Conclude Daily Gold

Az ezüst a természetben általában más fémércekkel ötvözve található, valamint olyan ásványokban, mint az ezüst-szulfid (argentit) és az ásványi ezüstklorid (klórargirite). Alakíthatósága és nyújthatósága miatt az ipar előszeretettel használja, valamint magas az optikai visszaverő képessége és kiváló a hő- és elektromos vezetőképessége.

Egyedi tulajdonságai miatt az ezüst egyaránt tekinthető nemes- és ipari fémnek, fogyasztása alapján pedig három – ipari, befektetési és ékszer/dekorációs – kategóriába sorolható be. Az utóbbi egy évtizedben a fizikai ezüst iránti igény jelentősen megnőtt, amihez az ipar kereslete járult hozzá a legnagyobb mértékben. A fizikaiezüst-kereslet 2004-2013 között 917 millió unciáról 1,081 milliárd unciára nőtt, aminek durván a felét az ipar igénye (nem számítva ide a fényképészetet) tette ki. 2013-ban az ezüst ipari felhasználása 536 millió unciára rúgott, ami nagyjából megegyezett a 2012. évivel.

Az egyes ipari tevékenységek ezüstkeresletének megoszlása 2013-ban

Elektronika, Forrasztó ötvözetek, Egyéb

Az elektronikai szektor adja az ipari ezüstkereslet legnagyobb részét, a fogyasztói elektronikától az autógyártásig. A forrasztó ötvözetek ezüstkereslete erősen függ a világ GDP-növekedésétől. A fényképészet kieső keresletét más szektorok kompenzálják, valamint az olyan új alkalmazások, mint az ezüst-cink elemek, a ruházati és higiéniai iparágak. A világgazdasági növekedés felgyorsulásával és az ezüstalkalmazások folytatódó technológiai fejlődésével az ipari ezüstkereslet jelentősen felerősödhet a következő években. Ennek következtében az ipar ezüstfogyasztása már 2014-ben 4,4 százalékkal lehet nagyobb, mint 2013-ban.  

Az ezüst ipari szektoronkénti kereslete, millió unciában, Elektronika, Forrasztó ötvözetek, Egyéb

  A növekedés részben abból fakadhat, hogy egyre több helyen alkalmaznak ezüstöt, mindenekelőtt a napelemeknél, a gyógyításban, a forrasztó övezeteknél, az elektronikában, az etilén-oxid katalizátoroknál, az autóiparban és több, ma még jobbára szűk piaci részesedéssel rendelkező területen, mint a nanotechnológia, beleértve a nyomtató festékeket és a bizonyos élőlényeket szelektíven károsító vegyületeket, a biocideket.

Érdemes megnézni az ipari ezüstkereslet (fényképészet nélküli) növekedésének földrajzi megoszlását. Az utóbbi egy évtized legjelentősebb változása az ezüstkereslet súlypontjának áttevődése a feltörekvő piacokra, különösen Kínára. Míg 2004-ben az ezüstkereslet Európában még 105 millió unciára rúgott, ezzel szemben Kínában 56 millióra, addig 2013-ra az öreg földrész igénye 91 millióra esett, miközben a világ legnépesebb országáé több mint a duplájára, 117 millióra ugrott. Utóbbit nemcsak a gyártásbővülés, hanem a technológiai innovációk is hevítették.

A technológiai kereslet kontinensenként eltérő, Afrikában például szinte kizárólag az eladott autók számának növekedése húzza az ezüstkeresletet, ezzel szemben Kínában az autóipar mellett az antibakteriális és a katonai célú használat is. 

Az ipari ezüstkereslet régiónként

Forrás: The Silver Institute, CRU Consulting, Conclude Zrt.

Az ezüst ipari célú felhasználása V. – Napelemek, autók, forrasztó ötvözetek és nyomdafestékek

 Az ezüst ipari célú felhasználása IV. – Reményteli piaci szegmensek

 Az ezüst ipari célú felhasználása III. – Az ezüstpiac fejlődése

 Az ezüst ipari célú felhasználása I. – Az óraelemektől a napenergia-rendszerekig