Címlap Hírek Kínai tarolás az ezüstpiacon

Hírlevél feliratkozás




Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




GoldTresor grammarany

Betöltés...

Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam

Arany/Usa dollár árfolyam

RSS

Conclude
Kínai tarolás az ezüstpiacon
2012. december 14. péntek, 12:13

 

Conclude Daily Gold

Kínai ezüstérme.  Forrás: Conclude Zrt., en.allexperts.com

Kína a tíz évvel ezelőtti kis ezüstpiaci játékosból mára a világ vezető kereskedőjévé vált, miközben a földkerekség második legnagyobb ezüsttermelője.

A világ második legnépesebb országának ezüstkereslete az utóbbi egy évtizedben több mint 240 százalékkal, 170,7 millió unciára ugrott, részben jelentős infrastrukturális beruházásai, részben ezüstpiacának 2000 elejei liberalizációja hatására – állapította meg a Silver Institue. Hogy a meglódult keresletet kielégítse, Kína fokozta ezüsttermelését, ami 2011 végén már a globális kereslet 17 százalékának felelt meg. Az ezüstgyártás iránti kínai igény 2002-2011 között 137 százalékkal, 159,5 millió unciára nőtt, amit csaknem teljes egészében lekövetett az ország 135 százalékkal növekvő ipari ezüstgyártása. A legtöbb ezüstöt – a 2002. évi 17,1 millió unciával szemben tavaly már 40 milliót – a villamos- és elektronikai szektor használta fel, alapvetően mobiltelefon- és számítógép-alkatrészek, de emellett tabletek, notebook-ok és LED tévék előállításához, alapvetően hozzájárulva ezzel Kína félvezető szektorának gyors fejlődéséhez. 

 

Aranyrúd és érme kiskereskedelem alakulása (millió uncia) Kínában 2002-2011

A kínai ezüstékszer-piac forgalma – a megnövekedett belföldi költekezés hatására – még ennél is jobban, 211 százalékkal, 54,4 millió unciára nőtt. És ez még fokozódhat a következő években, miután a folyamatos urbanizáció hatására egyre több ékszerüzlet nyílik a nagyobb városokban. A tíz év alatt csaknem megduplázódó kínai ezüst fogyasztási cikk gyártás immár India után a második legnagyobb a világon.

A fizikai és a papír (így nevezik kereskedők a nem fizikai nemesfémet) ezüst határidős, illetve egyéb ügyletek (például ETF-ek ezüstvételei) mára a világ vezető befektetési ezüstpiacává tették Kínát. Figyelemre méltó, hogy a kínai ezüst befektetési piac liberalizációját követő első teljes évben, 2009-ben az ezüstrudak és –érmék nettó kereslete 9,8 millió uncia volt, tavaly pedig már elérte a 17 millió unciát, ez 8 százaléka a globális nettó ezüstrúd és –érmevásárlásnak. A 6 legnagyobb ezüst-kitermelő ország, 2011.

A kínai ezüstbányászat – az ötvözethez szükséges alapanyag kitermelése növekedésének köszönhetően – ugyancsak közel megduplázódott az utóbbi tíz évben, tavaly már a világkínálat 14 százalékát adta, s Kína az idén valószínűleg a második legnagyobb ezüstgyártóvá vált. Eközben törtezüst-kínálata is folyamatosan, 31,9 millió unciára emelkedett. Csupán egy területen történt visszaesés: miután a pekingi kormányzat 1999-2003 között ezüstkészletei jelentős részét értékesítette, immár évek óta hiányzik e piaci szegmensből.

A Silver Institute vezetője Michael DiRienzo szerint „a kínai ezüstpiac fejlődése rendkívül meggyőző, hiszen az összes szektorban impresszív növekedést látunk az elmúlt 10 év statisztikáit vizsgálva”.


Ezüst kereslet  és kínálat Kínában 2002-2011.

Forrás: Silver Institute, Conclude Zrt.