A Financial Times cikke alapján Trump radikális nyugdíjpiaci reformra készül: napokon belül aláírhatja a 401(k) számlákra befizetett pénzek kripto, arany és egyéb alternatív eszközökbe való befektetetését engedélyező elnöki rendeletet. 

 

Mi is az a 401(k) számla és mi változhat most?

Jelenleg mintegy 70 millió amerikai adózó közel 9.000 milliárd dollárt tart 401(k) számlákon befektetve, ami a teljes, 46.700 milliárd dolláros amerikai nyugdíjpiac közel egyötödére rúg. Ebből jól látszik, hogy hatalmas hordereje lehet egy Trump által propagált "nyitásnak"

A 401(k) egy hosszú távú, adóhatékony nyugdíjmegtakarítási eszköz, ahol a munkabérből levont befizetések automatikusan növelik a befektetett tőkét - hasonlóan a Magyarországon ismert Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz (ÖNYP). A befektetett összeget egy bizonyos értékhatárig a munkáltató kiegészítheti, ami különösen népszerűvé teszi az USÁ-ban ezt a megtakarítási számlát. 

A 401(k) számlára vásárolható befektetési eszközök eddig meglehetősen korlátozottak voltak, és nagyban függtek az egyes szolgáltatók által kínált csomagoktól, jellemzően kötvény- és részvényalapokba, céldátum-alapokba illetve egyedi részvényekbe lehetett eddig fektetni.

A kriptóbefektetések kifejezetten ellenjavalltak voltak a Biden-adminisztráció alatt a 401(k) szolgáltatók számára, míg a fizikai aranyérmék és aranyrudak személyi jövedelem adómentes befektetésére egy másik nyugdíjmegtakarítási eszközt, az ún. IRA számlát használtak eddig az Egyesült Államokban, ami leginkább a magyar Nyugdíj előtakarékossági számlának (NYESZ) feleltethető meg.

Magyarországon a befektetési aranyrduak és aranyérmék adásvétele ugyan ÁFA- és SZOCHÓ-mentes, de a befektetési aranyon elért, 200.000 Ft-ot meghaladó nyereséget 15% SZJA terheli. 
 

Mekkora hatása lenne az új rendeletnek az arany árfolyamára?

A Financial Timesnak nyilatkozó alapkezelők szerint az Elnöki Rendelet hatására akár több száz milliárd dollár is megmozdulhat a a különböző eszközök, úgy mint a kriptodevizák, az arany és kockázati magántőkealapok irányába, ezzel új keresletet támasztva.

Ha a globálisan átlagosnak mondható 2%-os vagyonkezelői aranyallokációt vesszük figyelembe, akár 180 milliárd dollárnyi extra tőke érkezhet az arany piacára, ami a 382 milliárd dolláros rekordot elérő tavalyi éves aranykereslet 45%-a.


Ha pedig a Világbank által optimálisnak tartott 15% körüli értékre menne fel a 401(k) számlákon tartott eszközökön belül az aranybefektetések aránya, 1.350 milliárd dollár foroghatna be a sárga nemesfémbe, ami három és félszerese az éves globális arany keresletnek!

Ezek a számok első ránézésre irreálisan nagynak tűnnek, így valószínűbb, hogy  a 401(k) számlák megnyitása az alternatív befektetési eszközök felé mérsékelt hatást válthatnak ki.


A nyitás vélhetően inkább a legnagyobb privát befektetési cégeknek kedvez, amelyek eddig jórészt intézményi befektetők piacán osztozkodtak és most a lakossági nyugdíjmegtakarítások felé is terjeszkednének.


Ők mindenesetre annyira biztosak Donald Trump aláírásában, hogy máris sepregetnek a 401(k) szolgáltatók háza táján: a Blackstone, a világ egyik legnagyobb alternatív befektetési cége, partnerségre lépett a 401(k) szolgáltatásokat nyújtó Vanguarddal annak érdekében, hogy magántőkealapjait és egyéb alternatív eszközeit elérhetővé tegye a Vanguard által adminisztrált nyugdíjmegtakarítási tervek résztvevői számára.


Hasonló célból az Apollo és a Partners Group is együttműködést alakított ki az Empower nevű nyugdíjszolgáltatóval, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb 401(k) programüzemeltetője.


Ezzel párhuzamosan a BlackRock – a világ legnagyobb vagyonkezelője – megkezdte a közös munkát a Great Gray Trusttal, egy független nyugdíjportfólió-kezelővel, hogy alternatív befektetési termékeit beemelje a frissen megnyíló, lakossági nyugdíjmegtakarítási piac kínálatába.

Egy dolog biztosan látszik: az arany bikapiac további folytatása előtt még rengeteg kiaknázatlan lehetőség zajlik, és a fenti becslések alapján az is teljesen egyértelműen látszik, hogy nincs annyi arany a világon, ami a korlátlatlanul kinyomtatott pénzek fedezetére elégséges lenne - legalábbis a jelenlegi árfolyamszinteken.