Conclude Daily Gold

Az ezüstből évezredek óta készítenek étkészleteket, edényeket, valamint ékszereket, ugyanakkor a múltban egy sor nemzet monetáris rendszerének az alapját is képezte. Az arany és ezüst természetes ötvözetéből, az elektrumból az időszámítás előtt 3000 évvel verték az első pénzérmét, Egyiptomban. Kínában az ezüst– a Han-dinasztia időszámítás előtt 206-tól időszámítás után 220-ig tartó uralkodása idején – az egyik hivatalos valuta volt. Az első hivatalos amerikai ezüstdollárt 1794-ben verték. S mint azt sorozatunk előző részeiben már bemutattuk, az ezüstöt ma már számos célra használják, az ipartól a befektetésig.

Az ezüstkereslet változása

Időszámítás előtt 3000:

- az ezüstbányászat kezdete Anatóliában, a mai Törökország területén,

- az első ezüstérme-verés (electrum) Egyiptomban,

- csiszolt tükrökhöz az egyiptomiak ezüstöt használnak.

Időszámítás előtt 2500:

- a babilóniaiak már képesek az ezüstöt kivonni más fémekből.

Időszámítás előtt 1200:  

- a görögországi Laurium (Lavrio) város az ezüsttermelés első központjává válik.

Időszámítás előtt 900:

- görög kézművesek ezüsttálakat készítenek. Szkíta ezüstedények a mai Ukrajna területéről

Időszámítás előtt 200:

- kínai bevándorlók meghonosítják ezüstműves technológiáikat Koreában,

- a rómaiak ezüstöt használnak érmeveréshez, ivóedények és más háztartási eszközök készítéséhez

100:

- az indiaiak is ezüst ivóedényeket gyártanak.

600:

- az ezüstmunkák rendkívüli fontosságúvá válnak a kínai Tang-dinasztia alatt.

900:

- a finom ezüst technológiák elérik a mexikói Oaxaca-régiót.

1000:

- a repoussé ötvöstechnika általánossá válik a kínai Sung-dinasztia alatt,

- a spanyol ezüstbányák egyre inkább fontossá válnak.

16. század: 

- a spanyolok meghódítják a mexikói, a panamai, az Andok-hegységeki és a costa rica-i indián területeket az új világban.

18. század:

- az ezüstnitrátot sikeresen használják a gyógykezelésben.

19. század:

- bevezetik az ezüst galvanotechnikát,

- megjelennek az ezüst elemek,

- ezüst evőeszközöket kezdenek gyártani,

- az ezüst egészségügyi használata Kína-szerte kezd elterjedni,

- az ezüstöt a fényképészetben is használni kezdik.

20. századtól napjainkig: 

- az ezüst gyógyászati használata fokozatosan nő,

- az USA-ban az 1950-es évek végén teret nyer az ezüst befektetői és spekulatív aktivitása,

- a forgalmi ezüstpénzek verését egyre inkább leállítják az 1960-as, 1970-es években,

- az ezüstöt az elektronika is elkezdi használni,

- 2000 óta a napelemekbe is ezüst kerül.

A mai ezüst technológiákat meglehetősen régóta használják. A korabeli jelentések szerint a nanoezüstöt először 1889-ben állítottak elő. A 20. század elején egészségügyi nano kolloidok különböző neveken – Collargol, Argyrol és Protargol – tűntek fel a forgalomban, melyeket ötven éven keresztül használtak az USA-ban. A nanoezüst termékekkel különböző betegségeket – mint a szifilisz és más bakteriális fertőzések – kezeltek, nemcsak az USA-ban, hanem egyre inkább világszerte is, emellett a medencék algásodásának ellenszereként is bevetették.

A XX. század elején kezdett a Johnson Matthey kísérleti ezüst forrasztóötvözeteket gyártani ezüstművesek számára, melyeket 1932-ben kezdtek eladni Amerikában.  Az 1930-as években az ezüstforrasztás vált az elsődleges eljárássá Európába. A forrasztóötvözetek és a villamos kontaktanyagok iránti igény jelentősen megnőtt a II. világháború alatt és után, ami jelentősen hozzájárult az olyan cégek, mint a Johnson Matthey fejlődéséhez, melyek számos új terméket – köztük kadmium-mentes ezüst forrasztóötvözeteket – értékesítettek. Az utóbbi időben az ezüstforrasztás egyre jobban kiváltja a hagyományos forrasztóónokat, miután 2006 júliusában hatályba lépett a veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv, ami az elektromos berendezések gyártásában lévő hat veszélyes anyag – ólom, higany, kadmium, króm, polibrómozott-bifenil és polibrómozott-difenil vegyületek – használatát korlátozza.

Bár Alessandro Volta már az első elem kifejlesztésénél ezüstöt és cinket használt elektródákként a 19. század kezdetén, az ezüstelemeket egészen addig nem fejlesztették ki, amíg az 1940-es években – a harcászati igényeknek megfelelően – meg nem jelentek a nagy energiasűrűségű elemek. Az ezüstelemek ma már – az órákhoz, a számológépekhez, az elektronikai eszközökhöz, a fényképezőgépekhez stb. hasonlóan – világszerte a mindennapok részévé váltak. Ma Japán a világ egyik legnagyobb elemgyártója, a szigetországban 2013-ban eladott elemeknek már több mint a 20 százaléka ezüstből készül.

Az ezüst csapágyakat ugyancsak az 1940-es években fejlesztették ki a nagyteljesítményű harci repülőgép-hajtóművekhez. E termékeket elsősorban a nehéziparban használják, olyan területeken, ahol a korrózió és a fáradás elleni nagyfokú védelemre van szükség.

Az etilénoxid ipar a 20. század közepén vált fontos végfelhasználóvá. Theodore Lefort francia vegyész 1931-ben fedezte fel az ezüst katalizátorok használatának jelentőségét az etilén oxidálásában. A poliészter növekvő keresletével együtt, az etilén-oxid ipar, mint a PET palackok és csomagoló fóliák alapanyag szolgáltatója,  a 20. század második felében gyors növekedésnek indult. Az 1980-as évekig a fejlett térségek, mint az USA, Japán és az Európai Unió uralták az etilén-oxid ipart, ám annak központja azt követően áttevődött a fejlődő régiókra, alapvetően Közel-Keletre és Kínára.

Az utóbbi években egyre több iparág vált az ezüst végfelhasználójává. Közülük a 2000-es évek elejétől a napelemgyártás a legígéretesebb. Növekvő napelem-kapacitása következtében 2000-2012 között Németország vált a fő vásárlóvá. E szektor ezüstfogyasztása 2000-2008 között évente átlagban közel 50 százalékkal emelkedett, s 2008-ban 19 millió unciát tett ki, majd 2012-re még nagyobb ütemben gyarapodva, már elérte a 47 milliót.  A legnagyobb napelem-végfelhasználó 2012-ben Németország volt. Ugyanakkor egyáltalán nem meglepő, hogy a jövőbeli napelem-kereslet nem Európától, hanem a feltörekvő óriásoktól függ, jelesül Kína, mely a 2012. évi globális ezüst napelem-kereslet mintegy 54 százalékát adta. Ám a növekedést a hatékonysági szempontok által vezérelt költségcsökkentési nyomás mérsékelheti. Ezek az erőfeszítések már tetten érhetők az egy gigawattnyi napenergiához felhasznált egységnyi ezüst visszafogásában.
 

Az egy főre jutó ezüstfogyasztás drámaian változott valamennyi kontinensen az utóbbi egy évtizedben, de különböző irányban. Míg a kínai ezüstfogyasztás 2000 óta 281 százalékkal nőtt, a fejlett régióké csökkent, Európáé 3,9, Észak-Amerikáé 0,8, Japáné 3,6 százalékkal.

Az egy főre jutó ezüstfogyasztás Európában, Észak-Amerikában, Japánban, Indiában, Kínában és a világ többi részén 2004-2018 között, grammban

Mint látható, az ezüstfelhasználás intenzívebb a fejlett országokban, Európában, Japánban és Észak-Amerikában.  Bár a fejlődő országok egy főre jutó fogyasztása egyelőre alacsonyabb, több régió fogyasztása növekvő pályára állt az utóbbi egy évtizedben. A fejlett országok ezüstfogyasztása a következő években is magas maradhat, de Kínáé valószínűleg gyorsan fog nőni, 2018-ban fejenként elérheti a 3,6 grammot, ami 28,3 százalékkal haladná meg a 2014. évit. Az elektronikai kereslet bővülése Japánban- a csökkenő népességet is figyelembe véve- 2018-ra 25,7 gramm/főre bővülhet.  A CRU Consulting arra számít, hogy a jelenlegi alacsony ezüstárak mellett, nem éri meg más anyagokkal helyettesíteni az ezüstöt, ezért az elektronikai termékek iránti növekvő kereslet az ezüsthasználatra is növekvően hathat. Európa – az adósságválságból való kilábalását követően – ugyancsak növelheti ezüstfogyasztását, amit elsősorban az elektronikai szektor és a forrasztó ötvözeteket gyártók emelkedő kereslete hajthat.

Hosszabb távon az ezüst ipari célú felhasználása nőhet, ami támaszt nyújthat a szürke nemesfém iránti keresletnek és az ezüst árfolyamnak. A CRU Consulting előrejelzése szerint az ezüst ipari célú felhasználása a 2013. évi 535 millió unciáról 2018-ra 677 millióra ugorhat.

Forrás: The Silver Institute, CRU Consulting, Conclude Zrt.

Az ezüst ipari célú felhasználása V. – Napelemek, autók, forrasztó ötvözetek és nyomdafestékek

 Az ezüst ipari célú felhasználása IV. – Reményteli piaci szegmensek

 Az ezüst ipari célú felhasználása II. – A kereslet várható felfutása

 Az ezüst ipari célú felhasználása I. – Az óraelemektől a napenergia-rendszerekig