Conclude Daily Gold

Az amerikai adósságvita, a FED mennyiségi lazításai annyira instabillá tették a dollárt és növelték emiatt a dollárban denominált papírokat tartó országok kockázatait, hogy Kínában egyre komolyabban készülnek arra, hogy 2020-ra már a jüan legyen a világ egyik tartalékvalutája.

Kína lépéseket tesz, hogy a kereskedelmi elszámolásban a jüan felváltsa a dollárt, 2020-ra a kínai külkereskedelmi forgalom közel 30 százaléka már a jüanban számolódik el – állítják a Standard Chartered kutatói. Ez jelenértéken 3 ezermilliárd dollárnak felel meg. Kereskedelme deviza-elszámolásának reformja újabb bizonyíték arra, hogy Kína arra tör, a világ tartalékvalutája a jüan legyen a dollár helyett. A tartalékvaluta szerepnek számos előnye van, mindenekelőtt az, hogy egy állandó, biztos keresletet támaszt iránta. Ez az egyik oka, hogy a FED képes az egyre hatalmasabb amerikai államadósságot kezelni és olyan programokat megvalósítani, mint a jelenleg már harmadik sorozatában lévő mennyiségi lazítás – angol rövidítéssel: Q3 –, melynek keretében államkötvényeket vásárol, amikor az alapkamat nulla. Ez a dollárkereslet segít ugyanis alacsonyan tartani a kamatokat és az inflációt az USA-ban, ami vonzó a nemzetközi kölcsönfelvevőknek.

A dollár leváltásának kényszere egyre erősebb, egyrészt az adósságplafon és az USA potenciális államcsődje miatti politikai instabilitás, másrészt az azzal kapcsolatos bizonytalanság miatt, hogy a FED mikor mérsékli a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű kötvényvásárlásait, hatására a zöldhasú volatilitása megnőtt. Hogy ez utóbbinak minél kevésbé legyenek kitéve, egyre több ország próbálja meg csökkenteni függőségét a dollártól. Európa és Kína októberben írt alá egy 45 milliárd euró értékű devizacsere-megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a kereskedelmüket egymás devizáiban számolják el, míg India Iránnal állapodott meg arról, hogy ezentúl rúpiában számolnak el egymással. A Magyar Nemzeti Bank pedig szeptember elején tízmilliárd jüan értékű, 3 évre szóló bilaterális devizacsere keretmegállapodást kötött a kínai jegybankkal, ami lehetővé teszi az MNB-nek, hogy szükség esetén a keret erejéig kínai jüanhoz juthat, amit a hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat. A magyar-kínai külkereskedelem 2012-ben elérte a 7,22 milliárd dollárt.

A jüanban való kereskedelem ma még jelentősen korlátozott, nem könnyű a kereskedelemből származó dollárt jüanra átváltani, miután a kínai kormány tart a devizája elleni spekulációs támadásoktól. „Arra számítunk azonban, hogy a kínai tőkeáramlás 2020-ra jelentősen liberalizálódik” – közölte Becky Liu, a Standard Chartered kutatócsoportjának vezetője –„a közvetlen befektetések sokkal könnyebbé válnak, csak a nagyobb ügyletekhez lesz szükség hatósági engedélyre. A jüan alapvetően szabadon lebegő deviza, a tőkeáramlás pedig többé-kevésbé akadálytalan lehet, s a sanghaji irányadó bankközi hitelkamatláb, a Shibor – vagy egy ahhoz hasonló ráta – a FED alapkamatával azonosan funkcionálhat”. A belföldi jüanpiac bővülésével a külföldi jenadósság-piac évente 30 százalékkal nőhet és értéke 2020-ra 500 milliárd dollárra rúghat.

A Xinhua állami hírügynökség vezércikke jól tükrözi a kínaiak dollárral szembeni érzéseit: „Az USA költségvetésével és adósságplafonjával kapcsolatos kétpárti megállapodás számos ország hatalmas dolláreszközeit teszi kockázatossá, nemzetközi szinten óriási aggodalmat okozva…A fejlődő és feltörekvő országoknak nagyobb befolyást kellene kapniuk a nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ez jobban tükrözné a változó világgazdasági és politikai viszonyokat”.  Ami elvezethet ahhoz, hogy a dollárt megfosszák tartalékvaluta funkciójától, s más lépjen a helyére. Legutóbb a Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló – nevük angol kezdőbetűjéből képzett rövidítéssel – BRICS-országok ismételték meg március végi durbani csúcstalálkozójukon korábbi felvetésüket, miszerint a dollár helyett a jelenleg csak az IMF elszámolási egységeként, a tagországai hitellehívási lehetőségeinek kifejezésére szolgáló SDR-t (angolul: Special Drawing Rights) kellene a világ első számú tartalékvalutává felfejleszteni. Kína azonban arra törekszik, hogy az új tartalékvaluta a jüan legyen, ennek érdekében tesz egy ideje lépéseket.

Forrás: Business Insider, Conclude Zrt.

A fent említett részvények, kötvények, állampapírok a Conclude Bróker szolgáltatásaként megvásárolhatóak. Amennyiben megbízást szeretne adni, vagy további információkra van szüksége, kérjük hívja a Conclude csoport központi számát, vagy mobiltelefonszámaink valamelyikét
+36 1 799 7799 | +36 20 257 6442 | +36 20 257 2442