A 7,32 gramm színarany tartalmú Memorial Sovereign az első aranyérme, amit III. Károly képmásával hoztak forgalomba. A 22 karátos tisztaságú (91,67% színarany tartalmú) aranyérmét a Royal Mint (Brit Királyi Pénzverde) II. Erzsébet temetésével egy időben verte, és a szokásos dizájntól annyiban tér el, hogy a sárkány felett győzedelmeskedő Szent György jelenet helyett az Egyesült Királyság Királyának Címerpajzsa látható az érme hátoldalán, a pajzsot tartó koronás oroszlánnal és unikornissal.

A sovereign aranyérmék II. Erzsébet 7 évtizeden átívelő regnálása alatt öt kiadást éltek meg, ugyanis a királynő képmását ennyiszer frissítették a brit aranypénzeken, amit átvett több, a Commonwealth-be tartozó ország (pl.: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) pénzverdéje is. 

 

 

 

 

A sovereign szó magyarul uralkodót jelent – ez esetben az uralkodó engedélyével kiadott pénzre utal. Az első sovereign érmék történelme egészen 1480-ig nyúlik vissza, amikor VII. Henrik rendelkezése értelmében 1 font névértékű, fél trójai uncia (15,55 gramm) színaranyat tartalmazó aranyérmék verésébe kezdtek – akkor még – angol sovereign néven.

 

 

Képre kattintással nagyítható.  

 

Akkoriban 1 angol font egy mesterember 33 napi bérének felelt meg, ezért ez az aranypénz a hétköznapi tranzakciók során nem igazán volt alkalmas fizetőeszközként – arra ott volt a sterling ezüst - inkább magasrangú méltóságoknak szánt reprezentatív ajándékként szolgált.

Az Angol Királyság első nagy pénzleértékelési sztorija is a sovereign aranyérmékhez kapcsolódik: az eredetileg 23 karátos (azaz 95,83% tisztaságú) sovereign érmék aranytartalmát 1544 – 1546 között VIII. Henrik több lépésben 20 karátosra csökkentette, hogy az így megspórolt aranyból finanszírozza a franciákkal és skótokkal vívott háborút és fényűző udvartartását.

A hétköznapi pénz szerepét betöltő sterling ezüstérmék ennél még nagyobb arányban veszítettek nemesfém tartalmukból: a nagylábon élő nőfaló angol király 92,5%-ról 20%-ra csökkentette az érmék ezüst tartalmát. A sovereign érméket egészen 1603-ig verték, majd helyüket fokozatosan a sokaknak kalózfilmekből ismerős guinea vette át.

Miután a gyarmatai révén hatalmas arany- és ezüst bevételre szert tevő Brit Birodalomban bevezették az aranystandardot – azaz a forgalomban lévő papírpénz arannyal (és részben ezüsttel) való fedezését, 1817-tól az új brit pénzérme rendszer alapját ismét az 1 font névértékű, 22 karátos Sovereign érmék jelentették. A teljes sovereign-nak (Full Sovereign) hívott aranyérmék mellett a negyed- fél- és dupla sovereign aranyérmék verését is megkezdték.

Érdekesség, hogy az „új” sovereign érméket nem csak Londonban, de például a nagy aranylelőhelyekkel rendelkező Ausztráliában is verték a brit király nevében, hogy kielégítsék a helyi pénzkeresletet, így spórolva a készpénzlogisztikai költségeken. Ezek a jellemzően Perth Mint-ben (Perth-i Pénzverde) vert aranyérmék mára ritka daraboknak számítanak, és 40-50%-os gyűjtői felárral is foroghatnak a piacon a hétköznapi – mind a mai napig vert – brit sovereign aranyérmékhez képest.

  

Azt talán már csak a nemzetközi aranykereskedésben jártasok tudják, hogy Olaszországban más aranypénzt nem is érdemes eladásra kínálni, mint brit sovereign-t: ugyanis az angol sterling kifejezésből eredő sterlina szó jelenti náluk a nagybetűs aranyérmét, így ott jóformán csak a sovereignokat keresik az olasz aranybefektetők. A makacs olaszokat még az sem tántorítja el, hogy a sterling a világon mindenhol máshol az ezüst szinonimája.

Kifejezetten érdekes ez az aranypiaci sajátosság, főleg annak tudatában, hogy például az Osztrák-Magyar Monarchia által vert 1 és 4 dukátos aranyérmék eredete éppenséggel a velencei dózsék aranypénzeire vezethető vissza.

1817-es bevezetésük óta a sovereign érmék – a 2022-es Memorial Sovereign aranyérméhez hasonló limitált kibocsátásokat leszámítva – továbbra is változatlan formában és tisztasággal kerülnek forgalomba, így akihez eljut egy sovereign befektetési arany érme, nem csak értékálló befektetésre tesz szert, de egy darabka történelmet vehet kezébe.