Conclude Daily Gold

Ebben a részben az ezüstkereslet szempontjából legígéretesebb termékek, az elemek, az etilén-oxid, az antibakteriális készítmények és a csapágyak piacát tekintjük át.

Az ezüstkereslet potenciális növekedésének területei

Észak-Amerika: elemek, etilén-oxid, antibakteriális termékek, csapágyak.

Európa: elemek, antibakteriális termékek, csapágyak.

Nyugat-Afrika: antibakteriális termékek

Közel-Kelet: etilén-oxid.

Oroszország: elemek.

Kína: elemek, etilén-oxid, antibakteriális termékek, csapágyak.

Japán: antibakteriális termékek

Ezüst az elemekben: a specializált területektől a fő piacokig

Az ezüst-oxid cink elemek (vagy egyszerűen ezüstoxid elemek) először az 1960-as években kerültek forgalomba. Az ezüst-oxid elem, mely az ezüst-oxidot pozitív, míg a cinket negatív elektródaként használja, a súlyához képest nagy mennyiségű energiát tartalmaz. Az ezüstoxid gombelemet hallókészülékekben, fényképészeti alkalmazásokban, játékokban, egészségügyi eszközökben, órákban és a többi, alacsony energiájú eszközökben használják vagy nagy méretben hadi alkalmazásokhoz, beleértve a bombákat, a torpedókat vagy a tengeralattjárókat. Azokat a hagyományos ezüst-oxid elemeket, amelyek nem újratölthetők, az ezüstár növekedése miatt számos területen más elemekkel helyettesítették.

Az ezüsttartalmú elem másik típusának, az ezüst-cink elemeknek számos alkalmazási területe van. Ezek újratölthetők, és az összes jelenleg ismert elektrokémiai energiaforrások egyik legjobb teljesítményére képesek, ezért a magas energiasűrűségű alkalmazásokban használatosak. Mindazonáltal a nagykapacitású ezüst-cink elemek költsége az ezüsttartalom miatt nagyon magas, ezért ezeket főként az űrkutatásban és a harcászati alkalmazásokban találhatók meg, ahol az elemek teljesítménye nagyobb súllyal esik latba, mint a gyártási költségük, ezért tipikusan űrhajókban, műholdakban és rakétákban használják. A CRU Consulting várakozása szerint az ezüst-cink elemek költsége a következő években csökkenni fog, ez valamelyest háttérbe szoríthatja a helyettesítő hatásokat, egyúttal fellendítheti a keresletet.

A főbb piacok bevétele érdekében az ezüst-cink elemeket kisebb egységekben teszik elérhetővé ott, ahol lítium-ion technológiát nem érdemes alkalmazni. Az ezüst-cink elemek ugyanazon kiszerelésben 30-40 százalékkal több energiát tartalmaznak, mint a lítium-ion elemek, ráadásul azoknál még biztonságosabbak és környezetkímélőbbek is. A hordozható elemek új típusa elsősorban a hallókészülékekre, a hordható elektronikus készülékekre vannak tervezve, melyeket egy amerikai gyártó készített el. Céljuk, hogy a következő 5-10 évben az összes újratölthető hallókészülékes elem legalább felét ők adják el globálisan.

A hordozható elektronikai készülékek többsége – úgy, mint az okostelefonok, a tabletek és laptopok – lítium-ion elemekkel működnek, melyeknek az a problémája, hogy hamar lemerülnek, ezért gyakran kell újratölteni őket. Bár az ezüst-cink elemek drágábbak, mint a lítium-ionosak, teljes mértékben újrahasznosíthatók, ezért a magasabb áruk megtérülne, ha volna visszaváltó hálózat. Igaz, az ezüst-cink elemek életciklusa is rövid, általában elemenként nem éri el a 100-as ciklust. Mégis az ezüst-cink elemek számos drága elektronikai készülékben helyettesíthetik a lítium-ionosokat, noha technológiájuk életképessége kereskedelmi méretekben még nem bizonyított. Az USA-székhelyű ZPower elsőként fejlesztette ki az újratölthető ezüst-cink elemeket, amelyek már hallókészülékekben megtalálhatók és az Intel támogatásával a hátuk mögött optimisták atekintetben, hogy sikerül ezen elemtechnológiát forgalomképessé tenni. A CRU Consulting is bizakodó, szerinte a kereslet 2018-ban elérheti a 15 millió unciát.

Ugyancsak keresi az ezüst-tartalmú elemeket a hadiipar. A harcászati célokra használt ezüst-cink elemek egyszer használatosak. Az USA és az Egyesült Királyság tárgyal a kelet-európai rakétavédelmi rendszer tervezett telepítéséről, ráadásul világszerte több rakéta-, illetve rakétavédelmi rendszer közeledik életciklusa végéig vagy elavult. Ezek regionális katonai konfliktusok nélkül is fokozhatják a rakétavédelmek lecserélésére vagy feljavítására vonatkozó igényt.

A nagyobb országok védelmi büdzséje 2013-ban, milliárd dollárban

A világ teljes védelmi büdzséje 2013-ban 1538 milliárd dollár volt. A becslések szerint Kína 2014-ben 132 milliárdot költhet védelmi célokra, Oroszország a következő három évben évente több mint 10 százalékkal növelheti e kiadásait, míg Japán 2014-re körülbelül 2,8 százalékos emelést irányzott elő. Hasonló expanzió várható Indiától, Szaúd-Arábiától és Dél-Koreától.

Ezüst az etilén-oxidban: a stabil növekedés folytatódik

Az etilén-oxid termelés gyorsan növekvő iparág. Az etilén-oxid kémiailag reaktív anyag, alapvetően közvetítőként használják az etilén glikol (76 százalék), az etiloxilát felületaktív ágensek (14 százalék) termelésében és egyéb felhasználásokra (10 százalék). A termelési eljárás alatt az ezüst katalizátorként segíti az etilén és az oxigén reakcióját. Bár az ezüst katalizátor majdnem teljesen visszanyerhető, az etilén-oxid kapacitás növekedése miatt mégis több ezüstre lesz szükség.

Az etilén-oxid iránti keresletet elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni térség, Közel-Kelet, Latin-Amerika és Közép-Európa hajtja. Ázsia és Csendes-Óceánia az etilén-oxid legnagyobb fogyasztója, a poliészter szálak iránti kereslet gyors növekedésének köszönhetően. Mindenekelőtt Kína jóvoltából, melynek nemcsak a kereslete, hanem a termelése is – a felületaktív anyagok és a poliészter szektorok gyors fejlődése következtében – a következő néhány évben robosztusan nőhet. Ezzel szemben Észak-Amerika, Japán és Európa etilén-oxid fogyasztása mintha megtorpant volna, különösen a katalizátorok újrahasznosítására költött összegek tekintetében. Az etilén-oxid üzemek a katalizátorokat általában 2-3 évente cserélik, a leváltott darabokat pedig újrahasznosítják. Amikor az ezüst ára megugrik, az üzemek inkább hosszabb ideig használják a katalizátorokat, még úgy is, hogy ezáltal azok hatékonysága csökkent.

Az etilén-oxid termelés a Közel-Keleten, Kínában és az Egyesült Államokban összpontosul, ezek adják a világ kapacitásának mintegy 80 százalékát. A Shell az egyik legnagyobb etilén-oxid gyártó, Szingapúrban, az USA-ban, Kanadában és Hollandiában is vannak termelő egységei. Kiemelkedik még a Dow Chemical Company, a BASF, a SINOPEC Corp. és a Honam Petrochemical Corp. Ázsia és Csendes-Óceánia, valamint a Közel-Kelet etilén-oxid kapacitása a következő néhány évben gyorsan bővülhet. Kína teljes etilén-oxid kapacitása 2017 végére 7,6 millió tonnára emelkedhet, ami 6 millió unciás többletkeresletet generálhat az ezüst katalizátorok iránt. Ugyanakkor több nagy közel-keleti piaci szereplő is már felfedte terjeszkedési szándékát, új üzemek nyitásával kapcsolatos terveit. Észak-Amerika etilén-oxid kapacitása pedig a jelentős számban tervbe vett, etilént és annak származékait (köztük az etilén-oxidot) előállító üzemek megnyitása miatt növekedhet. A Shell például új nyers etilén-oxid egység létesítését fontolgatja az amerikai Louisianában, s az INEOS vegyipari gyártó cég is belefog ilyen üzemek építésébe a következő évekre szóló globális növekedési stratégiája részeként.

A főbb etilén-oxid termelők által bejelentett expanziós tervek

Forrás: Shell, The Dow Chemical Company, BASF és CRU Consulting

A globális etilén-oxid kapacitás folyamatos növekedése és az, hogy egyre több etilén-oxid üzemet szerelnek fel ezüst katalizátorokkal, különösen a fejlődő országok újonnan létrejött kapacitásait, stabilan tartja az ezüst katalizátorok iránti keresletet a következő öt évben. A CRU várakozásai szerint az etilén-oxid éves ezüstfelhasználása a 2013-as 52 millió unciával szemben 2018-ban már elérheti a 63 millió unciát. 

Ezüst az antibakteriális készítményekben az új technológiák jóvoltából

Régóta használják az ezüstöt antibakteriális célokra, már a főníciaiak is tároltak vizet és egyéb folyadékokat ezüsttel borított üvegekben, hogy megakadályozzák a mikrobák által okozott fertőzéseket. Később ezüstdollárokat tettek tejes üvegekbe, hogy megőrizzék a tej frissességét. Az antimikrobiális tulajdonságokkal bíró fémek között az ezüst a leghatékonyabb. Ráadásul a legkevésbé mérgező az emberi sejtek számára, így korántsem meglepő, hogy az ezüstöt használják az egészségügyben például sebek és égési sérülések kezelésére, fogyasztási cikkeknél, víztisztítóknál, ételcsomagolásra.

Az antimikrobiális célű ezüst felhasználás megnöveli a termékek élettartamát – például a kozmetikumokét –, nagyobb biztonságot nyújtva, ráadásul mindezt alacsonyabb áron. A műanyagok védettek a baktériumok értékcsökkenő tevékenységével (mint például az elszíntelenedéssel) szemben, a textíliák baktériumokkal szembeni védettsége pedig a szagokat enyhíti (például a sportruházatnál), miközben nagyobb kényelmet és hosszabb élettartamot biztosítanak. További előny, hogy ritkábban kell mosni őket, alacsonyabb hőmérsékleten, ami jelentős víz- és energiamegtakarítást jelent. Az antimikrobiális megoldásokban a nanoezüst a számos, e célra megfelelő anyagnak csak kevesebb, mint 0,1 százalékát képviseli.

Ezüst a csapágyakban: még nem helyettesíthető

Az ezüsttel bevont csapágyakat széles körben használják a nagy teljesítményű berendezésekhez és hi-tech alkalmazásokhoz, mivel jelentősen ellenállnak a korróziónak és az elfáradásnak. A magas hőmérsékletet tűrő, illetve vízvezető, valamint az olajjal és korrózióval szembeni ellenálló képességük miatt az ezüstözött csapágyak nagy terhelést képesek elviselni. A II. világháború alatt az amerikai nehézbombázók 9000 lóerős hajtóművének fő tengely-csapágyai ezüstréteggel voltak bevonva. Manapság az ezüstbevonatú csapágyakat azért fejlesztik, hogy azok bármekkora sebességű és terhelésű igényeknek megfeleljenek. Az acélgolyók és az acélrácsok közé tett ezüstréteg csökkentheti a súrlódást, növelve a motorok és tartozékai teljesítményét, valamint élethosszát.

Az ezüst fontos szerepet játszik a repülőgép-hajtómű zavartalan olajozásában. A csapágyak általában szintetikus motorolajjal vannak olajozva. Olajzavar esetén, például ha egy pumpa meghibásodik vagy olajhiány lép fel, az ezüsttel befuttatott csapágyak megfelelő kenést tesznek lehetővé a hajtómű biztonságos leállásához, mielőtt bármilyen kár keletkezne.

Az Airbus legfrissebb előrejelzése szerint a következő húsz évben az utasszállító-kapacitás éves átlagban 4,7 százalékkal nőhet, ami 31 400 új repülőgépre teremthet keresletet. Sőt a folyamatosan növekvő szállítási volument is figyelembe véve, a légitársaságok rákényszerülhetnek arra, hogy nagyobb repülőket használjanak, amelyeknek pedig erősebb hajtóművekre van szükségük. A légi közlekedési ipar gyors fejlődése miatt az ezüst csapágyak iránti kereslet stabilan növekedhet.

Az európai hatóságok megtiltották az ólom használatát az összes közúti autóipari alkalmazásban, ami ugyancsak hozzájárul az ólommentes csapágyak miatti ezüstfogyasztás növekedéséhez.

A csapágyak globális kereslete évi 7,8 százalékos növekedés eredményeként 2016-ra elérheti a 96 milliárd dollárt. A már érett piacokon – Nyugat-Európában, Japánban és az USA-ban – a csapágyak iránti kereslet növekedését a magához térő autógyártás és az építőipar igényei vezérlik. Azokban az országokban, ahol a csapágypiac még fejlődik, a keresletnek a gyorsan növekvő tartós termékek gyártása, a lakásberendezések előállítása és az autógyártás a hajtóerejei. Ázsia és Csendes-Óceánia a leggyorsabban növekvő régió lehet, azon belül Kína kereslete nőhet a leggyorsabban. Mivel a csapágy használatának megvannak a mennyiségi korlátai, az ezüst csapágyak iránti kereslet valószínűleg lassabban nőhet, mint az ezüstöt használó egyéb alkalmazásoké. A CRU várakozásai szerint a csapágyakban lévő éves ezüsthasználat 2018-ra elérheti a 3 millió unciát.

Forrás: The Silver Institute, CRU Consulting, Conclude Zrt.

 Az ezüst ipari célú felhasználása V. – Napelemek, autók, forrasztó ötvözetek és nyomdafestékek

 Az ezüst ipari célú felhasználása III. – Az ezüstpiac fejlődése

 Az ezüst ipari célú felhasználása II. – A kereslet várható felfutása

 Az ezüst ipari célú felhasználása I. – Az óraelemektől a napenergia-rendszerekig