Címlap Hírek Magyar aranypiaci körkép az MNB aranyvásárlása után

Hírlevél feliratkozás




Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Goldtresor grammárak *

Betöltés...

Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/USD árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

RSS

Conclude
Magyar aranypiaci körkép az MNB aranyvásárlása után
2018. november 09. péntek, 21:14

Az Alapblogon megjelent interjú folytatásaként a Conclude vezetőjének, Juhász Gergelynek a gondolatait tesszük közzé az MNB aranyvásárlásával kapcsolatban. Az MNB aranyvásárlását a magyar aranypiacra nézve olyan fontosságúnak gondoljuk, hogy egy sajtószemlét is összeállítottunk ebben a témában, mely elérhető ide kattintva.
 
 
Aranytömbök az MNB raktárában
 
 
 
Az alapblogon megjelent interjú szövege:
 
 
Mi a véleménye az aranyszakmának arról, hogy az MNB tízszeresére, 31,4 tonnára növelte az ország aranytartalékát?

 
Juhász Gergely: A befektetési arany-forgalmazó cégek pozitívan fogadták a hírt. Régóta mondjuk, hogy jó lenne, ha az MNB visszavenné a rendszerváltás környékén eladott aranytartalékot. Ha megnézzük, hogy milyen médiaeseményt szervezett a jegybank az aranyrudak bemutatása köré, valamint, hogy kiadtak egy úgynevezett aranykönyvet a magyarországi aranykészlet történetéről, akkor nagyon optimista vagyok azt illetően, hogy ezek után a fizikai aranybefektetés ne csak megtűrt befektetési forma legyen itthon. A rendszerváltás előtt tiltott volt az aranybefektetés, és bár az EU-csatlakozás elhozta a befektetési arany áfamentességét, mégsem következett be áttörés.
 
 
Miért fontos, hogy az országnak legyen aranytartaléka?
 
A 2008-2009-es adósságválság láthatóan nem oldódott meg, csak elodázódott, sőt az adósságállomány jelentősen nőtt is azóta, amit elfednek a jelenlegi alacsony kamatok. A kamatemelkedés beindulása adósságlavinát indíthat el, amibe végső soron a dollár is beleremeghet. Az arany szerepe újra fel fog értékelődni és természetesen az árfolyama is jelentősen emelkedhet. Az MNB lépése olyan értelemben is jelzésértékű, hogy az aranyat fizikai formában vettük meg és az is nagyon fontos, hogy birtokba is vettük, azaz az MNB saját maga tárolja az ország aranyát.
 
Folytatás a Bővebbenre kattintva
 
Milyennek tartja az aranyvásárlás időzítését?

 
Úgy gondolom, hogy alapvetően jó az időzítés. Az arany ára 2011-ben tetőzött a dollárral szemben 1900 dollár/uncia körül. Ezután egy komolyabb lejtmenet következett, de most már az arany újra egy óvatos emelkedő trendbe lépett, amelynek szerintem még nagyon az elején vagyunk. Bár a pontos vásárlási árfolyam nem ismert, de 1190 és 1210 dollár/uncia környékén történhetett a vásárlás, ami nagyon jó árfolyam.
 
 
Sok vagy kevés a 31 tonna arany?
 
Ha azt nézem, hogy évtizedekig 3 tonna volt az ország aranytartaléka, akkor ez jelentős előrelépés. Ugyanakkor a devizatartalékon belül az arany arányát szerintem nyugodtan lehetne a nemzetközi standard szerinti 10 százalékra emelni, ami feltételezne további 40 tonna körüli aranyvásárlást. Ugyanakkor a 31,4 tonna mindössze körülbelül 3,2 gramm egy főre eső mennyiséget jelent, azaz körülbelül 35 ezer forintot, ami egyáltalán nem sok. Úgy gondolom, hogy az MNB maximum 70 tonnáig, azaz 10 százalékig fogja növelni az arany arányát a tartalékai között.
 

A fenti interjú kiegészítéseként a Conclude saját véleménycikkében, az alábbiakban foglaljuk össze a magyar aranypiac fejlődésének időszerű kérdéseit:
A következő kérdésekre keressük a választ:
 
Mennyi lehet az egy főre eső aranymegtakarítás „egészséges” mennyisége?

 
Úgy gondolom, ez nemcsak befektetési kérdés, hanem az arany egyfajta biztosítás is a nehéz időkre. A mi generációnk nem élt meg ilyet, de azért ezt nem árt észben tartani. Ha az MNB készletét elosztjuk a lakosság számával akkor egy főre durván 3,1 gramm arany jut, ami értékben kb. 35.000 ft. Ez egy komoly devizaválság esetén maximum 1 hónapra elég, ezért szerintem a megtakarításra képes kisbefektetőknek jó lenne legalább 1 millió forintig hizlalni a befektetésiarany-készletüket, ami körülbelül 3 uncia, azaz 90-100 gramm aranynak felel meg.  Ezt az MNB által most beszerzett fejenként 3 gramm arannyal összevetve máris látszódik, hogy az ideális aranymegtakarítás legalább 90 százalékát öngondoskodás formájában kellene biztosítani. Tehát aki teheti, saját magának halmozzon fel fizikai aranyat, mert az állam ezt nem fogja megtenni helyette.
 

Mi kellene ahhoz, hogy egy jól működő fizikai aranypiac alakuljon ki Magyarországon?

A befektetési aranypiac már ma is egész jól működik itthon, de inkább csak a nagyobb befektetők, azaz a lakosság elenyésző része, körülbelül egy százaléka használja ki. A nagybefektetők legfőbb gondja, hogy hol tárolják az aranyukat? Bár van néhány aranykereskedő, akik ezt lehetővé teszik nagy biztonságú trezorban, a legtöbben mégis banki széfet szeretnének bérelni, ez pedig jelentős tortúra. Hosszú várólisták vannak évek óta. A betárolt érték szerinti skálázható biztosítással bérbe vehető széfek sokaságára volna igény.
 
A kisbefektetők legfőbb problémája pedig, hogy csak rendkívül drágán tudják elérni a piacot, mert a kis összegű megtakarításra alkalmas lapkák gyártási költsége akár a 12-15 százalékot is elérheti. Ehhez járul még az aranykereskedőhöz való elutazás vagy pedig a kiszállítás költsége, ami egy 2 grammos aranylapkára vetítve újabb 5 százalékkal terheli meg a vételt. A kisbefektető tehát sokszor 20 százalékkal a világpiaci ár fölött vesz és amikor eladja az aranyát, akkor is a világpiaci ár alatt értékesít néhány százalékkal. 

Mi lehet a megoldás?

A fizikai arannyal fedezett aranyszámla, aminek a lényege, hogy a világpiaci ár fölött 1 százalékkal lehet aranyat venni és 1 százalékkal a világpiaci ár alatt lehet eladni. A kisbefektető pedig az aranyszámla egyenlegét le tudja váltani fizikai aranytömbre. Ha mondjuk az egy-két éves gyűjtögetés eredményét 50 grammos lapkára váltja, már csak a 2%-os gyártási költséget kell kifizetnie, így viszont a kisbefektető is „nagyker” áron tud aranyat venni. Ráadásul ezek a platformok kényelmesen, interneten elérhetőek szinte éjjel-nappal és a kereskedőkhöz be lehet menni átvenni az aranytömböt vagy ki lehet szállíttatni futárral.
 
Nézzünk egy konkrét példát: Egy 2 grammos aranylapka gyártási költsége kb. 14% az arany világpiaci árához képest. Ha tehát egy kisbefektető csak havi 2 gramm vásárlását tudja megengedni magának, akkor kb. 11%-kal jár jobban, ha inkább aranyszámlán összegyűjt 50 gramm aranyat és a 2% gyártási költségű 50 grammos aranylapkát kéri ki az arany egyenlege terhére, mintha 25 hónapon keresztül, havonta vesz 1 db 2 grammos aranylapkát. Számszerűen: a 2 grammos aranylapka gyártási költsége 14%, -1% aranyszámla vásárlási felár, -2%  50grammos aranylapka gyártási költség = 11% megtakarítás. És ekkor még nem is említettük, hogy sokkal takarékosabb egyszer kérni kiszállítást/vagy elmenni egy aranykereskedőhöz, mint 25-ször.


Mégis, van-e helye a kisebb érméknek/lapkáknak az aranymegtakarításban? 


Nem ellentmondás az előzőekhez képest, de valóban van értelme kisebb lapkákat/érméket is tenni a fizikai arany portfóliónkba.

Ezt az indokolja, hogy súlyos válsághelyzetben az arany és az ezüst „utcai” fizetőeszközzé válik, mint amilyen az aranynyaklánc szem ill. a Lajos arany volt a 20. század krízishelyzeteiben (háborúk, hatalmas inflációk). Erre a célra például a certifikáttal ellátott 2 grammos, 5 grammos aranylapkák ill. a kisebb érmék például az 1/10 unciás és 1/4 unciás Bécsi Filharmonikusok vagy a Lajos arany lehet nagyon alkalmas és természetesen a 20-as, 25-ös csomagban kapható ezüstérmék. Jó lenne, ha mindenkinek volna lehetősége, hogy összesen legalább 30-50 gramm kis kiszerelésű fizikai aranymegtakarítást halmozzon fel, mert ezzel szükség esetén akár több hónapig is biztosítani lehet az alapvető létcikkek beszerzését. 


Hogyan tud segíteni az aranyszámla szolgáltatás a kisebb kiszerelésű lapkák, érmék gazdaságos beszerzésében?
 
Az aranyszámlán gyűjtött aranyegyenlegeket át lehet váltani például tízesével kötegelt 2 és 5 grammos aranylapkákra vagy érmékre. Ezzel meg tudjuk spórolni a darabonkénti kiszállítás költségét ill. a „kötegelt” vásárláskor további 1-2 százalék kedvezményre számíthatunk. A kettő együtt összességében akár 5-6% kedvezményt is jelent, magyarán ennyivel több aranyunk lesz.
 
Milyen arányban tartsunk kis kiszerelésű aranyat és nagyobb aranyfajtákat az arany portfóliónkban?

A nagyobb kiszerelésű arany a nagyobb értékek mozgatására való, vagy pedig arra, hogy egy krízishelyzet elmúltával a vagyon értékét megőrizve újra be tudjuk fektetni a tőkénket. Normál gazdasági helyzetben, mint amilyet az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk, az arany megtartja vásárlóerejét. Tehát én azt javasolnám, hogy tőkeerőtől függően döntsünk erről a kérdésről. Először igyekezzünk felhalmozni fejenként legalább 30-50 gramm kis kiszerelésű fizikai aranyat majd a többit érdemes nagyobb kiszerelésű aranyba fektetni.

Az állam hogyan tudná elősegíteni a magyar aranypiac fejlődését?

Ajánlanék egy gyorsan bevezethető egyszerű konstrukciót, ami az államnak nem kerülne támogatási költségébe, viszont fellendítené a fizikai aranyban történő hosszútávú öngondoskodást. Javasolnám bevezetni azt, hogy ha valaki igazolhatóan több, mint egy évig megtart egy aranybefektetést, akkor mentesüljön a nyereségadó alól. Hasonló megoldás létezik már Európában.