A világgazdaság tavaly összességében jól teljesített. Ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a kockázatos eszközök árfolyamai emelkedtek. A tőzsdeindexek közül az amerikai S&P 500-as 19, a német DAX 13, a brit FTSE 100-as 8, a kínai Shanghai Shenzhen Composite 300-as 22, míg az indiai SENSEX 28 százalékkal feljebb zárta a 2017-es évet, mint ahol kezdte. 

 

 

 

A monetáris politikai megszorítások pedig a rövid távú kötvényhozamokat nyomták felfelé. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tavaly háromszor is emelte irányadó kamatát, míg a Bank of England tíz év után először szigorított. Mindeközben az Európai Központi Bank (EKB) a defláció felett aratott győzelmét hirdette, egyúttal kijelentette, hogy monetáris politikája a jövőben kevésbé lesz laza.

 

 

Mindezek ellenére az arany rendkívül jól teljesített 2017-ben. Mindezt az is mutatja, hogy a befektetők növelték portfoliójukban a sárga nemesfém arányát. Például az aranyba fektető tőzsdén kereskedett alapok készleteinek értéke az év végén már 8,2 milliárd dollárra rúgott.

 

Az arany számos pénznemben kifejezve felértékelődött 2017-ben. Indiai rúpiában 5,1, kínai jüanban 3,5, míg USA-dollárban 13,5 százalékkal – ez utóbbihoz fogható áremelkedésére 2010 óta nem volt példa, ez még a részvényindexek gyarapodását is lekörözte. 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. A dollár gyengülése miatt az arany dollárban kifejezett ára emelkedett,

2. Számos eszköz – köztük a főbb részvényindexek – rekorddöntögetéseinek. A részvények P/E rátái növekedtek, az értékeléseik magasabbak lettek és a WGC úgy véli, sok befektető megriadt egy potenciális negatív korrekciótól, aminek hatására aranyvásárlásba fogtak,

3. A legtöbb eszközosztály történelmileg alacsony volatilitása ellenére a geopolitikai instabilitás hatására rendkívül megnőtt a befektetők bizonytalansága, ami szintén az aranyba terelte a pénzeiket,

4. Az arany pozitív teljesítménye meggyőzhette a befektetőket, hogy az áremelkedés megalapozott.

 

 

  

Az arany 2017-es jó teljesítménye beleillik a historikus trendbe, nevezetesen, hogy 1971 – a Bretton Woods-i rendszer összeomlása és az aranystandard vége – óta évente átlagban 10 százalékos hozamot ért el. Ráadásul a sárga nemesfém a főbb tőzsdeindexekkel is állta az összehasonlítást az elmúlt két évtizedben.

 

 

 

 

 

 

 

A WGC szerint négy fő tényező lehet hatással a világ pénzügyi piacaira és az arany teljesítményére.

 

 

Tíz évvel a pénzügyi válság kitörését követően a világgazdaság kezd visszaállni a normális kerékvágásba. Már 2017-ben is növekedett, s a piaci várakozások szerint ez a trend 2018-ban is folytatódik. Mind az európai, mind az amerikai gazdaság bővült, miközben a munkanélküliségi ráták csökkentek az elmúlt években. A bérek emelkednek, az infláció viszont még mindig alacsony. A háztartások és a vállalatok kezdenek túljutni a pénzügyi nehézségeiken és optimistán ítélik meg a jövőt.

 

A WGC arra számít, hogy a kínai gazdaság – a világ legnagyobb aranypiacának otthona – folytatja növekedését, ám annak természete változik: a befektetések helyett immár a fogyasztás lesz a fő mozgatórugó. Ennek hatására a növekedés lassulhat, de az ázsiai ország globális integrálódása eredményeként az kiegyensúlyozottabb lehet.

Indiában – a világ második legnagyobb aranypiacán – a kezdeti sokk után a demonetizációs kezdeményezés, valamint az új termék és szolgáltatási adó kezd pozitívan hatni a gazdaságra. Ezek az intézkedések ugyanis az átláthatóság növekedését, az adóalap szélesítését és az illegális, készpénzes fizetésen alapuló gazdaság legálissá tételét célozza.

 

A WGC kutatásai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés folytatódása az aranykereslet emelkedésének is megágyaz. A jövedelmek gyarapodásával az aranyékszerek és az aranytartalmú elektronikai eszközök – jelesül az okostelefonok és a tabletek – iránti igény növekszik. A nagyobb jövedelmekből ugyanakkor egyre többet is takarítanak meg az emberek, amiből egyre több aranyrudat és érmét vásárolhatnak. 

 

Például 2017 első és harmadik negyedéve között a kínai lakosság kereslete 12 százalékkal nőtt, az amerikai ékszerigény hét éve nem látott szintet ért el, a technológiai kereslet pedig a legjobb úton volt afelé, hogy a tavalyi legyen 2010 óta az első év, amikor az növekszik. A WGC ökonometriai elemzése szerint a jövedelemnövekedés jelentősen befolyásolja az aranykeresletet.

 

 

 

 

 

 

 

A megemelkedett fogyasztói kereslet az aranyba való befektetésre serkent. Az invesztorok gyakran azzal a szándékkal veszik a sárga nemesfémet, hogy az védelmet nyújt a pénzügyi sokkokkal szemben. Ám a vagyongyarapodás nemcsak az arany magánkeresletét alapozza meg, hanem hosszabb távon az aranyárakat is támogatja. A befektetés és a fogyasztás kölcsönhatása ugyancsak azt eredményezi, hogy az arany kevésbé mozog együtt a vezető pénzügyi eszközökkel, ami a sárga nemesfémet hatékony diverzifikáló eszközzé teszi.

 

 

 

 

A világgazdaság folytatódó növekedése valószínűleg a monetáris politikák szigorodását váltja ki. Mindenekelőtt a Fed keresi a lehetőséget arra, hogy csökkentse a mennyiségi programok miatt jelentősen felduzzadt mérlegét, úgy, hogy abból havonta 50 milliárd dollár értékben lejáró állampapírok és jelzáloglevelek kikerülnek. Végső soron a Fed mérlege 2020-ra mintegy 2500 milliárd dollárra szűkülhet, miközben 2014-es csúcsán még 4500 milliárd dollárra rúgott. Egyúttal a piac arra számít, hogy a Fed további kamatemeléseket hajt végre: 2018-ban legalább két monetáris szigorítást áraznak, de valamennyi esélyt adnak egy harmadiknak is.

 

Bár a magasabb kamatok növelik az aranybefektetés alternatív költségét, a WGC szerint ennek a sárga nemesfémre alig van hatása.

 

 

Nem úgy, mint az utóbbi évtized jegybanki intézkedéseinek, amelyek lényegesen befolyásolták a pénzügyi piacok teljesítményét. A dollár, font, euró és jen ezermilliárdok világgazdaságba való pumpálásával és a kamatok nullára – számos esetben pedig még az alá, negatív tartományba – taszításával az eszközárak rekordokat döntögettek, a piaci volatilitás soha nem látott alacsony szintet ért el, az árak korrelációja pedig egyre nagyobb lett.

 

Indokolt feltételezni, hogy a jegybankok megálljt parancsolnak az expanzív politikájuknak, aminek következtében e trendek megfordulhatnak. Az államkötvények – a mennyiségi lazító programok fő haszonélvezői – nyomás alá kerülhetnek és a több évtizedes csúcson lévő hozamaik eshetnek. A pénzügyi piacok volatilitása megnőhet és a kockázatok újra megemelkedhetnek. 

 

És bár a kamatok növekedhetnek, a WGC megítélése szerint azok szintje történelmi összehasonlításban alacsony maradhat. A fejlett országok adósságai magas szinten stabilizálódhat és a feltörekvő piacoké is tovább nőhet. Emiatt a kormányok, a vállalatok és a háztartások érzékenyebbé válhatnak a kamatváltozásokra, mint az alacsony adósságszintek idején.

 

A WGC szerint az arannyal szembeni potenciális ellenszél nem olyan erős, mint azt sokan gondolják, a sárga nemesfém segítheti a befektetőket pénzpiaci kockázataik kezelésében. A különböző amerikai reálkamat-szinteknél végzett aranyteljesítmény-elemzés azt mutatja, hogy 0-4 százalék közötti reálkamatnál az arany hozama pozitív, a volatilitása és a vezető pénzügyi eszközökkel való korrelációja a sokéves átlagtól elmarad. Ezeknek pozitív hatása lehet a portfolió teljesítményére.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eszközárak sokéves csúcsokat döntöttek meg 2017-ben. Az amerikai S&P 500-as történelmi rekordot állított fel és a ciklikusan kiigazított P/E index (CAPE) a 2000-es dot.com lufi kipukkanása óta nem látott szintre jutott. 

 

A magasabb hozam reményében a befektetők magasabb kockázatokat voltak kénytelenek felvállalni. Növelték például a gyengébb minőségű vállalatokkal szembeni hitelezési kitettségüket, például azáltal, hogy megvásárolták a kötvényeiket. A St. Louis-i Fed szerint a BAA minősítésű vállalati kötvények és a 10 éves állampapírok közötti hozamkülönbözet 2007 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, míg a chicagói Fed szerint a hitelezési feltételek utoljára 1994-ben voltak ennyire lazák. A befektetők hozamvadászata másutt is fűtötte az eszközárak heves emelkedését: például Kínában az ingatlanárak 2015. január és 2017. október között csaknem megduplázódtak. 

 

Ez a bikapiac folytatódhat 2018-ban is. Az elemzők és a piaci kommentátorok jó ideje tartó figyelmeztetése dacára a részvényárfolyamok egyre magasabbra mennek, a hitelezési előírások pedig egyre jobban enyhülnek. Mindazonáltal sok befektető a változó monetáris politikák miatt érthetően óvatosan viszonyul az eszközértékelésekhez, aggódik a kockázati kitettsége miatt. Például Kínában a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a pénzügyi kockázatokat csökkentsék és az eladósodottság mértékét kordában tartsák, miközben beavatkoztak az ingatlanpiac lehűtése érdekében.

 

A globális pénzügyi piacok esetleges korrekciójából az arannyal rendelkező befektetők jöhetnek ki jól, miután a pénzügyileg feszült helyzeteket a sárga nemesfém kisebb veszteséggel szokta megúszni.

 

 

 

 

 

 

 

Az elmúlt évtized alatt a pénzügyi piacok átláthatóbbá és hatékonyabbá váltak, szélesedett a befektetők által elérhető termékek palettája. 

 

E tendencia alól az aranypiac sem volt kivétel, így az elmúlt néhány évben az átláthatóság terén is nagy lépéseket sikerült megtenni. A londoni tőzsdén kívüli piacon (otc) két jelentősebb fejlesztésre is sor került 2017-ben. Az egyik a London Bullion Market Association (LBMA) kereskedési-adat jelentési kezdeményezése, aminek gyümölcsei 2018-ra érnek be. A másik fejleményként pedig a London Metal Exchange elindította az LMEprecious-t, ami azt célozza, hogy a tőzsdei kontraktusok árazása átláthatóbbá váljon, az üzletkötések pedig hatékonyabbá.

 

India is tőzsdéje fejlesztésén fáradozik. A világ második legnagyobb aranypiaca lehet az egyik legösszetettebb és legtöbb részterületet tartalmazó. Ami persze kihívást jelent atekintetben, hogyan lehet minőségi biztosíték-rendszert, árazást, valamint a piaci likviditást biztosítani. De láthatóan van szándék az aranyipar fejlesztésére, egy nemzeti azonnali tőzsde elindítására, miközben a kormány bevezeti az ékszerek kötelező fémjelzését, ami megakadályozhatja a nem minőségi arany behozatalát. A WGC szerint ezek a kezdeményezések segítenek egy hatékonyabb aranypiac megteremtésében és lehetővé teszik az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását.

 

De máshol is tetten érhetők a fejlődés jelei, mindenekelőtt az aranybefektetéseket korlátozó akadályok csökkentésében. Jelenleg például az orosz törvények tiltják az aranybefektetést. A magánszemélyek és intézmények aranyrúd-vásárlásait pedig 18 százalékos áfa terheli – ez a legmagasabb kulcs a világon. Ez változhat 2018-ban. Egy, az adótörvényhez benyújtott módosítás ugyanis azt indítványozza, hogy az aranyat ne terhelje áfa. E javaslat az orosz kormány asztalán fekszik, s ha annak zöld utat ad, akkor az egy új aranybefektetési piac előhírnöke lehet.

 

És az aranyfedezetű befektetési eszközök is világszerte egyre könnyebbé és olcsóbbá tehetik a sárga nemesfémhez való hozzáférést.

 

 

 

 

A WGC szerint a fenti tényezők támogathatják az aranykeresletet. Emellett hosszabb távon van négy további olyan tulajdonság, ami az aranyat, mint stratégiai befektetést vonzóvá teheti:

- a befektetési portfolióban biztos hozamforrás,

- a fő eszközosztályokkal való korrelációja alacsony, mind növekedés, mind recesszió idején,

- vezető eszköz, ami legalább annyira likvid, mint a nagyobb értékpapírok,

- a kockázatokkal kiigazított hozamai hosszú távon növekvők.

 

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.