Conclude Daily Gold

Az előző részben bemutatottakon kívül az ezüst még egy sor ipari alkalmazásban megtalálható, mindenekelőtt a napelemekben, az autóiparban, a forrasztó ötvözetekben és a nyomdafestékekben. Sorozatunk utolsó részében ezek ezüstkeresletének várható alakulását járjuk körül.

A napelemek

Korlátlan mennyiségű tiszta energia előállítójaként, a napelem-gyártást számos ország állami támogatásban részesíti. Németország fedezte fel elsőként a napenergiában rejlő lehetőségeket, ma is annak legnagyobb fogyasztója, de példáját már egyre több európai ország követi. Az amerikai kormány is szubvencionálja a belföldi termelőket a napenergia-termelésre. Mindezeknek köszönhetően a napelem-gyártás 2008 óta gyorsan növekedett, az European Photovoltaic Industry Association (EPIA) adatai szerint a világ napelem-kapacitása a 2009 végi 23 gigawattról 2013-ra 138,9 gigawattra ugrott.

A napelem-piac jövője alapvetően az állami támogatások folytatódásának a függvénye. A világgazdaság 2011-es lassulása idején a napelemek iránti kereslet jelentősen visszaesett, emiatt a kínálati oldalon jelentős mennyiségű készlet halmozódott fel. A piac 2012-ben stabilizálódott, majd 2013-ban oly mértében megnőtt a napelemek kereslete, hogy ez az ezüst iránti igényt is felfelé húzta. Annak ellenére, hogy költségcsökkentési célból számos gyártó megpróbálta mérsékelni a napelemekben használt ezüst paszta mennyiségét. A DuPont például egy olyan ezüst pasztát fejlesztett ki, amely 15 százalékkal kevesebb ezüstöt tartalmaz, mint a hagyományos paszták.

A napelem-ipar 2013 óta gyorsan fejlődött az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Ma már Kína dominálja a világ napelem-gyártását, 2013-ban 11,8 gigawattot termelt, őt Japán, az USA, Németország követte. A legnagyobb mértékben azonban Indiában nőhet a hazai napelem-piac ezüstkereslete, miután a mumbai kormány szeretné, ha az ország a következő három évtizedben a napenergia első számú alkalmazójává válna, ambiciózus terveik szerint a mostani, közel 2,5 gigawattos napenergia-kapacitást 2020-ra közel megtízszereznék, 20 gigawattosra bővítenék. Az e felé vezető út fontos állomásaként India 2013 végén bejelentette, hogy a világ legnagyobb napenergia-üzemét építi meg Rajastan állam északi részén, a Mahabharata eposzban is említett Sambhar sós tó partján.  A 4 ezer megawatt kapacitásúra tervezett üzem a napelem-gyártók 2013-ban 50 millió unciás éves ezüstkeresletét 40 százalékkal, 20 millió unciával dobná meg, ami az éves ezüst kitermelés mintegy 2%-a. (Conclude komment: el lehet képzelni mekkora környezeti károkat okozhat e giga erőmű a Ramsari egyezményben is védett Shambar tó madárvilágában, egyfelől az erőmű következtében tovább csökkenő vízkészlet, másfelől a felforrósodott levegőben (több száz fok!) egyszerűen röptükben megsülő madarakban. A tized akkora kapacitású Ivanpah Mohave sivatagi naperőmű fölött is ezrével sülnek meg a madarak.)

Eddig még ki nem aknázott napelem-potenciállal rendelkezik a közel-keleti és az észak-afrikai térség, valamint Dél-Amerika és Afrika, ahol a következő években jelentősen meg fog nőni a villamos áram iránti kereslet, miután a nagy számban elindított projekteket 2014-től folyamatosan állítják üzembe. Az EPIA adatai szerint a világpiac még a legrosszabb esetben is évente 35-39 gigawatt új kapacitással bővülhet a következő öt évben.

A napelemeket egyre több háztartás fogja használni, ami a nagy naperőművekkel kapcsolatos környezeti problémák miatt volna ésszerű.

Összességében a globális napelem-kapacitás növekedése tartós keresletet támaszthat az ezüst iránt, amit csak kis mértékben akaszthat meg, hogy az új elemekbe egységenként kevesebb ezüst kerülhet. Ennek ellenére ugyanis a CRU szerint a napelem-gyártás ezüstfogyasztása a 2013. évi 88 millió unciáról 2018-ra 109 millióra nőhet. (Conclude komment: a tanulmány nem számol a napelem ezüst reciklikációval. Legújabb tanulmányok szerint az ezüst elektródák 92%-a visszanyerhető és ez csökkenteni fogja az újonnan bányászott ezüst keresletét.)

Ezüst az autókban

Vezető és korrózióálló képességei miatt az ezüstöt világszerte előszeretettel használja az autóipar. Egy teljes felszereltségű személygépkocsiban több mint 40 ezüstvégződésű kapcsoló található, melyek a motort indítják be, mozgásba hozzák a kormányt, a féket, az ablakokat, a tükröket, a zárakat és a többi elektromos berendezést. Bár az autókban lévő ezüstkapcsolók pontos fogyasztása nehezen meghatározható, mindenképpen az ezüst iránti keresletük növekedésére lehet számítani. A technológiai fejlesztések, valamint a közepes és csúcskategóriás modellek iránti növekvő igények hatására egyre több elektromos kapcsoló lesz az autókban. Ezért az autókban lévő ezüst alkotóelemek gyorsabban nőhetnek, mint maga az autógyártás. A CRU arra számít, hogy az autóipar ezüstfogyasztása a 2013. évi 56 millió unciáról 2018-ra 71 millióra nőhet.

Ezüst a forrasztó ötvözetekben

A forrasztó ötvözetek nemcsak ezüstöt tartalmaznak, hanem – különböző mértékben – rezet, cinket, ónt és kadmiumot. Az ezüst forrasztó ötvözetek tipikusan 1-3 százalék ezüstöt tartalmaznak és csak 600 Celsius fok alatti hőmérsékletig lehet használni őket. Ezzel szemben a 30-60 százalékban ezüstből álló réz forrasztó ötvözetek 600 fok felett is működőképesek. Az ezüst forrasztást – kivételes erejüknek, hővezetési, tömítési és korrózióálló képességüknek köszönhetően – a vastartalmú és a színesfémek, mint az acél, a rozsdamentes acél, a réz és a sárgaréz ötvözésénél szokták alkalmazni, A forrasztó ötvözetek széles körben használatosak, a háztartási készülékektől az energiaelosztókon és autókon keresztül a repülőgépekig.

A forrasztó ötvözetekbe beépített ezüstmennyiség 2011-ben rekordot döntött, 73 millió unciával, a következő évben 5,5 százalékkal visszaesett, alapvetően az európai és észak-amerikai lakásépítések zuhanása miatt. A piac 2013-ban valamelyest magához tért, különösen az USA-ban, aminek következtében a forrasztó ötvözetekbe összességében 70 millió uncia ezüst került. Ugyanakkor a forrasztó ötvözetek gyártói – termelési költségeik mérséklése érdekében – megpróbálták csökkenteni az ezüsttartalmat, a BrazeTec például 2013-ban 10 százalékkal kevesebb ezüstöt épített be az általa előállított forrasztó ötvözetekbe. Mindezek ellenére e szektor ezüstkereslete – az alacsonyabb egységáraknak köszönhetően – valószínűleg növekedni fog, miután a lakásépítések és az infrastruktúra-fejlesztések fokozatos bővülés elé néznek, mind a fejlett, mind a fejlődő térségekben, miközben az is az ezüst malmára hajthatja a vizet, hogy az ólomtartalmú forrasztó ötvözetek részben a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt fokozatosan kimennek a divatból. A forrasztó ötvözetekben 2018-ban több mint 18 millió unciával több, 88 millió uncia ezüst lehet, mint 2013-ban.

Ezüst a nyomtatófestékekben

Amint az elektronikai készülékek – jelesül a mobiltelefonok, a tabletek és az okos érzékelők – egyre kisebbek, elterjedtebbek és erősebbek lesznek, gyártóik új technológiai eljárásokat fejlesztenek ki, hogy nyomtatott elektronikai komponensekkel helyettesítsék a hagyományos gyártási technológiákat. Az ezüst nanotechnológián alapuló nyomtatófestékeket úgy alakították ki, hogy képesek legyenek hasznosítani az ezüst kivételes vezetőképességét. Ezüst festékkel könnyen lehet nyomtatni nemcsak papírra, műanyagra, hanem akár textilre is. Az ezüst nyomtatófestékek áttörést hoztak, hozzájárultak a költségkorlátok leküzdéséhez.

Az ezüst nyomtatófestékek ma még a kutatási, laboratóriumi kísérleti szakaszban vannak. Több kutatólabor és nagyvállalat – mint például a Mitsubishi és a Xerox – sikert ért el a műanyag áramkörök kifejlesztésében. Tavaly egy brit start-up vállalkozás, az Archipelago Technology Group – a finomvegyészetet a fizikával és a tintasugaras nyomtatás tervezéssel kombinálva – fejlesztett ki egy új tintagyártási eljárást. A kulcskérdés a nanorészecskék ugyanabban a méretben és formában történő előállítása. A cég most dolgozik ezen új technikák elterjesztésén.

Ezüstfestékeket használnak a rádiófrekvenciás azonosító készülékek (angolul: RFID) is. A technológia követi a nagy volumenű termékeket, amelyek így többé nem igényelnek intenzív kézi munkát az egyes tételek kiválogatásához. Az ezüst nyomtatófestékek, amelyeket papír alapra nyomtatnak, adattárolóként funkcionálnak. Sok tömegterméket kezelő cég – mint például a szupermarketek – vették át az RFID-ket. Elsőként, 2003-ban az amerikai Wal-Mart jelentette be, hogy bevezetné az RFID technológiát üzleteiben, majd több áruházlánc, mint a Target, a Best Buy és a Kroger is követte. Jelenleg az RFID- technológia még nem terjedt el széleskörűen a fejlődő országokban, de folyamatosan egyre több helyen alkalmazhatják. A kínai kormány például most promotálja az internetalapú hálózati eszközöket, amelyeknek szükségük lesz az RFID-rendszerre ahhoz, hogy a mindennapi tárgyakat, készülékeket és szolgáltatásokat összekapcsolják.  Az RFID-elemeket használják az állatállomány-menedzsmentben, hogy a szokatlan egészségügyi kondíciókat már a korai stádiumban felfedezzék, megelőzendő a további veszteségeket. Ahogy nő a fogyasztók aggodalma az általuk fogyasztott hús eredetét és minőségét illetően, egyre több ország, köztük Ausztrália és az USA, valamint az Európai Tanács, már bevezette a kecskék és juhok elektronikus azonosítására és regisztrálására alkalmas RFID-rendszert.

Egy-egy RFID-elem körülbelül 10,9 milligramm ezüstöt tartalmaz. Az RFID piaca gyorsan növekedett az elmúlt években, jelenleg mér több mint 4 milliárd darabból áll, s az IDTechEX szerint 2012-2022 között megnégyszereződhet, értéke az időszak végére elérheti a 26,2 milliárd dollárt, miután a nagyobb fokú azonosítási igények miatt egyre több területen alkalmazhatják, beleértve a szállítást, a személyi igazolványokat és az állategészségügyi zárlatokat. Mindezek hatására a nyomtatófestéket gyártók ezüst iránti kereslete a CRU szerint a 2013. évi 2 millió unciáról 2018-ra a duplájára, 4 millióra ugorhat.

Forrás: The Silver Institute, CRU Consulting,Conclude Zrt.

 Az ezüst ipari célú felhasználása IV. – Reményteli piaci szegmensek

 Az ezüst ipari célú felhasználása III. – Az ezüstpiac fejlődése

 Az ezüst ipari célú felhasználása II. – A kereslet várható felfutása

 Az ezüst ipari célú felhasználása I. – Az óraelemektől a napenergia-rendszerekig