A magyar és osztrák 10, 20, és 100 koronás aranyérmék kiváló lehetőséget kínálnak az aranyba befektetni vágyók számára. Mostantól a 100 koronás magyar aranyérme is kapható a Conclude arany boltjában. A 100 koronás érme az angyalos magyar címerrel minden gyűjteményben megérdemel egy helyet, annál is inkább, mert sokan a legszebb magyar aranypénznek tartják. 

Magyar 100 koronás aranyérme 1908-as kiadás

Az eredeti 100 koronás veretek, melyeket 1907-es, majd 1908-as dátummal vertek Körmöcbányán, az arany árfolyamának három-négyszeresét is érhetik és aukciókon találkozhatunk velük.

Az 1908-as dátummal forgalomba került utánveretek körül sok legenda kering numizmatikai körökben. A szóbeli történetek szerint az Artex Külkereskedelmi Vállalat, aki a Kádár rendszer csúcspontját jelentő 1970-es években magyar műkincsek nemzetközi kereskedelmével foglalkozott - természetesen szigorú pártállami kontroll mellett- jelentős megrendelést kapott az USA-ból magyar 100 koronás aranyérmékre. Mivel az akkori irányvonal szerint a háború előtti magyar címer ábrázolása tiltott, sőt büntetendő cselekménynek számított, ezért csak titokban kerülhetett sor az akcióra. A legenda szerint egy genfi bankon keresztül kerültek Amerikába az érmék, amelyek valószínűleg eredeti verőtővel lehettek verve, hiszen tökéletes másolatai a Monarchiabeli 1908-as pénznek. Az Artexnek egyébként volt egy másik „botrányos” ügye is, szintén amerikai megrendelésre fali csempéket szállítottak New Yorkba, és a falicsempék összeillesztése után az egykori magyar királyság képe rajzolódott ki, szintén az angyalos magyar nagycímer ábrázolásával.

Bár készültek Artex veretek az 1907-es Jubileumi 100 koronásról is (az eredeti érme Ferenc József magyar királlyá koronázásának 40. évfordulójára készült), ezeket az utánvereteket azonban U.P felirattal látták el, ezért könnyen azonosíthatóak.

Mindenesetre az Artexes utánveretek is igen értékes érmék, hiszen anyaguk a 100 koronás aranynak megfelelő 30,48 gramm színaranyat tartalmaz, valamint a Reisner József és Gerl Károly által tervezett pénz kétségkívül az egyik legszebb érmealkotás, amelyhez ráadásul így utánveret formájában a színaranyárhoz elég közel hozzájuthatunk.

A korona pénzrendszer

Az osztrák-magyar gulden/forint pénzrendszer a XIX. század végén még ezüst alapú volt, ezért igazi megrázkódtatást okozott, hogy az 1870-es években az ezüst árfolyama drámaian meggyengült az aranyhoz képest. Különösen a rosszabb helyzetben lévő magyarok kezdték sürgetni az arany alapú pénzrendszerre való áttérést, azonban a külkereskedelemi export deficites volt, a nemesfémkészlet pedig a javarészt a gyorsuló értékvesztést szenvedő ezüstben állt. Így egyrészt kötvénykibocsátás útján hitelt kellett felvenni a szükséges arany beszerzéséhez, másrészt a háborúk (krími háború, amerikai polgárháború) miatt hirtelen megemelkedő gabonaárak siettek a kormány segítségére.

Az aranykorona

Az aranyvalutáról Ausztriában az 1892. évi augusztus 2-i törvény, Magyarországon az 1892. évi XVII. számú törvénycikk rendelkezett, amelyek a koronaérték (2 korona=1 gulden/forint) meghatározása mellett a tíz- és húsz koronás arany érmék bevezetését, megjelenését, súlyát, aranytartalmát is szabályozta. Tizenöt évvel később, 1907-ben és 1908-ban Ferenc József magyar királlyá és osztrák császárrá koronázásának 40., illetve 60. évfordulója alkalmából rendelkeztek a 100 korona értékű aranyérmék kibocsátásáról.

Az Osztrák-Magyar Monarchiával valutaunióban lévő Lichtenstein 1898-ban vezette be a 10 és 20 koronát törvényes fizetőeszközként, az osztrák-magyar koronával az elő- és hátlap „dizájnját” kivéve mindenben megegyező paraméterekkel.

A korona mellett a gulden/forint még közel egy évtizedig törvényes fizetőeszköz maradt, a koronában való számítást csak 1900-ban tették kötelezővé. A pénzrendszer részeként a tíz- és húsz koronás (majd 100 koronás) arany érmék mellett ezüst 1, 2 és 5 koronás érméket, váltópénzként bronzból és nikkelből vert 1,2,10, és 20 filléres (németül: heller) érméket vertek.

Az első világháború kitörésével a magyar arany korona kibocsátását leállították, a 10 és 20 koronás aranyérmék utolsó kiadási éve 1915 volt. Az osztrák koronát áttervezték, a Habsburg címert az osztrák nemzeti címerre cserélték az érmék hátlapján.

Ferenc József halála után, 1916-ban elkészült a IV. Károlyt ábrázoló érme, amelyet Magyarországon végül kizárólag 20 koronás formában bocsátottak ki. Az érme eredetiben az alacsony példányszám és a háborút követő beolvasztás miatt rendkívül kis számban maradt fenn, roppant ritkaságnak számít.

*Jubileumi 100 koronás veret 1907
Forrás: Adamovszky István: Magyar Érmekatalógus 1848-2010

10 korona – magyar

Első kiadás: 1892
Utolsó kiadás: 1915

Előlap: Ferenc József palástban, karddal, körben: Ferencz József I.K.A.CS.ÉS.M.H.S.D.O.AP.KIR., évszám

Hátlap: A Magyar Korona egyesített országainak címere két angyal között, Magyar Királyság, 10 Korona, KB (Körmöcbánya)

Perem: szélminta

20 korona – magyar

Első kiadás: 1892

Utolsó kiadás:1915

Előlap: Ferenc József palástban, karddal, körben: Ferencz József I.K.A.CS.ÉS.M.H.S.D.O.AP.KIR., évszám

Hátlap: A Magyar Korona egyesített országainak címere két angyal között,

Magyar Királyság, 20 Korona, KB (Körmöcbánya)

Perem: „Bizalmam az ősi erényben”, minta

20 korona – magyar, IV. Károly

Kiadás: 1918

Előlap: IV. Károly palástban, országalmával, körben: Károly I.K.A.CS.ÉS.M.H.S.D.O.AP.KIR., évszám

Hátlap: A Magyar Korona egyesített országainak címere két angyal között, Magyar Királyság, 20 Korona, KB (Körmöcbánya)

Perem: „Harcban és békében a nemzettel, a hazáért”

100 korona – magyar

Első kiadás: 1907
Utolsó kiadás: 1908

Tervezte: Reisner József, Gerl Károly

Előlap: Ferenc József palástban, karddal, körben: Ferencz József I.K.A.CS.ÉS.M.H.S.D.O.AP.KIR., évszám

Hátlap: A Magyar Korona egyesített országainak címere két angyal között, Magyar Királyság, 100 Korona, KB (Körmöcbánya)

Perem: „Bizalmam az ősi erényben”, szélminta

100 korona – magyar, forgalmi emlékpénz Ferenc József megkoronázásának 40. évfordulójára

Kiadás: 1907-1908

Előlap: Ferenc József arcképe, körben: Ferencz József I.K.A.CS.ÉS.M.H.S.D.O.AP.KIR., évszám

Hátlap: Ferenc József koronázási jelenete, "Megkoronáztatásának negyvenedik évfordulójára", 100 korona, K.B.

Perem: „Bizalmam az ősi erényben”, szélminta

A korona utóélete

Az első világháború végét követően a darabjaira széteső Monarchia utódállamai önállóan kezdtek el pénzt kibocsátani. Magyarországon a Körmöcbányáról Budapestre menekített gépekkel és nemesfémkészletből 1919-től verték immár a magyar koronát továbbra is KB verdejellel, egészen a korona 1927. január 1-i visszavonásáig; a pengő bevezetéséig.

Ausztria 1922-ben a korona gyors inflációja miatt áttért a schillingre, amelyet 2002-ig, az euró bevezetéséig alkalmazott fizetőeszközként.

Csehszlovákia a csehszlovák koronát bocsátotta ki, Csehországban a mai napig a cseh korun (korona) a fizetőeszköz.