Hírlevél feliratkozás
Goldtresor grammárak *
Arany/HUF középárfolyam g
Arany/USD árfolyam oz
Arany/Euró árfolyam oz
Ezüst/Euró árfolyam oz
Arany cikkek
- Befektetési arany
- Arany
- Arany Befektetés
- Aranytömb, aranyrúd, platinatömb öntése Svájcban
- Aranyrúd, befektetési aranyrúd, aranytömb
- Aranytömb
- Aranyérme, befektetési aranyérme
- A befektetési aranyérme prémium értéke
- Londoni aranypiac 1660-2004
- A Loco London aranyszámla története
- A Nemesfém Elszámolóház és arany letéti szolgáltatás Londonban
- Arany befektetési alapok és a fizikai aranypiac. Az SPDR Gold ETF
A gyémántbiznisz kulisszatitkai VI. – A nyersgyémánt piac |
2014. február 13. csütörtök, 08:04 |
Conclude Daily Gold Hosszú távú megállapodásokon, vagy aukciókon, ritkábban pedig áralkukon keresztül jutnak el a nyersgyémántok az eladóktól a vevőkig.
A
gyémántok szortírozása már a bányászati üzemben elkezdődik, a végső értékelésre
pedig a válogató központban kerül sor
Hosszú ideig e válogatás
manuálisan történt, minimális technológiai segítséggel. Mára azonban a
technológia eljutott arra a szintre, ahol már a szortírozó eljárás nagy része
automatizált. Ám akár kézzel, akár géppel történjék is a kiválasztás, ez
alapvető jelentőségű a kibányászott gyémántban rejlő értékek meghatározásában.
Hiszen a drágakő-minőségű gyémántokat – amelyekből ékszer készíthető – el kell
különíteni az ékszerhasznosításra egyáltalán nem alkalmas ipari kövektől
(köztük azoktól, amelyek gyémántporként ismertek). A nyersgyémánt-bányászat
ipari célú részaránya az utóbbi évtizedben 45-55 százalékra csökkent, és várhatóan
e tendencia folytatódik, e ráta 2023-ban 35-45 százalék közé eshet. Az új
eszközök lehetővé teszik a nagyon kicsi kövek vágását és csiszolását is, hogy azokat is be lehessen építeni ékszerekbe. A
természetes ipari gyémántok kínálata nagyon kicsit, évente kevesebb mint 1
százalékkal emelkedhet 2023-ig, míg az ékszergyémántoké évi 2-3%-kal. A gyémántok 40-50 százaléka ipari, de az arány fokozatosan csökkenhet
A gyémántbányász-cégek elemi
érdeke, hogy növeljék a drágakő-minőségű kövek arányát a kitermelésen belül,
mivel az áruk gyorsabban nőtt, mint az ipari gyémántoké. Az új válogatási és
csiszolási technológiák lehetővé tették a gyártóknak, hogy így növeljék
bevételeiket. Miután elkülönítették a
drágakő-minőségű gyémántokat az ipariaktól, azokat a válogató központokba
szállítják. Az utóbbi években egyébként egyre több kiválogató részleg költözött
a gyémánttermelő országokba, engedve a termelő országok kormányainak nyomásának.
A De Beers például éppen most költözteti e részlegét Londonból a botswanai
Gaboronéba. A legnagyobb termelők szortírozó központjai általában a
bányákhoz és vevőkhöz közel találhatók
Ugyanakkor más gyémántközpontok
a nagyobb fogyasztói régiókba költöznek vagy tőkét kovácsolnak azok
közelségéből. A világ legnagyobb kiskereskedelmi piaca kapujának számító New
York például csökkentette a jelenlétét a nyersgyémánt-piacon az utóbbi években,
inkább a helyi kereskedők kiszolgálására, valamint az újrahasznosított
gyémántok újravágásra és -csiszolására fókuszál. Mumbai viszont gyorsan
növekedett, kihasználva, hogy a világ legnagyobb gyémántfeldolgozó piacához van
közel. A szortírozó központokban
a drágakő-minőségű gyémántok egy második értékbecslésen esnek át és négy
kritérium – csiszolhatósági hozam, alak, tisztaság és szín – szerint válogatják
szét azokat. A legtöbb termelő hasonló kritériumok alapján válogatja ki
a drágakő-minőségű gyémántokat
Számos szortírozó
eljárást kézzel – ebből kifolyólag egyénileg –
végzik, ám a legutóbbi technológiai újítások még pontosabb és
hatékonyabb válogatást tesznek lehetővé. Az automata ipari szűrők például
javítják a mérési folyamatot, míg az újonnan kifejlesztett automata szortírozók
forma alapán tudják kiválogatni a köveket. Továbbra is kihívást jelent azonban
a tisztaság és a szín, mint válogatási kritérium automatizálása. Bár az új eszközök
már fejlesztés alatt vannak, ezeket a gyémántipar még nem adoptálta széles
körben. A kiválasztás és az értékbecslés második szintje után a nyersköveket a
hozam, a szín és a tisztaság alapján csoportokba rendezhetik, melyet követően
már készen állnak arra, hogy a kereskedőkhöz kerüljenek. A nyersgyémánt szortírozási kritériumok csak részben kötődnek a csiszolt gyémánt osztályozáshoz
Évtizedekig a világ
gyémántjainak többségét a De Beers által kontrollált – ma már nem létező –
Central Selling Organization-ön keresztül értékesítették, a vevők egy
kiválasztott csoportjával tető alá hozott hosszú távú megállapodás keretében. A
piaci liberalizáció eredményeként egyre több gyártó adta el termékét a
szervezet kiiktatásával, ezáltal új értékesítési csatornákat létrehozva. A
hosszú távú szerződések továbbra is fontosak maradtak a nagyobb termelők
számára – ezek alapján bonyolódik le a nyersgyémánt-eladások 65 százaléka, ám
az aukciók aránya jelentősen, mintegy 30 százalékra emelkedett. A maradék mintegy
5 százaléknyi eladás rövid távú szerződéseken alapul, ezek általában egyszeri
megállapodások. A főbb termelők által alkalmazott nyersgyémánt
értékesítési csatornák. Az eladások 50-90%-a hosszú távú szerződéseken alapul
A hosszú távú
szerződések, a nyersgyémánt-piac elsődleges értékesítési csatornáiként
fennmaradtak, különösen a nagyobb gyémánttermelők számára, akik üzleti modellje
nagy értékesítési volumeneket, tervezhető termelési szinteket és árstabilitást kíván
meg. Valójában a tervezhetőség e kontraktusok kulcstényezője, melyek lehetővé
teszik, hogy e termelők pontosan felmérjék, az egyes vevők mennyi gyémántot
kívánnak vásárolni a kontraktus lejártáig. E szerződések ugyanakkor segítenek
kontrollálni az árak volatilitását, miután ezek kevésbé ingadoznak, mint az
aukciókéi. Ráadásul a hosszú távú szerződések lehetővé teszik a termelőknek,
hogy nagy volumeneket értékesítsenek, viszonylag rövid időn belül, szemben az
elhúzódóbb aukciós eljárással. Ugyanakkor a rendszeres gyémántvásárlóknak is
előnyösek a hosszú távú szerződések, hiszen biztosak lehetnek benne, hogy a
megrendeléseiket mindig hiánytalanul leszállítják. A hosszú távú kontraktusokon alapuló értékesítések öt
lépésen keresztül teljesülnek
Először a termelő
átvilágítja a vevőt. Csak azok a vásárlók kerülhetnek hosszú távú státuszba,
akik pénzügyi stabilitása, piaci jelenléte, gyártása, tevékenysége és szabályozottsága
megfelelő. A kontraktus két formában jöhet létre: vagy előre rögzített
menyiségekkel, meghatározott időre (általában 2-3 évre), vagy a mennyiség
megjelölése nélkül, csak a szerződés időtartamát rögzítve. A szerződés megkötését
követően a termelő a vevő igényei szerint dobozokba vagy csomagokba teszi a
megrendelt gyémántmennyiséget. Ez összetett folyamat, mert míg a legtöbb
vásárló lehetőleg minél több nyersgyémántot szeretne vásárolni, addig a
termelőknek csak limitált mennyiség áll rendelkezésre, azt kell szétosztaniuk a
vevők között. Emiatt a nyersgyémánt-termelőnek először meg kell becsülnie a
saját termelését, a vevői igényeket, azokat összhangba hozni, s ennek
eredményét közölni kell a vevővel. Csak ezt követően állítja össze a
megrendeléseket a termelő, minden vevő számára az igényelt szortírozású
csomagokba. A termelőknek általában 30-170 féle előválogatott zacskót/dobozt
kell elkészíteniük vevőnként. A fizikai szállítás két formában történhet. A
legtöbbször a válogató központokban történik az átadás-átvétel, miután a
megrendelő megtekintette a portékát. A gyémántokat a vevők általában a szortírozó központokban szokták megtekinteni
A ritkább, nagyobb
köveket – általában 2 vagy több karátos gyémántok- a termelő egyeztetés után
helyezi a vevő dobozába. Azok a vásárlók, akik nem akarnak vagy tudnak utazni,
a dobozokat az irodáikba rendelik. Ez persze azzal jár, hogy a megrendelőnek
meg kell bíznia a termelő szortírozó képességében, miután ezekben az esetekben
további tárgyalás nélkül kötelesek átvenni a megrendeléseket. A hosszú távú
szerződéses vevők száma termelőnként különböző. A dél-afrikai De Beers rendelkezik
a legtöbb hosszú távra szerződött vevővel. Viszont az 1970-es években még több
mint 300-at számlált kör mára jelentősen
csökkent, jelenleg 81 tagú. Az orosz
Alrosa hagyományosan kevésbé függ a hosszú távú szerződésektől, bár az utóbbi
években valamelyest jobban épített e csatornára: 2012 végén 37 állandó hosszú
távú vevője volt. A De Beers rendelkezik a legtöbb hosszú távú értékesítési
szerződéssel
A nyersgyémántok
többségét a kisebb termelők aukciókon értékesítik. Azért preferálják e
csatornát, mert így képesek maximalizálni értékesítési áraikat, amikor erős a
piaci kereslet. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy amikor a piaci hangulat
negatívvá válik, az aukciós eladók jelentős veszteséget szenvedhetnek el. E kockázat az aukciós értékesítés fő hátránya.
Ám még így is sok termelő tartja hasznosnak az aukciókat. Azok ugyanis valós
idejű és megbízható információkat adnak az elérhető piaci árakról, amelyhez
aztán a hosszú távú szerződéseket is igazíthatják, ugyanakkor az aukció arra is
lehetőséget ad, hogy a termelők felfigyeljenek a potenciális hosszú távú
vásárlókra. S mivel az aukciók kevesebb kulcspozíciójú vezetőt igényelnek, az kisebb
költséggel is járhat. Ugyanakkor a vevők is profitálhatnak az aukciókból, mert úgy
juthatnak hozzá nyersgyémántokhoz, hogy nem kell végigmenniük a hosszú távú
szerződések megkötését megelőző szigorú procedúrán. Emellett viszonylag
precízen beszerezhetik a megbízóik igényeihez leginkább passzoló portfoliót. Ám ezen előnyökkel
szemben jelentős hátrányok állnak szemben. Az aukciók időigénye a 100 millió
dollár vagy még annál is értékesebb volumeneket felajánló termelők számára
jelentősen költségeket róhatnak. A vevők számára az a kockázat, hogy a verseny túl magasra veri fel az árat, és nincs garantálva, hogy az igényelt
mennyiséghez hozzájutnak, az eladóknak pedig, hogy nem sikerül teljesíteniük a
megrendeléseket. Az aukciók két formában
zajlanak: a zárt aukció során a vevők személyesen licitálnak, míg az online
aukciónál az ajánlattétel több fordulón megy keresztül. Az egyes termelők különböző aukciós stratégiát követnek. A BHP Biliton értékesítési modellje szükségessé teszi, hogy még a hosszú távú gyémántkínálatot is aukciókon keresztül értékesítse – ez üdvözítő stratégia volt a 2000-es években, amikor az árak felfelé tartottak. A Dominion Diamond viszont, azt követően, hogy 2012-ben megvásárolta a BHP gyémánteszközeit, áttért a hosszú távú szerződéseken alapuló értékesítésre. A De Beers hosszú ideig eleve ez utóbbi módon intézte eladásait, s csak az utóbbi években használja az aukciót, erre Diamdel néven új céget is alapított, mely immár az anyacég értékesítésének egytizedét aukcionálja.
Akárhogyan is értékesítenek, a nyersgyémánt-termelők egy nagy kihívással szembesülnek az árazás során. Az árak közvetlenül hatnak a termelők profitabilitására, ami arra készteti őket, hogy a lehető legmagasabb árat próbálják meg realizálni. Ám – mint azt már korábban említettük – jelentős szubjektív elem van az árazásban és a piaci információk hézagosak. Ezért a termelőknek meg kell bízniuk az öt kulcstényezőben, hogy elérjék az optimális árat. Fel kell mérniük a kínálat-kereslet egyensúlyát, a finanszírozási lehetőségeket, a gyémántok összetételét, az aukciókról szerzett árinformációkat és az árak alakulását a középpiacon és a kiskereskedelemben. Hogy e tényezőket ki milyen mértékben veszi figyelembe, az termelőnként eltér, így az egymással összehasonlítható köveknek a különféle árai alakulhatnak ki.
Forrás: Bain & Company, Inc.; Conclude Zrt.
A gyémántbiznisz kulisszatitkai I. A gyémántbiznisz kulisszatitkai II. A gyémántbiznisz kulisszatitkai III. A gyémántbiznisz kulisszatitkai IV. A gyémántbiznisz kulisszatitkai V.- Gyémántpiaci értéklánc A gyémántbiznisz kulisszatitkai VI. – A nyersgyémánt piac A gyémántbiznisz kulisszatitkai VII. – A nyers gyémántpiactól a csiszolt gyémántokig A gyémántbiznisz kulisszatitkai VIII. – Gyémántpiaci kihívások, trendek A gyémántbiznisz kulisszatitkai IX. – Hosszútávú trend: emelkedő gyémánt árak
|