gyengülő pályára került. Az országkockázati prémiumot ugyanis most a forint várható leértékelődése biztosítja. Igaz ugyan, hogy az ország 5 éves CDS felára is csökkent ugyanezen időszak alatt, azonban a hosszú távú állampapírhozamok nem.

 


Forrás: MNB, netfolio.hu

 


Ennek a politikának az előnye az, hogy olcsóbban lehet az államháztartást finanszírozni, a hátránya viszont az, hogy a megtakarítók számára sokkal kockázatosabbá válik forintot tartani. A magyar lakosság már észlelte, hogy a bankban tartott pénzéért nem kap megfelelő mértékű kamatot, azonban első reakcióként helyette befektetési jegyet vásárolt. Csak idő kérdése azonban, hogy mikor észleli, hogy a most megvásárolt pénzpiaci alapok sem tudnak magasabb hozamot hozni az alapkamatnál, így a deviza felé fog fordulni. Az MNB erre a változásra egyrészt késve, másrészt várakozásunk szerint nem kamatemeléssel fog reagálni, mivel a kamatemelés az egykulcsos adóhoz hasonlóan "politikai tabuvá" vált. Az eredmény a forint nagyarányú leértékelődése lesz. 
Tipp: 
EUR/HUFTurbo Long 20 warrant vétel.



2. A magyar állam több bankot államosítani kényszerül 



Részben összefügg a forintgyengüléssel, részben azonban más (bankadó, végtörlesztés) tényezők következménye az, hogy a bankok többsége évek óta veszteséges. A működőképesség fenntartásának érdekében ezen bankok tulajdonosainak folyamatosan tőkét kell emelniük a bankokban. 
Korábbi tippünkben már jeleztük, hogy az elsősorban külföldi tulajdonosok eddig ezt megtették, azonban véleményünk szerint ennek oka egyrészt az volt, hogy ki akarták vonni a forrásoldali finanszírozást, másrészt az, hogy bíztak abban, hogy egy kormányváltással csökken a bankrendszerre nehezedő költségvetési és politikai nyomás.
Mivel azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem várható kormányváltás, a külföldi bankok várhatóan bedobják a törülközőt. A valószínű forgatókönyv az, hogy vevőt keresnek bankjukra, azonban nem zárható ki az sem, hogy némelyek megfelelő vevő híján a bank bezárása mellett döntenek.

Sajnos azonban az is elképzelhető, hogy nem vállalják a tulajdonosok a további tőkeemeléseket, és azt a továbbiakban a magyar államnak kell megtennie. Könnyen lehet az is, hogy ez éppen a "baráti" kézben lévő bankok esetében fog bekövetkezni.
Amennyiben ezen fejlemények hatására a betétesek között pánik tör ki, elképzelhető, hogy az államnak a betétekre is garanciát kell vállalnia, mint történt ez 2008 őszén. Ennek hatására azonban valószínűleg az államadósság olyan mértékben megnőne, hogy az államnak nem lenne más választása, mint hogy újra a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez forduljon. 

 

3. A 2014-es költségvetés "elszáll", azaz a hiány további intézkedés nélkül 5-6%-ra nő 


A 2014-es költségvetés ugyan szavakban nem választási, de a gyakorlatban az. Szinte tartalék nélkül tervezték, pedig mindig van valami, amin egy költségvetés elcsúszhat, és várhatóan el is fog.

A legfőbb kockázati tényező a rezsicsökkentés, ami több csatornán keresztül is érinti a költségvetést. Az első csatorna az infláció, ugyanis a tervezettnél alacsonyabb infláció a költségvetés bevételeit csökkenti. Mivel azonban inflációs hatások késéssel jelentkeznek, a 2013-as rezsicsökkentés hatásai 2014-ben fejtik ki legnagyobb hatásukat, és elképzelhető, hogy deflációt, azaz negatív inflációt fognak okozni. Ne felejtsük, a 2012-es infláció 5,7% volt, a 2013-as pedig 1,7%, azaz az első rezsicsökkentés hatása 4%-pont volt. Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a második rezsicsökkentés hatása -2%-os defláció lesz (a költségvetést egyébként 2,4%-os infláció feltételezésével tervezték)! Ez egy olyan állapot lesz, amire sok intézmény nincs felkészülve. Gondoljunk csak a nyugdíjasokra: vajon csökkenni fog-e a nyugdíj a rezsicsökkentés miatt csökkenő infláció miatt? Az olvasó nyilván kitalálta a választ: nem. A hatás újabb intézkedés nélkül a költségvetési hiány mértékének 5-6%-osra növekedése lesz.

A másik csatorna, amin keresztül a rezsicsökkentés a költségvetést érinti, az állami tulajdonú energiacégeknek veszteségeik ellensúlyozása miatt nyújtandó kompenzáció. A távhőszolgáltatókat már az első rezsicsökkentésnél is kompenzálni kellett, azonban nemrég történt meg a FŐGÁZ felvásárlása, és legközelebb már őt is kompenzálni kell. Ha a rezsicsökkentés fennmarad, az állam kis gömböc módjára fogja az energiacégeket bekebelezni, és azokat egyre nagyobb mértékben kell majd veszteségeik miatt kompenzálni - mindaddig, amíg az a bizonyos gömböc - akárcsak a mesében - ki nem pukkad.

A helyzetet úgy tűnik a kormány is kezdi felismerni, és a korábban beharangozott harmadik rezsicsökkentést már a választások utánra ígéri, amikor azt már könnyebb visszavonni. 



4. Az OTP árfolyama 3500 forint alá csökken 



Tulajdonképpen az imént említett három tényező (forintgyengülés, bankállamosítás, költségvetés elszállása) bármelyike képes az OTP árfolyamára negatívan hatni, azonban vannak eddig nem említett hatások is, amelyek igen negatívak az OTP részvényesek számára.
Miután a lakossági hitelezés évek óta veszteséges, azok a bankok maradtak nyereségesek, amelyek elsősorban forrásgyűjtésben és tranzakciókban voltak aktívak. A tranzakciókat az idei második félévtől kezdve durván megterhelte a megemelt összegű tranzakciós adó, a forrásgyűjtés nyereségét viszont a jegybanki kamatcsökkentés csappantotta meg. Az OTP ugyanis gyakorlatilag nulla kamatot fizet a nála elhelyezett pénzre, és a jegybanki kamatot kapja meg nyereségként, ami az idén lefeleződött. Mivel a banki eszközök folyamatosan járnak le, azaz "árazódnak át", a hatás csak lassan érvényesül, de az OTP legutóbbi negyedéves jelentésében már egyértelműen látható (lásd a következő táblázatot - az eredménycsökkenésben a lakossági források kiáramlása is szerepet játszik). Az OTP némileg csökkentheti ezt a hatást azzal, ha jegybanki betétek helyett hosszú távú állampapírokat vásárol, azonban ezzel kamat- és likviditási kockázatát is jelentősen megnöveli, amit az MNB bizonyára nem fog jó szemmel nézni. 



Forrás: OTP időközi vezetőségi negyedéves beszámoló, 2013 harmadik negyedév


A pontot az i-re pedig a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel fogja feltenni - ami csökkenti a bankok képességét a kieső jövedelmek pótlására. Elmondható tehát, hogy 2014-ben gyakorlatilag nem marad jövedelmező banki tevékenység - nem csoda, hogy 
egyes bankok már a kisebb összegű bankszámlák felmondását is megkezdték. 
Tipp: 
OTP Turbo Short 03 certifikát vétel. 



5. A Richter ára 5000 forint fölé kerül 



Hogy ne lehessen minket túlzott pesszimizmussal vádolni, a tipp végére egy vételi ajánlást is tartogatunk. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemrég visszavásárolta a Richter részvényre átváltható kötvényeket. Mivel ezek lejárata eredetileg 2014 szeptemberében lett volna, ez az akció csak akkor érte meg az MNV számára, ha attól tartott, hogy a kötvényeket át fogják váltani részvényekre és a részvényeket nem akarta eladni. Erre megítélésünk szerint elsősorban a szektortárs EGIS felvásárlása miatt következtetett, de elképzelhető, hogy a menedzsment valamilyen eddig nem publikus belső információval is rendelkezik.

A visszavásárolt kötvény 17,8 eurós, azaz 306 forintos euróval számolva mintegy 5450 forintos áron jogosított a részvények vételére, míg a helyette nemrég kibocsátott, 2019-ben lejáró kötvény 19,21 eurós, azaz 5828 forintos áron jogosít a részvények vételére. 
Emellett a Richter a kibocsátás bejelentése óta folyamatosan veszi saját részvényeit, igaz a munkavállalói részvényvásárlási programja keretében. 
Tipp: Richter Turbo Long 02 warrant vétel.

 

Conclude kommentár:  Részünkről a tippeket nem tartjuk megdöbbentőnek, viszont azt annál inkább, hogy miért nincs nemesfém vásárló erő a magyar piacon?  Ismét komoly pániknak kell kitörnie ahhoz, hogy a magyar befektetők nemesfémeket helyezzenek a portfóliójukba? És miért mindig a pánik kellős közepén, a piac tetején?

 

 Forrás: netfolio.hu