Címlap Hírek Az arany royalty cégeké a jövő! – állítja Pierre Lassonde bányaipari legenda

Hírlevél feliratkozás




Conclude Árjegyzés (élő)









Betöltés...















 
Arany vétel és eladás itt:




Goldtresor grammárak *

Betöltés...

Arany/HUF középárfolyam g

Arany/USD árfolyam oz

Arany/Euró árfolyam oz

Ezüst/Usa dollár árfolyam oz

Ezüst/Euró árfolyam oz

RSS

Conclude
Az arany royalty cégeké a jövő! – állítja Pierre Lassonde bányaipari legenda
2014. május 26. hétfő, 11:35

 

Conclude Daily Gold

Pierre Lassonde forradalmasította az aranypiacot, amikor három évtizeddel ezelőtt létrehozta az első  royalty (vagy más néven stream ) társaságot. Ma biztosabb e modell hatékonyságában, mint valaha, különösen a jó minőségű készletek kitermelésében fellépő nehézségeket látva. Az alábbiakban a The Gold Reportnak minap adott interjújából szemezgetünk.

Pierre Lassonde. Forrás: www.flickr.com, Conclude Zrt.

 


Lassonde az 1990-ben megjelent könyvében (The Gold Book: The Complete Investment Guide to Precious Metals) az aranyba fektető ETF-k fejlesztését nevezte az első nagy kihívásnak.  Ezek csak 2004-ben indultak el, s néhány év alatt 2650 tonna sárga nemesfémre tettek szert. Ennél aranyportfoliójuk most egyharmaddal ugyan alacsonyabb, de még mindig 1750 tonnára rúg.

A második nagy kihívás a royalty cégek előretörése volt. Közülük elsőként, 1985-ben a Franco-Nevada Corp. jött létre, melyet körülbelül egy évtizeddel később a Royal Gold Inc. követett, majd a 2000-es évek elején a Silver Wheaton Corp. A royalty cégek együttes piaci kapitalizációja volt már 30 milliárd dollár is, de a mai, több mint 20 milliárd dolláros értékük is jelentős.


A harmadik nagyobb változás az aranybánya-részvények árfolyamának elképesztő elszakadása a világpiaci aranyáraktól. Bár az aranyrészvények is erősödtek azzal párhuzamosan, hogy az arany unciánkénti ára a 2001-es 250 dollárról 2011-re 1900 dollárra ment fel, de korántsem ilyen mértékben, ami hátrányosan érintette az aranybányászati cégeket. Bár e kettősséget egyesek annak tudják be, hogy az ETF-k megengedték az aranybefektetést fizikai arany vagy aranybánya-papírok vétele nélkül, Lassonde ezzel nem ért egyet. Az 1970-es években még az arany drágulását a cégek bevételeinek és osztalékainak, valamint az aranyrészvények árfolyamának az emelkedése követte.  Annak, hogy ez az együttmozgás később megszűnt, 90 százalékban az az oka, hogy az aranybányász cégek fedezeti hányada/nyereségessége nem tudott együtt nőni a  arany emelkedésével, ennek pedig semmi köze az ETF-khez.

Forrás: www.silvergoldforum.com, Conclude Zrt.Amikor a World Gold Council (WGC) annak idején megalapította az SPDR Gold Shares ETF-t, a kibocsátási tájékoztató előírta, hogy a New York-i értéktőzsdén vásárolt minden egyes részvénye mögött fizikaiarany-fedezetnek kell lennie. Mégis sok kritika érte ezt az ETF-et, hogy valójában nincs is meg az aranyfedezet, Lassonde viszont azt állítja, hogy saját szemével láttot 60 milliárd dollár értékű sárga nemesfémet a HSBC londoni trezorjában a SPDR Gold ETF részére elkülönítve.

Sok aranyguru a 2011. szeptemberi 1900 dolláros aranyár-rekord kapcsán azt hitte, az az akkori makrogazdasági körülmények miatt hamarosan 3000 dollár fölé is mehet. E feltételezés Lassonde szerint azon alapult, hogy a Federal Reserve annyi pénzt nyomtat, aminek hatására jelentősen megugrik az infláció. Ez általában kedvez az aranynak, mivel a pénzük leértékelődésétől félve sokan abba menekítik megtakarításaikat.  Ám nemhogy inflációra nem került sor, hanem éppen ellenkezőleg, most mindenki a deflációtól retteg. Ennek oka, hogy a pénz forgási sebessége drámaian csökkent 2008 óta, a Fed által teremtett pénz nagy része nem a gazdaságba áramlik, hanem azon a bankok ülnek.


Az arany árának tavaly összeomlásakor sokan idézték John Maynard Keynest, aki az aranyat barbár ereklyének nevezte.  Meglehet, ezzel arra akartak utalni, hogy az aranytulajdonlás súlypontja az utóbbi tíz évben Nyugatról Keletre helyeződött át. Csak tavaly a kínaiak és az indiaiak együttesen több mint 2800 tonna fizikai aranyat vásároltak, főként ékszerek és ajándéktárgyak formájában. Ma már Kína és India – ahogy Lassonde találóan nevezi a duót: Chindia – a világ két legnagyobb aranyfogyasztója. Ők ugyanis jó vételi lehetőséget láttak az árzuhanásban, szemben az ETF-kkel, amelyek mintegy 900 tonna aranytól szabadultak meg, míg az árutőzsdéről (COMEX) 400 tonna aranyat táraztak ki. A kínai és indiai vételek akadályozták meg, hogy az arany ára nem zuhant egészen a Goldman Sachs által jósolt 900 dollárig, hanem 1250 dollár körül stabilizálódott.

S a chindiaiak vásárlásai határozzák meg az aranyár jövőbeni mozgását is – jósolja Lassonde, aki szerint a mélyponton már 2013-ban túlestünk, az ETF-kből és a COMEX-ről a tavalyihoz hasonló kiáramlásra már nem kell számítani. Rövidtávon az arany felfelé araszolgatására kell felkészülni 2015 végéig, nagyobb drágulásra azonban az infláció visszatértéig, és az USA-dollár leértékelődéséig nem lehet számítani.

Az ékszerpiacon – minél magasabb az arany ár, annál kisebb a kereslet és fordítva minél alacsonyabb az ár annál több ékszert vesznek– Lassonde szerint 1800 dollár fölötti aranyár már jelentősen csökkenti az ékszer arany keresletet, addig azonban  az arany iránti igények megmaradhatnak, különösen az ázsiaiak ékszervásárlási kedve. Forrás: proactivo.com.pe, Conclude Zrt.

Az aranybányász cégek ugyanakkor gondokkal küzdenek, a világ két legnagyobb termelőjének, a Barrick Goldnak és a Newmont Miningnak évi 7-8 millió unciás termelést kéne pótolni az új területek művelésbe állításával. A fő probléma az, hogy egyszerűen nincsenek kellően nagyméretű és profitábilis projektek, a bányász cégeknek arra kell felkészülniük, hogy csak gyengébb minőségű aranyat tudnak a felszínre hozni, ez pedig rontja a nyereségességüket.  E téren a Goldcorp Inc. példája lehet a követendő: felvállalták, hogy összébb húzódnak, leállították azokat a projektjeiket, amelyek nem feleltek meg a minőségi követelményeiknek, így bár kisebb kitermelés mellett, de a portfoliójuk minőségét tudták javítani. Ma évente 3 millió tonna aranyat termelnek, amit sokkal jobban képesek kezelni, mint a korábbi évek 5-7 millióját.

A Barrick és a Newmont utóbbi hónapokban felvetődött fúzióját Lassonde nem tartja jó ötletnek, mivel minden egyes aranybánya egyedi megoldásokat kíván, ezért nem látja a kellő szinergiákat, így az egyesülés legfeljebb csak a központokban dolgozó könyvelők számának csökkenése miatt hozhat megtakarítást.


A Barricknak inkább a valóban kiváló minőségű bányáira kéne koncentrálnia, hogy teljesüljön a Pareto elv, miszerint a pénzed 80 százaléka mindössze a tevékenységed 20 százalékából jön össze. Minek 23 bánya a Barricknak, amikor 5 termeli ki az árbevétele és a profitja 80 százalékát? – vetette fel az aranyguru. Az aranybányász cégek küzdenek azzal, hogy összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között kell tevékenykedniük, mint az olaj- és földgázbányászoknak. A két iparág közötti megdöbbentő különbség az alkalmazott technológia. Míg az olajkitermelésben már a legmodernebb, 3 dimenziós szeizmikus méréseket végeznek, addig az aranybányászok még mindig ugyanazzal a technológiával dolgoznak, mint 100 éve. Technológiai áttörésre lenne szükség.

A royalty modell egyre népszerűbb, miután a befektetők rájöttek arra, hogy ez biztonságosabb módja a junior bányákon való haszonszerzésnek. Lassonde volt az első, 1982-ben alapított royalty cég, a Franco-Nevada társalapítója, s annak ma is az elnöke. A cégbe 1982-ben invesztált minden egyes 1000 dollár 1,2 millió dollárt ért 2001-ben, ez 36 százalékos éves növekedés! A 2008-ban, 15 dolláron kibocsátott új Franco-részvények ma 53 dollárt érnek, ez is 21-22 százalékos éves átlaghozam. S a kilátások semmivel nem rosszabbak, mint eddig voltak.  A Franco több mint 1 milliárd dolláros likviditással rendelkezik, ahhoz, hogy további royaltykat vegyen és kreáljon, ennek az aranypiaci ciklusok kedveznek.

De hasonlóan jók a Lassonde egyik barátja által alapított Royal Gold, valamint a Silver Wheaton kilátásai, igaz, az utóbbinak a szűkülő ezüstpiaci lehetőségek miatt Lassonde szerint inkább az aranyra lenne érdemes fókuszálnia, amit az utóbbi időben meg is tett a cég menedzsmentje.

A kisebb cégeknek, mint például a Gold Royalties Corp.-nek vagy a Sandstorm Gold Ltd.-nek kéne találniuk egy biztos royaltyt, mint annak idején a Franco-Nevada a Goldstrike-ot, ha ez nem sikerül a junior royalty cégeknek, akkor nem lesz könnyű túlélniük a feszített versenyben.

Lassonde arra számít, hogy a jelentős nettó vagyonnal rendelkező hedge fund-ok és magánszemélyek egyhamar nem vesznek újra a nagyobb aranybánya-cégek részvényeiből, mivel az aranyárzuhanás miatt nagyon megégették magukat azokkal az elmúlt két évben.

A New Gold Inc. igazgatójaként az aranypiaci legenda egy éve azt mondta, hogy a Kanada legnyugatibb tartományában, Brit Kolumbiában működő Blackwater projektnek 50-50 százalék az esélye arra, hogy 25 millió unciás bányává váljon, ám most úgy véli, ez 2014-re biztosan nem jön össze, s csak 10 millió kihozatalára van esély, s ahhoz is sok fúrásra van még szükség. A cég másik, a Taseko Mines Ltd. által tervezett brit kolumbiai projektjét ugyanakkor a kanadai szövetségi kormány immár másodszor dobta vissza, eleget téve a természet rombolásától tartó helyi lakosság követelésének. 

Tisztán látszódik, hogy nem lesz könnyű fenntartani a jelenlegi szinten az éves kibányászott aranymennyiséget.


Forrás: The Gold Report, Conclude Zrt.

 

 

 

A fent említett részvények, kötvények, állampapírok a Conclude Bróker szolgáltatásaként megvásárolhatóak. Amennyiben megbízást szeretne adni, vagy további információkra van szüksége, kérjük hívja a Conclude csoport központi számát, vagy mobiltelefonszámaink valamelyikét
+36 1 799 7799 | +36 20 257 6442 | +36 20 257 2442